1918. április 7. Gyurkától kaptam levelet Párizsból. Valami titokzatos háborús betegségről ír. Olyan, mint a nátha, de nem az, mert vannak, akiknél órákon belül heveny tüdőgyulladás jelei mutatkoznak. A lapok odakinn arról cikkeznek, hogy alighanem a németek miatt van ez is, mert átvették a spanyol konzervgyárakat, hogy megfertőzzék a konzerveket. Nehezen hihető, bár a mustárgáz bevetése óta semmi sem lehetetlen.

„Mi legalább gondolunk egymásra”
„Nagyon fáj, hogy minket, magyarokat annyit támadnak. Általában igazságtalanul. Már ezért is úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”