Mátyás király kedvence

Kulturális örökségünkhöz a gyümölcsészet is hozzátartozik, akár a nyelv, a tánc, a népdal – állítja Kovács Gyula erdész.

A kép azt szemlélteti, hogy a 2020-as gazdasági évben a hazai almatermés a korábbi esztendőhöz mérten 15-25 %-kal kisebb hozamot, 300-350 ezer tonnányit jegyez. A tavaly márciusi, májusi fagyok a virágzást és a termékenyülést zavarták, a szüretet pedig a kiadós esõzések nehezítették Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Szarvas József Zsámbékra költözve hamarosan a nevezetes középkori romtemplom közelében magasodó domboldalra telepít újabb Tündérkertet. Elmondása szerint ezek „az »érzelmiségnek« mámorító gazdagságot nyújtó kertek” a hagyományok életben tartása, közösségteremtő funkciója mellett prózai célokat is szolgálnak. Megannyi apró génbankként, a régi gyümölcsök fajtagyűjteményeként a nemesítőknek biztosítanak genetikai alapot. Az akár még kétszáz éves korukban is bőven termő fák nem igényelnek permetezést, és képesek alkalmazkodni az időjárás szeszélyeihez. Gyümölcseik pedig régi-új ízeket hozhatnak a gasztrokultúrába.

Kovács Gyula munkássága óriási jelentőségű, a maga területén hasonlatos Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtő, népzenei hagyományőrző tevékenységéhez – hangsúlyozza a színművész. Elmondta: a most napvilágot látott kiadvány egyfajta előfutára a József Attila-díjas író, Ambrus Lajos még az idén megjelenő Nagy almáskönyv című hiánypótló, tartalmas, színes fotókkal dúsított albumának.

(Kovács Gyula: Magyar gyümölcs. Kaszás Attila Kulturális Hagyományőrző Egyesület, Viszák, 2021, 20 oldal. Ármegjelölés nélkül)