Kulturális örökségünkhöz a gyümölcsészet is hozzátartozik, akár a nyelv, a tánc, a népdal – állítja Kovács Gyula erdész, aki évtizedek óta járja a Kárpát-medencét, és gyűjti az őshonos gyümölcsfák hajtásait, hogy vadalanyba oltva megmentse őket a kihalástól. Pórszombati családi birtokán jelenleg már 3500, jobbára elfelejtett alma-, körte-, meggy-, cseresznye- és egyéb gyümölcsfajta ébredezik. Közöttük több mint 1100 fajta alma és 1300 körte.
Az erdész-gyümölcsész Magyar gyümölcs címmel könyvecskét jelentetett meg, amely az őshonos gyümölcsfák ültetésére, a hagyományok életben tartására kedvet érző embereket kalauzolja el a fák segítségével a történelmi múltba. A kiadványban az élő kincsestárból kiválasztott, a feledés homályából megmentett hét almafajta ismerhető meg színes fotókkal illusztrálva.
Közöttük található például a régi feljegyzések szerint Mátyás király kedvenc gyümölcseként számontartott, főként erdélyi kertekben még itt-ott fellelhető kormos alma.
Vagy a dédszüleink szekrénye tetején felsorakoztatott, a szobát télen is illatosító, kissé lapos formájú pogácsaalma, amelyet elődeink gyakran a somlói borok kortyolgatásához kínáltak egymásnak.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A könyvből megismerhető a nyárig is eltartható, különleges zamatú batul alma és a zöldes színű, a Székelyföldön valaha gyakori pónyik is. Megtudhatjuk: ez utóbbi almát a tudós matematikus Bolyai Farkas különös becsben tarthatta, mert végrendeletében, „meghagyásában” kérte, hogy sírja elé ilyen fajtát termő fát ültessenek. Szerepel még a kiadványban a Benedek Elek által gondozott, a kisbaconi kúriája mellett ma is kékalmát termő fa gyümölcsének fotója és a Göcsejből megmentett rétesalma: dédanyáink bizonyos süteményeket csak ezzel az alapanyaggal készítettek. Ugyancsak Göcsejben termett a legtöbb fehér húsú, édes jó alma, amelyet a népi gyógyászat a kismamáknak ajánlott, nehogy hasfájós legyen a születendő kisded.
Kovács Gyula értékmentő gyűjtőszenvedélye sokakat magával ragad. Az általa szaporított fákból kialakítva jelenleg már több mint háromszáz tündérkert lelhető fel a határon innen és túl. Iskolaudvarokon, templomkertekben, egyszerű falusi portákon.
A szellemi szövetségesek közé tartozik Ambrus Lajos író és a néhány hete Kossuth-díjjal kitüntetett színész, Szarvas József is. Ő egyébként a Tündérkert névadójaként, egykori kollégájával alapította meg az őrségi Viszákon a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galériát, majd később kulturális hagyatékőrző egyesületet. E civil szervezet gondozásában jelent meg ez a könyv is.
