Mátyás király kedvence

Kulturális örökségünkhöz a gyümölcsészet is hozzátartozik, akár a nyelv, a tánc, a népdal – állítja Kovács Gyula erdész.

A kép azt szemlélteti, hogy a 2020-as gazdasági évben a hazai almatermés a korábbi esztendőhöz mérten 15-25 %-kal kisebb hozamot, 300-350 ezer tonnányit jegyez. A tavaly márciusi, májusi fagyok a virágzást és a termékenyülést zavarták, a szüretet pedig a kiadós esõzések nehezítették Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kulturális örökségünkhöz a gyümölcsészet is hozzátartozik, akár a nyelv, a tánc, a népdal – állítja Kovács Gyula erdész, aki évtizedek óta járja a Kárpát-medencét, és gyűjti az őshonos gyümölcsfák hajtásait, hogy vadalanyba oltva megmentse őket a kihalástól. Pórszombati családi birtokán jelenleg már 3500, jobbára elfelejtett alma-, körte-, meggy-, cseresznye- és egyéb gyümölcsfajta ébredezik. Közöttük több mint 1100 fajta alma és 1300 körte.

Az erdész-gyümölcsész Magyar gyümölcs címmel könyvecskét jelentetett meg, amely az őshonos gyümölcsfák ültetésére, a hagyományok életben tartására kedvet érző embereket kalauzolja el a fák segítségével a történelmi múltba. A kiadványban az élő kincsestárból kiválasztott, a feledés homályából megmentett hét almafajta ismerhető meg színes fotókkal illusztrálva.

Közöttük található például a régi feljegyzések szerint Mátyás király kedvenc gyümölcseként számontartott, főként erdélyi kertekben még itt-ott fellelhető kormos alma.

Vagy a dédszüleink szekrénye tetején felsorakoztatott, a szobát télen is illatosító, kissé lapos formájú pogácsaalma, amelyet elődeink gyakran a somlói borok kortyolgatásához kínáltak egymásnak.

A kép azt szemlélteti, hogy a 2020-as gazdasági évben a hazai almatermés a korábbi esztendőhöz mérten 15–25 százalékkal kisebb hozamot, 300–350 ezer tonnányit jegyez. A tavaly márciusi, májusi fagyok a virágzást és a termékenyülést zavarták, a szüretet pedig a kiadós esőzések nehezítették
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A könyvből megismerhető a nyárig is eltartható, különleges zamatú batul alma és a zöldes színű, a Székelyföldön valaha gyakori pónyik is. Megtudhatjuk: ez utóbbi almát a tudós matematikus Bolyai Farkas különös becsben tarthatta, mert végrendele­tében, „meghagyásában” kérte, hogy sírja elé ilyen fajtát termő fát ültessenek. Szerepel még a kiadványban a Benedek Elek által gondozott, a kisbaconi kúriája mellett ma is kékalmát termő fa gyümölcsének fotója és a Göcsejből megmentett rétesalma: dédanyáink bizonyos süteményeket csak ezzel az alapanyaggal készítettek. Ugyancsak Göcsejben termett a legtöbb fehér húsú, édes jó alma, amelyet a népi gyógyászat a kismamáknak ajánlott, nehogy hasfájós legyen a születendő kisded.

Kovács Gyula értékmentő gyűjtőszenvedélye sokakat magával ragad. Az általa szaporított fákból kialakítva jelenleg már több mint háromszáz tündérkert lelhető fel a határon innen és túl. Iskolaudvarokon, templomkertekben, egyszerű falusi portákon.

A szellemi szövetségesek közé tartozik Ambrus Lajos író és a néhány hete Kossuth-díjjal kitüntetett színész, Szarvas József is. Ő egyébként a Tündérkert névadójaként, egykori kollégájával alapította meg az őrségi Viszákon a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galériát, majd később kulturális hagyatékőrző egyesületet. E civil szervezet gondozásában jelent meg ez a könyv is.

Szarvas József Zsámbékra költözve hamarosan a nevezetes középkori romtemplom közelében magasodó domboldalra telepít újabb Tündérkertet. Elmondása szerint ezek „az »érzelmiségnek« mámorító gazdagságot nyújtó kertek” a hagyományok életben tartása, közösségteremtő funkciója mellett prózai célokat is szolgálnak. Megannyi apró génbankként, a régi gyümölcsök fajtagyűjteményeként a nemesítőknek biztosítanak genetikai alapot. Az akár még kétszáz éves korukban is bőven termő fák nem igényelnek permetezést, és képesek alkalmazkodni az időjárás szeszélyeihez. Gyümölcseik pedig régi-új ízeket hozhatnak a gasztrokultúrába.

Kovács Gyula munkássága óriási jelentőségű, a maga területén hasonlatos Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtő, népzenei hagyományőrző tevékenységéhez – hangsúlyozza a színművész. Elmondta: a most napvilágot látott kiadvány egyfajta előfutára a József Attila-díjas író, Ambrus Lajos még az idén megjelenő Nagy almáskönyv című hiánypótló, tartalmas, színes fotókkal dúsított albumának.

(Kovács Gyula: Magyar gyümölcs. Kaszás Attila Kulturális Hagyományőrző Egyesület, Viszák, 2021, 20 oldal. Ármegjelölés nélkül)