Az ilyen gyökértelen állampolgárokkal szemben áll mellénk Jankovich Miklós nemes humanizmusa és tiszta lelkű hazafisága. Hallgassuk meg ismét tanítását: „legyünk igazak másokhoz és minden nemzetekhez”.
(László Gyula: 150 éves a honfoglaláskorunk régészete. Népszava, 1985. április 6.)
*
Hazafiúi lélekkel fűtött gyűjtőszenvedélyét, sokoldalúságát alig lehet egy ilyen cikk keretén belül megvilágítani. Hatalmas levelezéséből kitűnik, hogy az ország különböző részein ismerték egyéniségét, s ha barátai valami régi emlékre akadtak, azonnal értesítették. Amikor József császár idejében feloszlatták a nevezetes kolostorokat, rengeteg írott emlékünk kallódott el. Ha Jankovich meghallotta egy-egy kolostor elszéledését, elment a halálraítélt falak közé s megmentett mindent, amit elérhetett. Saját pénzén vásárolta fel a régi írásokat, nagy szekrényeket rakott meg velük s hátrahagyott kézirataiból látjuk, hogy komoly tudományos készséggel forgatta gyűjteményének egyes darabjait. Csodálatraméltó, mennyire érdekelte minden. Elkészítette a római kori pénzeknek katalógusát, ő volt az első bibliográfus, a könyvnyomtatástól koráig megjelent s általa felkutatott könyveket, nyomtatásokat szakszerűen és pontosan leírta. Nagy előszeretettel s komoly szakértelemmel foglalkozott archeológiával, nyelvészettel, ezen az úton került később szoros barátságba Kazinczyval. Egyháztörténeti tanulmányokkal is foglalkozott. Írásainak egy része megjelent a hazai és külföldi folyóiratokban, legtöbbje azonban kiadatlan, fekete betűinek ezrei várják a feltámadást. Mint műfordító is jelentős munkát végzett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!