Bár Irán kénytelen hozzászokni az olyan akciókhoz, amilyet április 11. hajnalán követtek el a natanzi atomlétesítményben, azért a perzsa állam is a sarkára állt. Bejelentette, hogy ezentúl hatvan százalékra dúsítja az urán 235-ös izotópját, és korszerűbb, nagyobb teljesítményű atomcentrifugákat alkalmaz. A szabotázs elkövetője Izrael, amely már nem először hajtott végre hasonló akciókat – állítják Teheránban. Jeruzsálem azonban hallgat az ügyben. A centrifugákat energiával ellátó villamos hálózatot károsította meg a robbanás, amely rendkívül nagy erejű volt, több száz dúsító tönkrement.
A szakemberek szerint több hónap kényszerű leállás következik be az iráni urándúsítási programban.
Az időzítés sem véletlen: pár nappal azt követően történt az akció, hogy Bécsben újrakezdődtek a nagyhatalmak és Irán között a puhatolózások, milyen feltételekkel tudnának visszatérni a 2015-ös atomalkuhoz. Izrael mindig is ellenezte a megállapodást Teheránnal, szerinte így vagy úgy, de a perzsák rászedik a velük tárgyalókat, folytatják törekvésüket az atomfegyver megszerzésére. Donald Trump – izraeli szempontból – legény volt a gáton: három éve felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szerződés előtti, Iránt sújtó gazdasági szankciókat. Ennek oka az iráni ballisztikus rakéták fejlesztési programja, valamint az volt, hogy a perzsák a Közel-Keleten szinte minden háborúban aktívan felléptek. Joe Biden elnök ellenben vissza akarja csinálni az egész szerződést anélkül, hogy különösképpen figyelembe venné a zsidók óhaját. Hát most ők is figyelmeztetést küldtek a tárgyalóknak: itt vagyunk mi is, és bele tudunk szólni az egyeztetésekbe. Az Európai Unió szervezésében zajló tárgyalások, amelyeken az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia –, valamint Németország ül szemben Iránnal, ugyanúgy, mint eddig, az osztrák fővárosban zajlanak.
Izraelnek bejött a számítása, a szabotázs után Irán bejelentette válaszintézkedéseit: megnöveli az urándúsítás szintjét, és a hatvan százalék már nincs oly messze a kilencven százaléktól, amely atomfegyver előállításához szükséges.
Ezzel is megsértette a hajdan kötött atomalkut, amely az elkövetkező 15 évre az iráni atomdúsítás szintjét 3,67 százalékon rögzítette, ez pont elég a polgári felhasználáshoz. Teherán már az incidens előtt húszszázalékos atomdúsítást hajtott végre. Irán, miután az Egyesült Államok 2018-ban kiszállt az atomalkuból, fokozatosan felmondta kötelezettségvállalásait: immár nem törődött a tárolt dúsított urán mennyiségi és minőségi korlátozásával. 2019 végén egy iráni illetékes elmondása szerint napi öt kilogramm gyengén dúsított uránt termeltek. Ha ilyen iramban folyik az iráni nukleáris fegyverkezés, izraeli megfigyelők szerint két év múlva Teherán már az első atombombájához elegendő nukleáris töltettel rendelkezik. De ezt a Moszad, az izraeli titkosszolgálat – mint a példa is bizonyítja –sem fogja ölbe tett kézzel nézni.