A kintornás általában kora délután ért hozzánk a sípládájával. „A vurlicer, a verkli, ezt szívvel kell tekerni” – énekelte reszelős hangján. Hétköznap volt, hogy felmosóvizet kapott a nyakába. Szombaton bezzeg a monoton gépzenére a fiatal lányok táncra perdültek az udvari poroló körül. A szöszke kicsi lány ötéves korától elkísérte keménykalapos apját. Pukkedlizett, és összeszedte a papírcsücsökbe csomagolt filléreket, melyek jobb napokon sűrűbben zuhogtak a gangos házak három emeletéről. Együtt cseperedtünk. Egy idő után apjára már csak a zenegép tekerése maradt, mert a kislány énekelte helyette a verklisek himnuszát: „Énnekem Pesten minden ház / egy-egy koncertterem, / hol összedobban annyi szív / míg szól a hangszerem”.
Mire tíz éves lett, az apja elmaradt mellőle. Azt beszélték az öregasszonyok, hogy nem kapta meg a hatósági engedélyt, mert a szomszéd utcában összevert egy házmestert. Pedig ki volt függesztve a tábla: „Tilos a házalás, a koldulás, a „sípládáni játszás”, továbbá a cselédeknek és a hordároknak a főlépcsőn való járás!” Szedlacsekné azt hallotta, hogy megkergette a köszvényes házmestert, amiért az se szó, se beszéd följelentette a rendőrhatóságnál, holott a verklis odébb állt volna magától is, ha szépen szól neki.
Attól fogva a kislány egyedül jött álmos délutánokon a tangó harmonikájával. Szépen játszott, a sorrentói szerenád anyámat is mindig kicsalogatta a gangra. Olykor a jeges lovaskocsijának bakján érkezett, így nem kellett cipelnie a hangszerét. Bekiáltott a lépcsőházba az a nagydarab ember, hogy „jeges, itt a jeges!”, és az összes srác rohant a vödrökkel, mert a mi dolgunk volt, hogy megtöltsük jéggel a hűtőládákat. A kislány ezalatt játszott a ház népének. Mindenki kint állt a folyosókon, hisz a jeges érkezése eseményszámba ment. Könnyebben nyíltak a pénztárcák a muzsikus számára is. Aztán elmaradt a jeges ember mellől, rossz nyelvek szerint azért, mert molesztálta őt.
Nap, mint nap vártam a második emeleti gangon, hogy megjelenjen. Egyszer megengedte, hogy az utcában én vigyem a hangszerét. A nevét is elárulta, Böskének hívták. Mikor izzadó tenyérrel elhívtam a sarki moziba, Böske csak nevetett: még azt se tudod, Fiúka, hogy az egy csöngetős mozi? Rendes lány nem jár ilyen helyre.
Váratlanul ért véget Böske karrierje. Nem árulta el, hogy miért, de apja megtiltotta, hogy tovább járja a pesti Csikágót. Gondolom féltette, mert Böske akkor már bögyösödött, füttyögtek utána a flaszterkoptató csibészek. Utoljára kaptam tőle egy puszit a pattanásos képemre a lépcsőfeljáró zugában. Próbáltam csókkal viszonozni, sajnos az álla fölé sikeredett a szája helyett. Kacagva elszaladt. Nem láttam többé. Más dolgom volt, például elmenni a háborúba érettségi helyett. Már senkim se él a Csikiben. Ha néha arrafele járok, eszembe jut Böske, a sorrentói szerenád, amit egy idő után szinte virtuóz futamokkal kísért az ormótlan harmonikán.
X
Nefelejcs utca 17. Hisz ismerem ezt a házat! Sokszor játszottam itt a harmonikámmal. Muszáj volt, apám ha leitta magát, nem tudott munkába állni a sípládájával. Valaki följelenthette, mert bevonták a kintornás engedélyét. Megsirattam, mikor el kellett adni a vurlicert. Túlélte a háborút, apámmal ellentétben. Lóhúsra cseréltük, mikor feljöttünk a pincéből. A harmonikám is erre a sorsra jutott. Imádtam játszani. Olyankor azt képzeltem, hogy nagy művész vagyok, és lelkesen tapsol nekem az úri közönség a Zeneakadémián. A szomszéd házban lakott egy zongora tanárnő, azt mondta, született tehetség vagyok. Tanított volna ingyen is, de apám nem engedte. Kellett az a kis pénz, amit hazahozok a házalásból. Így is alig tudtunk megélni. Apám akkor már ószeres volt, összeszedett minden lomot, adta-vette a környéken. Amint beütött a hideg idő, maradt a szénhordás. Azt se tudom, hogyan élünk meg, ha szabósegéd nagybátyám, aki velünk lakott, nem adott volna a közösbe. Így tengődtünk, mint annyi család a Garay piac környéki kis utcákban. Lakott itt, a Nefelejcs 17-ben egy fiú. Minden nap hűségesen várt a körfolyosón.
Ha megláttam, neki játszottam. Egyszer azt álmodtam, hogy feleségül vett. Mindegy. Talán már nem is él.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezÚj feldolgozás készült a magyar szupersztár legendás dalából
A PG Csoport gondolta újra a Valahol Oroszországban című klasszikus számot.
Demkó Attila: Mi nem külpolitikai kategória?
Tele vagyunk félreértésekkel ezen a területen.
Egyre romlik a fiatalok mentális egészsége
A huszonévesek rosszabb állapotban vannak, mint az idősebbek.
Katalin hercegné rákban szenved, de visszaveszi a kontrollt
Megbízható információk hiányában a közösségi média átveszi az online csevegést, és mindenhol elterjeszti.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Magyar Péter-ügy: Milyen ember képes kínozni, zsarolni, lehallgatni a saját feleségét?
Újabb drámai részletek Károly király betegségéről
„Mikes Anna csak egy van” – durván beszóltak Tóth Gabinak
"Sírjál, majd elmegy a tejed!", reagált Magyar Péter, amikor Varga Judit kétségbeesésében sírt
Elhagyta az országot, Cipruson hunyt el minden idők egyik legjobb magyar csatára
Varga Judit közeli ismerőse: A Partizánban hallott robotikus hangnemet korábban csak otthon csillogtatta meg Magyar Péter
Hatalmas örömhírt jelentett be Lékai-Kiss Ramóna
Sírt és székeket rugdosva tombolt az NBA szupersztárja - videó
„A City legyőzi az Arsenalt, de bajnok egyik csapat sem lesz”
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Új háború lehet kirobbanóban egy másik földrészen, pattanásig feszült a helyzet
Macron ideges, van is miért aggódnia
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezÚj feldolgozás készült a magyar szupersztár legendás dalából
A PG Csoport gondolta újra a Valahol Oroszországban című klasszikus számot.
Demkó Attila: Mi nem külpolitikai kategória?
Tele vagyunk félreértésekkel ezen a területen.
Egyre romlik a fiatalok mentális egészsége
A huszonévesek rosszabb állapotban vannak, mint az idősebbek.
Katalin hercegné rákban szenved, de visszaveszi a kontrollt
Megbízható információk hiányában a közösségi média átveszi az online csevegést, és mindenhol elterjeszti.