Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Bizonyára sokan ismerik azt a fotográfiát, amelyen Apponyi Albert, az első világháborút lezáró trianoni béketárgyalások magyar delegációjának vezetője Don Quijote de la Mancha, a bús képű lovag jelmezében látható.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Maskarában című virtuális kiállításán ez a kép most több hasonló jellegű felvétel társaságában tekinthető meg. A Borsos és Doctor fényképészműterem alkotása Pesten készült 1868-ban, és azért különleges, mert a grófot, akinek hórihorgas alakját legfőképpen időskori fotográfiáiról ismerjük, ifjúként ábrázolja.
Cervantes regényhősének jelmezét Apponyi azon a jótékonysági bálon öltötte magára, amelyet a Műcsarnok javára rendezett a Képzőművészeti Társulat. A mulatságra bizalmas barátja, Bernáth Dezső későbbi országgyűlési képviselő kísérte el, aki Sancho Panza jelmezében jelent meg. A korabeli tudósítás szerint nagy sikert arattak, politikai karikatúra is készült jelmezes fellépésükről.
A felvételt az MNM Történeti Fényképtárának portrégyűjteményében őrzik. A kollekcióban több mint tizenötezer személyről csaknem negyvenezer fotográfia található, hivatásos és amatőr mesterek alkotásai egyaránt. Ebből a mennyiségből válogatni nem kis feladat. A közgyűjtemény munkatársai (Lengyel Beatrix és Baji Etelka) a szűrést arra alapozva végezték, hogy a XIX. század második felében az arisztokrácia és a polgárság nemcsak a farsangi mulatságok idején öltözött maskarába, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakokat, színművek szereplőit, elképzelt figurákat vagy ismert festmények alakjait elevenítették meg. Ezek a találkozók olykor politikai tartalommal telítődtek, olykor jótékonysági célokat, máskor csak az önfeledt szórakozást szolgálták.
Teleki Pál talán a legismertebb a két világháború közötti magyar miniszterelnökök közül.
A szociális reformok iránt elkötelezett konzervatív politikus – aki önmagát inkább földrajztudósnak tartotta – a trianoni határok revíziójának egyik legfőbb ideológusa volt, tiszteletbeli és lelkes főcserkész. Kiválóan táncolt, kedvelte a szép autókat és az angolos sportruhákat, gyűjtötte a könyveket, és felnőttként is szívesen olvasta Karl May történeteit. A jelmezes tinédzser grófot a Strelisky műterem örökítette meg Budapesten 1890 körül.
Vastagh György festőművészként és fotográfusként került be a tárlat előkelőségei közé. Talán azért, mert a pesti művészközélet aktív tagjaként számos összejövetelt szervezett, jelmezes bálok kosztümjeinek, díszleteinek volt a tervezője és kivitelezője, többek között annak a jelmezes estélynek, amelyet 1896. július 19-én tartottak Munkácsy Mihály tiszteletére a Műcsarnokban.
Ő maga ezen Báthori Istvánnak öltözve jelent meg.
Bár azt gondolnánk, a hölgyek ritkábban álltak maskarában képrögzítő masinák elé, a tárlat példákkal bizonyítja, hogy ez nem így volt. Szólnunk kell Károlyi Lajosné Széchényi Hanna grófnőről, aki nagyapjához, Istvánhoz méltón támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát, segítette erdészeti kiadványok megjelentetését, és tevékeny részt vállalt a főúri társaságok jótékonysági rendezvényein. A Strelisky cég fotósának Botticelli Minervájaként állt modellt 1900-ban a fővárosi Park Clubban (ma Stefánia-palota), ahol a Műbarátok Köre rendezett karitatív estet a Művészek Nyugdíjalapja javára.
Nem mehetünk el szó nélkül Apponyi Geraldine fotója mellett sem. Ezen a grófnőt Puccini Bohémélet című operája főszereplőjének, Miminek a jelmezében örökítették meg az 1934. évi jótékonysági operabálon. Vajda M. Pál ekkor készített fényképe csak 1938-ban kapott sajtónyilvánosságot, amikor a grófnő I. Zogu albán uralkodó jegyese lett.
Az MNM tárlatának egyik nagy előnye, hogy nem lép túl önmagán: lényegre törő, informatív, emellett esztétikai élményt is nyújt, így valódi csemege mindazok számára, akik szeretik a régi képeket, de nincs túl sok idejük a képernyők előtt ülni.
(Maskarában megtekinthető IDE kattintva)
Müller Péter Sziámi kötete egyszerre bédekker egy önismereti utazáshoz és szórakoztató, ironikus, ugyanakkor történelmi, társadalmi és személyes mélyrétegekbe vezető antológia.
Megható történetek azok, amelyekben a szerző az ellenségben nem az ellenséget látja és láttatja, hanem csupán az életéért remegő-küzdő másik embert.
Száz éve született Nemeskürty István „tanár úr", aki jelentősen hozzájárult a korabeli magyar szellemi élet gyarapodásához.
A későbbi évszázadok során a római bazilikában őrzött keresztfából a mindenkori pápa engedélyével kisebb darabokat kaptak más templomok, illetve katolikus uralkodók is.
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
Szoboszlai Dominik különös üzenetet küldött Dubajból, ez áll a háttérben
Ők lehetnek Ferenc pápa utódai - a legesélyesebb jelöltek - képgaléria
Ez aztán a magas minőség: az Aldi sztárja kritikán aluli stílusban gyalázta Orbán Viktort
Ez az illat örökre elűzi a pókokat és a rovarokat az otthonodból
Botrány Svédországban: a kormánynak a magyar Gripenek sem szentek – magasszintű, súlyos mutyira derülhetett fény
Magyarországból űznek gúnyt a világ dartsrajongói
Bognárék ütik-verik a Fradit, Böde csak berúgni akart
Lebuktak a baloldali médiumok az ukrán titkosszolgálat narratívájával
Az FTC nagyon pórul járhat a Paks ellen elveszített döntő után
Pesics kihagyott tizenegyesének még súlyosabb következményei lehetnek
Bognár György üti-vágja a Fradit, de még jöhet egy irtózatos pofon
Müller Péter Sziámi kötete egyszerre bédekker egy önismereti utazáshoz és szórakoztató, ironikus, ugyanakkor történelmi, társadalmi és személyes mélyrétegekbe vezető antológia.
Megható történetek azok, amelyekben a szerző az ellenségben nem az ellenséget látja és láttatja, hanem csupán az életéért remegő-küzdő másik embert.
Száz éve született Nemeskürty István „tanár úr", aki jelentősen hozzájárult a korabeli magyar szellemi élet gyarapodásához.
A későbbi évszázadok során a római bazilikában őrzött keresztfából a mindenkori pápa engedélyével kisebb darabokat kaptak más templomok, illetve katolikus uralkodók is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Müller Péter Sziámi kötete egyszerre bédekker egy önismereti utazáshoz és szórakoztató, ironikus, ugyanakkor történelmi, társadalmi és személyes mélyrétegekbe vezető antológia.
Megható történetek azok, amelyekben a szerző az ellenségben nem az ellenséget látja és láttatja, hanem csupán az életéért remegő-küzdő másik embert.
Száz éve született Nemeskürty István „tanár úr", aki jelentősen hozzájárult a korabeli magyar szellemi élet gyarapodásához.
A későbbi évszázadok során a római bazilikában őrzött keresztfából a mindenkori pápa engedélyével kisebb darabokat kaptak más templomok, illetve katolikus uralkodók is.
A kisantant ismét revíziós szándékkal, fegyverkezéssel rágalmazza hazánkat, és megfenyegeti. Százharmincöt kisebbségi sérelmet állapít meg Erdélyben az amerikai–angol vizsgálóbizottság.
Az örökkévalóságnak és az aggódásnak is babaszaga van. Nem jut többé idő a halálra. Hiszen élni kell.
Az építészet és a hit találkozik Antoni Gaudí örökségében.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy korábban az Európai Unió korlátlan, teljes vámmentességet biztosított Ukrajna számára.
A világranglista-vezető olasz játékos teniszütőt vitt magával ajándékba az egyházfőnek.
Magyar Péter támogatója jót derült egy, a kormánypárti szimpatizánsok megölésén viccelődő képen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
