Csudijó

Lehoczky Zsuzsa Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Számtalan operettben és musicalben szerepelt. A közönség évtizedek óta vastapssal fogadja, amikor belép a színpadra. Énekhangja, színészi játéka és tánctudása nemcsak a nézőket, a kritikusokat is lenyűgözte. Nemrégiben a Nemzet Színésznője kitüntető cím birtokosa lett.

Ozsda
2021. 05. 30. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A művésznőt 2004-ben a Budapesti Operettszínház örökös tagjai közé választották. Három évvel később – a magyar operett napja alkalmából – életműdíjjal jutalmazták.

– Nincs hiányérzetem, mindent eljátszottam, amit szerettem volna – mondja magáról.

Számos tévéjáték mellett a hatvanas években a Nyáron egyszerű, a Fotó Háber, a Szerencsés flótás és a Nyári játék című filmekben vállalt szerepet. De igazi szerelme a színpad maradt. Ma már az operettekben a látványos jelmezeken és díszleteken kívül nagy hangsúlyt fektetnek a színészi átélésre, a szerepformálásra is.

– Remek társulat van az Operettszínházban, rengeteg jól éneklő és táncoló színész játszik – mondja a művésznő. – A fiatalok irigylésre méltóan tehetségesek. Nagy tisztelettel és szeretettel fordulnak felém, és én is feléjük.

Lehoczky Zsuzsa elárulja, néha azon gondolkodik, hogy abbahagyja a színjátszást. Nagyszerű darabokban kapott szerepeket, és fantasztikus partnerekkel játszhatott együtt, de úgy véli, ennyi munka után neki is jár a pihenés.

– Ha így döntök, fájó szívvel teszem – magyarázza –, de lassan átadom a színpadot másoknak. Bár ez még nem biztos, mert az igazgató úr, Kiss B. Attila többször elmondta, hogy várnak vissza, és azt kérik, hogy legalább a repertoá­romat játsszam. Meggondolom, mert én akkor vagyok boldog, ha tapsol a közönség.

Lehoczky Zsuzsa az első, aki zenés színház művészeként részesült a Nemzet Színésze elismerésben – úgy érzi, ez a cím megkoronázza a pályáját.

Bodrogi Gyulával a Slágermúzeum című revüfilmben, 1963 Fotó: Fortepan/Hangosfilm

Polgárpukkasztó könnyedség

Az operett az egyik legelevenebb, legsokoldalúbb zenés színházi műfaj. Keletkezése két zseni nevéhez fűződik. Egyikük Mozart, akit névadóként említenek, mert ő nevezte „operettá”-nak, kis operának, operácskának, a másik Jacques Offenbach, a francia operett megteremtője. Az operettet könnyednek nyilvánítják, miközben a cselekménye sokszor odamondogató, polgárpukkasztásra épül, társadalomkritikát fogalmaz meg. Mindig ironikus, gyakran fricskát mutat a hatalomnak és a hatalmasságoknak. A legtöbb esetben a szerelem áll a történet középpontjában, többnyire gazdag arisztokrata szeret bele egy szegény lányba vagy fordítva.

Az operettet a könnyű zeneműfajhoz sorolják, miközben az előadása sokrétű tudást kíván. A színészeknek a mesterség csínját-bínját ismerniük kell, és nem játszhatnak ugyanolyan stílusban, mint harminc vagy negyven évvel ezelőtt. A kor elvárásának és ízlésének kell megfelelniük. A prózai részeket színészileg jól kell előadniuk, a nagy áriákat pedig úgy kell elénekelniük, hogy közben táncolnak, akrobatikus mutatványokat végeznek. Blaha Lujza, Fedák Sári, Kiss Manyi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Latabár Kálmán idején olyan népszerű volt a műfaj, hogy tömegek tódultak a színházba. A nyolcvanas években Németh Sándor volt az egyik legnépszerűbb táncos komikus.

Az operett nyitott műfaj, számtalan esetben előfordul, hogy a szereplők kiszólnak a közönséghez, összekacsintanak a nézőkkel. Néha még a közönség reakcióját is megvárják, ami klasszikus mű esetében elképzelhetetlen. Ahogy a magyarok, úgy más országok zeneszerzői is hozzáadták a darabokhoz nemzeti sajátosságaikat.

A magyar operett legfontosabb jellegzetessége a csárdás és a verbunk alkalmazása, ami persze nem azt jelenti, hogy nincs a darabban keringő vagy polka. Kiváló operettszerzőink közül – Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Fényes Szabolcs, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál – nemzetközileg a két legismertebb Kálmán Imre és Lehár Ferenc. A Csárdáskirálynőt a mai napig előadják a világ számos színpadán. A nagy operaházak Lehár A víg özvegy című művét tartják folyamatosan műsoron.

A musical, amely inkább az egyénről, az érvényesülésről szól, ma már népszerűbb, mint az operett, de miután az Operettszínházban fiatal sztárok is szerepet kaptak operettekben, a rajongók nagy része azokban a darabokban is megnézte őket. Lehet, hogy a műfaj vesztett valamennyit a népszerűségéből, de nem megy ki a divatból. A magyar operett az első és eddig egyetlen színházi műfaj, amely 2013-ban elnyerte a hungarikum címet.

Kiemelt kép: Fortepan/Hangosfilm

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.