Eloltott vakcinák

Kössük a helyes nyelvhasználatot a latintudáshoz? Semmiképpen!

Orosháza, 2021. május 1. Oltáshoz készítik elõ az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelõintézetben kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Dúl a vakcinaháború, zajlik a vakcinaturizmus, létezik vakcinakorrupció, sokan vakcinamatematikáznak, és további új szavak születnek, illetve kerülnek át a szaknyelvből a köznyelvbe a járvánnyal kapcsolatban.

Rendhagyó módon az online térben zajlott le az idén a magyar nyelv hete rendezvénysorozat is, amely immár az 55. volt. A színes programok sorában egy régi műfajt is felelevenített a két rendező szervezet ‒ az Anyanyelvápolók Szövetsége, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága ‒, a nyelvi kérdezz-feleleket. Az egyik kérdés a következőképpen hangzott: „Önök szerint is elolthatják a vakcinákat? Ez jó lesz nekünk?” A válasz: természetesen igen. Attól függetlenül, hogy az elolt igekötős ige elsősorban azt jelenti, hogy tüzet megszüntet vízzel leöntve vagy egyéb módon. A szaknyelvi jelentése, amely az utóbbi időben lépett a köznyelvi porondra, hosszabb szerkezet helyett alakult ki: elhasználja az oltóanyagot, szérumot az oltásra. Ez a szószerkezet jelentésében és alakjában egyaránt különbözik a beolt valakit kifejezéstől, azonban szokatlansága ellenére is helyes és szükséges. Például: „Az orvos úgy döntött, amikor látta, nem fogják kérni a listán lévő betegek [ti. a vakcinát], hogy nem dobja ki a megmaradt vakcinát, hanem »eloltja« annak, akinek tudja. Így kezdett telefonálgatni a Budapest melletti kistelepülésen élő pácienseinek.” Az újságcikkben a szónak az idézőjelben szerepeltetése jelzi az újdonság, szokatlanság voltát a köznyelvben. Hasonlóképpen a szakmából érkezett az átoltottság szó, például: „Az átoltottság növekedésével, az oltási lendület folytatásával hamarosan meg lehet nyitni a még zárva levő helyeket, a magyar gazdaság visszaállhat korábbi dinamikus és stabil növekedési pályájára.”

A szaknyelvi igekötő-használat más esetekben is megfigyelhető. A köznyelvi véd, megvéd ellenében szükséges a szaknyelvi levéd, például a festményt levédették, azaz védetté nyilvánították. A vizsgál – bevizsgál esetében az utóbbi az árucikk forgalomba hozatal előtti engedélyezését vagy minőség-ellenőrzését jelenti, tehát nem egyszerű vizsgálatról van szó.

A sportnyelvi bekezd igekötős ige is támogatható, mert a jelentése nem azonos a mérkőzést elkezd igével, hanem a jelentéstömörítő összetételhez hasonló: bekezd, azaz a mérkőzés elején nagyon jól játszik (a csapat). Tehát az igekötővel sűrítünk vagy megváltoztatjuk az alapszó jelentését.

Néhány idegen szavunkban fölöslegesnek tűnik a magyar igekötő használata: (át)transzformál, (be)integrál, (be)invesztál, (be)importál, (ki)exportál, (össze)kombinál. Mindegyik esetben a magyar megfelelő igekötője átsugárzik az idegen szóra: átalakít, betagozódik, beruház, behoz, kivisz, kiszállít, összekavar. Vajon súlyos vétség ez? Szerintem semmiképpen. Hasonlóan nem róható fel senkinek az, ha a médiák szóalakot használja. Sokan, akik jól tudnak latinul, azért kifogásol(hat)ják, mert a média szó eredetileg a latin medium ’eszköz’, ’közeg’, ’közvetítő’ jelentésű szó többes száma, és ezért a magyar médiák alak logikailag helytelen volna, mert többes számú szót még egyszer többesbe tesz. De kössük a helyes nyelvhasználatot a latintudáshoz? Semmiképpen! Se itt, se a fent említett igekötős igék esetében.

Ezzel ellentétes folyamat is megfigyelhető: ha a szükséges igekötő elmarad. Ez már pillanatnyi zavart okozhat a kommunikációban, és értékelhető egyfajta egyszerűsítésnek, tömörítésnek. Ez is főként a szaknyelv jellegzetessége: az ügyet bonyolítja, azaz lebonyolítja, intézi; az útiköltséget térítik, azaz megtérítik; marasztaló ítélet született, a vádlottat marasztalták, azaz elmarasztalták. Ha a vádlottat marasztalják, az már más: valószínűleg a börtönben.

(Borítókép: Oltáshoz készítik elő az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton Fotó: MTI/Rosta Tibor)