A sportnyelvi bekezd igekötős ige is támogatható, mert a jelentése nem azonos a mérkőzést elkezd igével, hanem a jelentéstömörítő összetételhez hasonló: bekezd, azaz a mérkőzés elején nagyon jól játszik (a csapat). Tehát az igekötővel sűrítünk vagy megváltoztatjuk az alapszó jelentését.
Néhány idegen szavunkban fölöslegesnek tűnik a magyar igekötő használata: (át)transzformál, (be)integrál, (be)invesztál, (be)importál, (ki)exportál, (össze)kombinál. Mindegyik esetben a magyar megfelelő igekötője átsugárzik az idegen szóra: átalakít, betagozódik, beruház, behoz, kivisz, kiszállít, összekavar. Vajon súlyos vétség ez? Szerintem semmiképpen. Hasonlóan nem róható fel senkinek az, ha a médiák szóalakot használja. Sokan, akik jól tudnak latinul, azért kifogásol(hat)ják, mert a média szó eredetileg a latin medium ’eszköz’, ’közeg’, ’közvetítő’ jelentésű szó többes száma, és ezért a magyar médiák alak logikailag helytelen volna, mert többes számú szót még egyszer többesbe tesz. De kössük a helyes nyelvhasználatot a latintudáshoz? Semmiképpen! Se itt, se a fent említett igekötős igék esetében.
Ezzel ellentétes folyamat is megfigyelhető: ha a szükséges igekötő elmarad. Ez már pillanatnyi zavart okozhat a kommunikációban, és értékelhető egyfajta egyszerűsítésnek, tömörítésnek. Ez is főként a szaknyelv jellegzetessége: az ügyet bonyolítja, azaz lebonyolítja, intézi; az útiköltséget térítik, azaz megtérítik; marasztaló ítélet született, a vádlottat marasztalták, azaz elmarasztalták. Ha a vádlottat marasztalják, az már más: valószínűleg a börtönben.
(Borítókép: Oltáshoz készítik elő az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!