Kastély a határon

Geszt ma zsákfalu, fogyatkozó, elöregedő népességgel, de már nem sokáig lesz ez így. A tervek szerint határátkelő nyílik itt Nagyszalonta felé, s az egykori pezsgő élet is visszaköltözik a Tisza-kastélyba, ahonnan két miniszterelnök is intézte az ország ügyeit. A felújítás alatt álló főúri rezidencia mellett országos jelentőségű református központ épül. A békési község visszakapja régi fényét.

Forrás: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

Megyeri István kiköltözött a falu szélére. Kivitte magával nagymamája hokedlijét, óvatosan ráült, fejére zsebkendőt kötött. Ez volt az ismertetőjele. Lábát belelógatta egy üres vájdlingba, amelyet útközben vásárolt a boltban. Mobiltelefonját maga mellé helyezte, és beállította rajta a Kossuth Rádiót. A napfény tavasziasan szikrázott körülötte. Így várt engem Geszt határában, hogy bevigyen a Tisza-kastélyba, ahová egy munkamegbízás alapján bejárása volt.

Nem messze ettől a helytől fordultunk rá arra az útra, amely kivezet a Tisza-kriptához. A református ótemetőnél, a grófi család kriptájától nem messze tértünk rá arra az útra, amelynek mindkét oldalán egykor lakóházak sorakoztak. Az ország perifériájára került Geszt azonban elszegényedett, az iparosítás idején elnéptelenedett, marginális utcasorai megsemmisültek.

Évekkel ezelőtt mértük fel itt először a terepet, amikor Megyeri Istvánnak – egyik ismerőse megbízásából – ki kellett nyomoznia, hol ázik be a kastélyépület. Ehhez fel kellett mennünk a padlásra. Kaptam zseblámpát, azzal világítottam, de még így is félhomály volt, csak a réseken beszűrődő fényben szikrázott a por. Kíváncsiskodásom nem bizonyult eredménytelennek. A félhomály ellenére is megláttam, hogy a lomok között bekeretezett régi kép is hever a földön. Egy adta víz volt, ezért úgy tűnt, mintha a rajta látható asszony szeme nedves volna. Mutattam Istvánnak, ám ő csak annyit jegyzett meg, hogy az illető tekintete grófnői, szomorkás, a nagyanyjára emlékezteti, akinek apja Tiszáék parádés kocsisa volt. Az idős úrnak közvetlen emlékei voltak arról, hogy az ifjú Tisza István spanyolnáthában halt meg a kastélyban, egy héttel édesapja halála után. Legidősebb fia, József – aki ugyanabban a zűrös évben, 1918-ban született – húszévesen hunyt el autószerencsétlenségben. Akkor vésődött be a kollektív emlékezetbe, hogy bizony a főuraknak is kijut a rosszból. Aztán jött Trianon, majd a második világháború, és a szavak hosszú időre elhalkultak.

A békési zsákfalu – amely Trianon előtt a történelmi Bihar vármegye része volt – ma is csendes, kiterjedésében is szinte határtalan. Mezőgyán előtt vesz az idevezető út nagyobb kanyart, onnantól kezdve az az érzése az embernek, mintha legyalogolna a térképről. Két éve jártam itt utoljára, amikor még régészek ástak a kastély udvarán, falrestaurátorok dolgoztak a belső terekben. Nagy volt a mozgás, a házőrző kutyák sokasága miatt mégsem volt egyszerű megközelíteni a bejáratot. Ez azóta sem változott.

A Tisza grófok békési uradalma több tekintetben is megszenvedte a határmódosítást. A települést alig nyolcszázan lakják, negyven százalékuk roma, az iskolások hetven-nyolcvan százaléka is kisebbségi, de nem „kirekesztett”: együtt tanulnak a magyar gyermekekkel az új iskolában. A szülők Gyulára, Békéscsabára járnak dolgozni, de van, aki a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújításánál segédkezik. A közfoglalkoztatottak száma hatvan fő, a lakosság többi része mezőgazdasági idénymunkás és nyugdíjas.

A felújított kastély látványterve Fotó: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

A kastélyfelújításhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztések valamelyest enyhítenek majd a község nem túl könnyű helyzetén, sőt a település száztíz százalékban profitál is ebből, mondja Brandt Krisztián polgármester. Segíteni fognak nekik ebben az idegenforgalom terén már bőséges tapasztalattal rendelkező gyulaiak, hiszen hálózatba szeretnék kapcsolni a Békés megyei kastélyokat. Határátkelő is nyílna Románia felé, majd turistaútvonal létesülne Tiszáék egykori geszti birtokától Nagyszalontáig, ahová a grófi család tagjai gyakran átjártak, hiszen ott állt meg a gőzös, amellyel gond nélkül eljutottak Budapestig, Nagyváradig, Kolozsvárig.

11 kilométeres macskaköves útszakaszról van szó, amelyet a román fél a határsáv túloldalán felszántott, a bekötőút viszont még megvan a hajdúváros bejáratánál. Kezdetben heti egy-két alkalommal nyitnák meg az átkelőt, kizárólag személyforgalom részére.

Gesztet és Nagyszalontát Arany János is összeköti majd: a hajdúváros híres szülötte öt hónapig oktatta Geszten Tisza Lajos fiát, Domokost. A lovas kocsi 1851. május 13-án ment érte Nagyszalontára. A kastélyban az emeleten, az úgynevezett pavilonban kapott szobát, a melegebb napokon a kerti lakban tartózkodott. Fia, Laci is heteket töltött itt, játszadozott a Tisza és a Bethlen fiúkkal az angolparkban, amelyből mára semmi sem maradt meg.

Ezekben az években épp a Toldi trilógia középső részével, a Toldi szerelmével foglalkozott Arany. Éjjeliszekrényén ott volt a ceruza, ha valami jó gondolata támadt, felírta a falra. Feljegyzései még az 1940-es években is láthatók voltak a kuglipálya melletti házikóban, amely a második világháborúban pusztult el, mondja Magyari Barna helytörténész. A rekonstruált erdei lakot 1971. június 8-án nyitották meg, mára viszont megérett a felújításra. Mivel két éve a nagyszalontai városvezetéssel együttműködő gyulai önkormányzatnak sikerült megfilmesítenie a Toldit, a projekt kapcsán szerződő felek nem látják

akadályát annak, hogy folytassák a közös munkát turisztikai téren. Kónya István gyulai alpolgármester a projektbe a közeli Mezőgyánt is bevonná. Tárgyalt is már erről a hely elöljárójával, Dani Attilával.

A kastély tiszttartói háza
Fotó: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

De nemcsak a kulturális turizmus vérkeringésébe kapcsolnák be Gesztet és környékét: a tervezett fejlesztések a vallási turizmust is fellendítenék. A Tiszák kőkemény patrónusai voltak a protestáns egyháznak, ami elegendő ok ahhoz, hogy itt alakítsák ki a reformátusok legfőbb, oktatást és rekreációt egyaránt szolgáló vidéki központját. A kormány több mint kétmilliárd forintot utalt ki ennek megvalósítására. Az épületegyüttes látványterveit a Daw Építész Stúdió készítette el, olyan elgondolás mentén haladva, hogy az örökségbe kapott barokk formákat modern elemek egészítsék ki. A helyi egyházközség

500 millió forint támogatásban részesült. Ebből az összegből a templomot, a parókiát és a gyülekezeti házat újíthatja fel. A helyi önkormányzat a zöldterületeket parkosítja önerőből a településcentrumban. A kastély termeinek zömében – XXI. századi technológiák felhasználásával – a Nemzeti

Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram rendez be családtörténeti kiállítást. Tisza Kálmán és Tisza István életművének részletes bemutatása mellett a leendő tárlat a Tiszák és a református egyház kapcsolatára, mindennapjaikra is ki fog térni. Mivel a rezidencia falai között az ország sorsát illetően fontos döntések születtek, a munkálatok végeztével az épületegyüttest nemzeti emlékhellyé nyilvánítják.

A kurátorok egyelőre sokat ígérnek, hiszen igencsak gazdag az a történet, amelyből dolgozhatnak. Ma már szinte felfoghatatlan, hogy az 1830-40-es években eseménydús pártélet zajlott itt, a kastély naponta fogadott neves vendégeket, politikusokat. Arany például róluk mintázta Az elveszett alkotmány című elbeszélő költeményének alakjait. A kortesélet helyszíne mellett a családi boldogság fészkének is számított a rezidencia. A ház őrangyalának szerepét Tisza Lajos felesége, Teleki Júlia grófnő töltötte be. Az áldott lelkű úrhölgy hálószobájának ablakán bármikor bekopogtathatott a földműves, ha feleségét vagy gyermekét betegnek hitte. Ilyenkor a grófnő felkelt, felöltözött, és éjnek idején elment orvosságaival enyhíteni a szenvedő állapotán. A rendkívüli asszonyban a Telekiek erős protestáns vallásossága megingathatatlan hazaszeretettel párosult. A beruházás ezen események felidézésével emelné ki Gesztet névtelenségéből.

Bár a települést az innen induló kezdeményezések tették naggyá, nem maradhat említés nélkül az a sajnálatos eset, hogy az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István koponyáját szintén Gesztről, a Nagyhalmon álló családi kriptából lopták el 1983 nyarán.

Látogatásunkat is ezen a szent helyen fejezzük be néma főhajtással, annak reményében, hogy egyszer majd csak megnevezi valaki a tettest. Mint arról már írtunk, több elmélet is létezik arra nézve, ki lehetett az elkövető. A helyi születésű Képíró Albertné egy szemtanút is előállít, hogy igazát alátámassza. Szerinte az egykori geszti református lelkész intézte el, hogy a koponya ahhoz a gyűjtőhöz kerüljön, aki Kádár János koponyáját is ellopatta. Megyeri Istvánnak arról van tudomása, hogy a kriptát többször is feltörték, még az 1990-es években is emberi csontokkal dobálóztak szélsőséges eszméket valló fiatalok. Van, aki a kommunistákra gyanakszik, van, aki a leszármazottakra. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra csak szűkszavú jegyzőkönyv került be az 1983-as bűntettről. A sírrablókat azóta keresik.