Kastély a határon

Geszt ma zsákfalu, fogyatkozó, elöregedő népességgel, de már nem sokáig lesz ez így. A tervek szerint határátkelő nyílik itt Nagyszalonta felé, s az egykori pezsgő élet is visszaköltözik a Tisza-kastélyba, ahonnan két miniszterelnök is intézte az ország ügyeit. A felújítás alatt álló főúri rezidencia mellett országos jelentőségű református központ épül. A békési község visszakapja régi fényét.

Forrás: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

A Tisza grófok békési uradalma több tekintetben is megszenvedte a határmódosítást. A települést alig nyolcszázan lakják, negyven százalékuk roma, az iskolások hetven-nyolcvan százaléka is kisebbségi, de nem „kirekesztett”: együtt tanulnak a magyar gyermekekkel az új iskolában. A szülők Gyulára, Békéscsabára járnak dolgozni, de van, aki a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújításánál segédkezik. A közfoglalkoztatottak száma hatvan fő, a lakosság többi része mezőgazdasági idénymunkás és nyugdíjas.

A felújított kastély látványterve Fotó: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

A kastélyfelújításhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztések valamelyest enyhítenek majd a község nem túl könnyű helyzetén, sőt a település száztíz százalékban profitál is ebből, mondja Brandt Krisztián polgármester. Segíteni fognak nekik ebben az idegenforgalom terén már bőséges tapasztalattal rendelkező gyulaiak, hiszen hálózatba szeretnék kapcsolni a Békés megyei kastélyokat. Határátkelő is nyílna Románia felé, majd turistaútvonal létesülne Tiszáék egykori geszti birtokától Nagyszalontáig, ahová a grófi család tagjai gyakran átjártak, hiszen ott állt meg a gőzös, amellyel gond nélkül eljutottak Budapestig, Nagyváradig, Kolozsvárig.

11 kilométeres macskaköves útszakaszról van szó, amelyet a román fél a határsáv túloldalán felszántott, a bekötőút viszont még megvan a hajdúváros bejáratánál. Kezdetben heti egy-két alkalommal nyitnák meg az átkelőt, kizárólag személyforgalom részére.

Gesztet és Nagyszalontát Arany János is összeköti majd: a hajdúváros híres szülötte öt hónapig oktatta Geszten Tisza Lajos fiát, Domokost. A lovas kocsi 1851. május 13-án ment érte Nagyszalontára. A kastélyban az emeleten, az úgynevezett pavilonban kapott szobát, a melegebb napokon a kerti lakban tartózkodott. Fia, Laci is heteket töltött itt, játszadozott a Tisza és a Bethlen fiúkkal az angolparkban, amelyből mára semmi sem maradt meg.

Ezekben az években épp a Toldi trilógia középső részével, a Toldi szerelmével foglalkozott Arany. Éjjeliszekrényén ott volt a ceruza, ha valami jó gondolata támadt, felírta a falra. Feljegyzései még az 1940-es években is láthatók voltak a kuglipálya melletti házikóban, amely a második világháborúban pusztult el, mondja Magyari Barna helytörténész. A rekonstruált erdei lakot 1971. június 8-án nyitották meg, mára viszont megérett a felújításra. Mivel két éve a nagyszalontai városvezetéssel együttműködő gyulai önkormányzatnak sikerült megfilmesítenie a Toldit, a projekt kapcsán szerződő felek nem látják

akadályát annak, hogy folytassák a közös munkát turisztikai téren. Kónya István gyulai alpolgármester a projektbe a közeli Mezőgyánt is bevonná. Tárgyalt is már erről a hely elöljárójával, Dani Attilával.

A kastély tiszttartói háza
Fotó: A tervek, illetve látványtervek a DAW Építész Stúdió Kft. szellemi termékei. Felelős tervezők: Katona András, Zakariás András, Zakariás Tamás

De nemcsak a kulturális turizmus vérkeringésébe kapcsolnák be Gesztet és környékét: a tervezett fejlesztések a vallási turizmust is fellendítenék. A Tiszák kőkemény patrónusai voltak a protestáns egyháznak, ami elegendő ok ahhoz, hogy itt alakítsák ki a reformátusok legfőbb, oktatást és rekreációt egyaránt szolgáló vidéki központját. A kormány több mint kétmilliárd forintot utalt ki ennek megvalósítására. Az épületegyüttes látványterveit a Daw Építész Stúdió készítette el, olyan elgondolás mentén haladva, hogy az örökségbe kapott barokk formákat modern elemek egészítsék ki. A helyi egyházközség

500 millió forint támogatásban részesült. Ebből az összegből a templomot, a parókiát és a gyülekezeti házat újíthatja fel. A helyi önkormányzat a zöldterületeket parkosítja önerőből a településcentrumban. A kastély termeinek zömében – XXI. századi technológiák felhasználásával – a Nemzeti

Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram rendez be családtörténeti kiállítást. Tisza Kálmán és Tisza István életművének részletes bemutatása mellett a leendő tárlat a Tiszák és a református egyház kapcsolatára, mindennapjaikra is ki fog térni. Mivel a rezidencia falai között az ország sorsát illetően fontos döntések születtek, a munkálatok végeztével az épületegyüttest nemzeti emlékhellyé nyilvánítják.

A kurátorok egyelőre sokat ígérnek, hiszen igencsak gazdag az a történet, amelyből dolgozhatnak. Ma már szinte felfoghatatlan, hogy az 1830-40-es években eseménydús pártélet zajlott itt, a kastély naponta fogadott neves vendégeket, politikusokat. Arany például róluk mintázta Az elveszett alkotmány című elbeszélő költeményének alakjait. A kortesélet helyszíne mellett a családi boldogság fészkének is számított a rezidencia. A ház őrangyalának szerepét Tisza Lajos felesége, Teleki Júlia grófnő töltötte be. Az áldott lelkű úrhölgy hálószobájának ablakán bármikor bekopogtathatott a földműves, ha feleségét vagy gyermekét betegnek hitte. Ilyenkor a grófnő felkelt, felöltözött, és éjnek idején elment orvosságaival enyhíteni a szenvedő állapotán. A rendkívüli asszonyban a Telekiek erős protestáns vallásossága megingathatatlan hazaszeretettel párosult. A beruházás ezen események felidézésével emelné ki Gesztet névtelenségéből.

Bár a települést az innen induló kezdeményezések tették naggyá, nem maradhat említés nélkül az a sajnálatos eset, hogy az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István koponyáját szintén Gesztről, a Nagyhalmon álló családi kriptából lopták el 1983 nyarán.

Látogatásunkat is ezen a szent helyen fejezzük be néma főhajtással, annak reményében, hogy egyszer majd csak megnevezi valaki a tettest. Mint arról már írtunk, több elmélet is létezik arra nézve, ki lehetett az elkövető. A helyi születésű Képíró Albertné egy szemtanút is előállít, hogy igazát alátámassza. Szerinte az egykori geszti református lelkész intézte el, hogy a koponya ahhoz a gyűjtőhöz kerüljön, aki Kádár János koponyáját is ellopatta. Megyeri Istvánnak arról van tudomása, hogy a kriptát többször is feltörték, még az 1990-es években is emberi csontokkal dobálóztak szélsőséges eszméket valló fiatalok. Van, aki a kommunistákra gyanakszik, van, aki a leszármazottakra. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra csak szűkszavú jegyzőkönyv került be az 1983-as bűntettről. A sírrablókat azóta keresik.