Nyomolvasás vulkánutakon

Két geoparkunk mellé a harmadik is megalakulhat a Bükkben és környékén. A geológiai értékeket bemutató kezdeményezés több mint barlangok, bazaltoszlopok, sziklafalba vésett üregek láncra fűzése. Olyan értékekre hívja fel a figyelmet, amelyekről a nagyközönség szinte semmit sem tud.

Turisták a Boszorkány-kőnél Forrás: Bozó Beáta

Eltéveszteni sem lehet. A Nógrád megyei Kishartyán közepén a Nógrádmegyerre vezető útra kell lefordulni. Rögtön a templom és temető után balra kanyarodva – egyébként sárga tábla is jelzi – hepehupás földúton el kell zötykölődni egy állattartó telep mellett, majd balra előtűnik a háromszáz méter hosszú, harminc-negyven méter magas homokkő fal. A sziklaképződmény felső részébe vájt üregekhez meredek lépcsősor vezet. Jó szolgálatot tesz a vaskorlát, mert ezek a lépcsők összevissza magasságúak és roppant kopottak. Felérve megannyi kőbe vésett név olvasható a falakon, de ennél sokkal megejtőbb a nógrádi táj. A zöldülő erdők, a csendet időnként megtörő tehénbőgés. A 23 millió éves kőzetben kialakult természetes üregeket a középkor embere mélyítette tovább. A barlanglakások menedéket is nyújtottak, majd a XIX. század végéig szerzetes remeték laktak az üregekben. A Kőlyuk-oldal néven ismert látványosság 15 hektáros védett terület része, bővelkedik ritka növény- és állatfajokban. A homokkő fal faragása, feliratok vésése egyébként tilos!

Kishartyán a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark része. A világ első országhatárokon átnyúló geoparkja ez, összesen 64 magyarországi és 28 felvidéki település földtani, természeti, történeti, kulturális örökségét, palóc hagyományait ápolja és őrzi. Másik geoparkunk, a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark területén 151 település található, magába foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jelentős részét, a Magas-bakonyi és a Somló tájvédelmi körzetet, valamint húsz természetvédelmi területet és tíz természeti emléket. A tervezett Bükk-vidék Geopark területéhez 109 település tartozik, a Bükki Nemzeti Park egésze, a Lázbérci és a Tarna-vidéki tájvédelmi körzet egy része, valamint hat természetvédelmi terület.

Pihenés a bazalton

A nógrádi megyeszékhely, Salgótarján délnyugati csücskével határos Kishartyántól az egész városon át kell menni ahhoz, hogy a geológia kedvelője Somoskőújfalun keresztül elérje Salgóbányát. Az ifjúsági tábor melletti parkolóból könnyed négyszáz méteres séta után kettéágazik az út. Balra a Boszorkány-kő, jobbra Salgó vára. Mindkettő a bő ötmillió évvel ezelőtt kitörő bazaltvulkán máig ható látványossága. A Boszorkány-kő tetején található lemezes szerkezetű bazalton a kirándulók előszeretettel pihennek meg. Pár lépéssel odább már messze nem olyan sima a tető. Körbetekintve rácsodálkozhatunk Salgótarján családi házaira, paneljaira. Innen messziről nem látszik, hogy a néhány évtizede még 47 ezer embernek otthont adó települést most alig 33 ezren lakják. Azaz nagyjából minden harmadik otthon üresen állhat. A messzemenő következtetések levonását megzavarja egy zöld gyík hirtelen felbukkanását kísérő sikoly. A helyi legenda szerint a Boszorkány-kövön szabadultak meg a boszorkánysággal vádoltaktól a sötét középkorban. Ott, ahol az áldozatok nyughatatlan szelleme napnyugta után máig kísért. Talán miattuk, talán a meredély miatt, de sötétedés után nem biztonságos a túrázás.

Salgó várához némileg meredekebb az út, mivel félszáz méterrel magasabban fekszik. Az erődítmény oldalán vaskos, függőleges vagy enyhén hajlott bazaltoszlopok tűnnek fel. A várat a XII. században kezdték építeni. Viharos történelme során többször gazdát cserélt. A XVIII. század elejére hadászati jelentőségét teljesen elvesztette. Festői környezete a romantika kedvelt színtere volt, a várat meglátogató Petőfi Sándort is megihlette – a költő emlékét tábla őrzi. A bazalt tetejére húzott várból csodaszép látvány tárul elénk. Érdemes ezt is megnézni, meg minden emléket, amely Salgóbánya neves szülöttének, Zenthe Ferencnek az emlékét őrzi.

Kishartyán és Salgóbánya: helyszínek abból a 107 geológiai csodából, amely a Geoparkok Magyarországon című kötetben szerepel. De mik azok a geoparkok? A koncepció előzményének az elsősorban természeti értékeket őrző nemzeti parkok tekinthe­tők. Az első nemzeti park 1872-ben jött létre, ez lett a Yellowstone­ Nemzeti Park. A geopark a harmadik évezred találmánya. Az Euró­pai Geopark-hálózatot az UNESCO együttműködésével 2000-ben hozták létre, a globális hálózat 2004-ben alakult meg. 2020 őszén a hálózathoz 44 ország 161 geoparkja tartozott, közte 26 európai ország 81 ilyen szervezete, benne a két magyarországi.

– A geopark olyan gazdaságilag életképes terület, ahol elsősorban a földtudományi értékek vonzerején, valamint biológiai,­ régészeti, antropológiai, néprajzi, továbbá egyéb kulturális és történelmi értékek gazdag kínálatán is alapuló, fenntartható, környezetbarát turizmus (geoturizmus) valósítható meg – tájékoztat Tardy János, a kötetet kiadó, alapításának 180. évfordulóját idén ünneplő Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnöke, a 340 oldalas munka szerkesztője.

Turisták a Boszorkány-kőnél
Fotó: Bozó Beáta

Védeni az élettelent

Fantasztikus földtani, geológiai csodákat sorol ez a könyv, amelyekről a nagyközönség nem tud. Ugyanakkor felmerül, hogy a népszerűsítés egyúttal a képződmények végét is jelentheti.

A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy minden geológiai érték, amely felszínre kerül, valamilyen szinten veszélyeztetett. Veszélyezteti a természetes erózió, azaz a csapadék, a hőmérséklet-változás, a szél romboló munkája. Veszélyezteti az ember, mivel esetleg jobban kiteszi ezeket a képződményeket a természeti eróziónak. Végül veszélyezteti a gondatlanság, a nem szándékos és szándékos rongálás.

– Sajnos ezekkel az esetekkel számolni kell, de azt gondolom, hogy ennek egyik meggyőző ellenszere lehet, ha minél szélesebb körben ismertté válik, hogy a természeti értékek különleges kincsek, egyediek, visszafordíthatatlan örökséget jelentenek, mégpedig egyedi nemzeti természeti örökséget. Ha az emberek is tudják, hogy a közelükben lévő sziklaalakzat, egykori kőfejtő fala, barlang, ásvány vagy őslénylelőhely különleges, és tudják azt is, hogy miért, akkor ez segíthet a megvédésben. A természeti értékeknek hasonló a szerepük, mint a kulturális és történelmi örökségeknek – érvel Harangi Szabolcs akadémikus, aki szerint a természeti értékek is egyedi örökségek, megkárosításuk visszafordíthatatlan veszteség.

Az ELTE professzora részt vett a Novohrad–Nógrád Geopark szakmai anyagának elkészítésében, hozzájárult a készülő Bükk-vidék Geopark szakmai háttéranyagának összeállításához, a közelmúltban készített egy 31 megállós, közel negyven kilométer hosszú vulkanológiai tanösvényt a Bakony–Balaton Geopark részére, és kidolgozta a hegyestűi új kiállítás tervét. A vulkanológus szerint térségünk különleges terület, ahol az elmúlt húszmillió évben a vulkáni működés szinte minden típusa előfordult, itt voltak Európa legnagyobb vulkánkitörései, a mai veszélyes vulkánokhoz hasonló, több mint kétezer méter magas tűzhányók magasodtak itt, majd omlottak részben össze. Ezeknek a látványos vulkánkitöréseknek az öröksége itt van karnyújtásnyira! Ezek által betekinthetünk a vulkáni működés folyamataiba, ami fontos a mai ember, a társadalom számára. Ezért tervezik a tematikus, az országon keresztülmenő Pannon vulkánutat is, hogy ezeket a sokszor még rejtőzködő természeti értékeket bemutassuk.

– Ma már sokan tudják, hogy melyek a védett növények és a védett állatok, itt az ideje a védeni való élettelen környezet bemutatásának! – figyelmeztet Harangi Szabolcs, aki nem tartja jónak, ha egy kiemelt természeti értéket elzárnak a nagyközönségtől (bár bizonyos esetekben nincs más lehetőség a védelemre). Meg kell találni azt a pontot, ahol élhető módon lehet védeni és bemutatni. A geoparki státusz további védettséget nem jelent, viszont növeli az ismertséget, és az akadémikus szerint segít abban, hogy büszkék legyünk földtani örökségünkre.

A tűz útján

A látványosságokat folyamatosan fejlesztik. Tardy János Ipolytarnóc esetében kiemelte a miocén korú, 17 millió éves ősvilág folyóparti élővilágának színesebb bemutatását, az ősvilági nyomfosszíliák tudományos újrafeldolgozását. GINOP-pályázatból épült fel Tihanyban a Levendula Ház Látogatóközpont, amelynek kiállításában kifejezetten hangsúlyos a földtudományi, vulkáni örökség interaktív bemutatása. Ugyancsak GINOP-projekt keretében épült fel a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont, az itteni interaktív kiállítás kifejezetten a karsztos jelenségeket mutatja be közérthető módon. Vulkanológiai tanösvény született a Badacsonyon (Tűzgyűrű), a Szent György-hegyen (Bazaltorgonák) és a Káli-medencében (Tűz útja).

A Bükk-vidék Geopark jelölési dokumentációja elkészült, azt az UNESCO-hoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága benyújtotta, az anyagot befogadták. Helyszíni szemle és döntés egy éven belül várható.