Otthonszülés

Nagy vitát váltott ki annak a miskolci nőnek a tragédiája, aki kétszáz kilométert utazott, hogy bábák segítségével szülje meg gyermekét egy bérelt lakásban. Az eset kapcsán sokakban felmerült, joga van-e az anyának ahhoz, hogy alternatív módszerekhez folyamodva veszélybe sodorja magzatát. Vannak, akik úgy vélik, az otthon szülés sokszor biztonságosabb, humánusabb, mint a kórházi.

A képen Schimcsig Nóra dúla masszírozza a vajúdó, második gyermekének, Zorának életet adó Éva derekát egy budapesti lakásban 2014. február 19-én este fél kilenc körül Fotó: Kallos Bea Forrás: MTI/Kallos Bea

A reggel kezdődő vajúdás lassan haladt, az órák nehezen teltek. Mivel a negyedik gyermek érkezését várták, azt hitték, könnyű szülés lesz. Nem így történt. Az anya türelmetlenkedni kezdett, gyorsította volna a folyamatot. A szülésznők azzal nyugtatták, tudja a kisded, milyen ritmusra van szüksége. Késő este lett, mire kibújt a csecsemő feje, de vállcsontja összeakadt az anya szeméremcsontjával. Az egyetlen, ami ilyen helyzetben segíthet, a profi műfogás, amelyre néhány perc áll rendelkezésre. Elegendőnek bizonyult. Az Életfa Bábapraxis munkatársai kiszabadították az elakadt csontot, világra segítették a kisfiút.

Ám nem mindig ennyire sikeres a kórházon kívüli szülés, ahogyan annak a miskolci nőnek az esetében sem lett az, aki a közelmúltban kétszáz kilométert vezetett vajúdva egy budaörsi házig, hogy ott bábák közreműködésével hozza világra második gyermekét, aki – máig tisztázatlan okok miatt – nem élte túl a vállalkozást. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt. A nyomozók szakértők bevonásával szeretnék kideríteni, megmenthető lett volna-e a kisfiú élete kórházi körülmények között.

Megkerestük a szülésnél közreműködő egészségügyi szolgáltató egyikét, de nem válaszolt, Facebook-oldalát is törölte. Nem véletlenül, hiszen a miskolci nő tragédiával végződő otthon szülése heves vitához vezetett, bábákat és szülésznőket ugrasztott össze, heves indulatokat gerjesztett. Néhány magánpraxis közösségi oldalán kórházakat és a kórházi személyzetet lejárató posztok jelentek meg, amelyek kapcsán pró és kontra vélemények sokasága fogalmazódott meg. A Bábakalács Születésház egyik bejegyzése – amely arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a kórházakban „megleckéztetik” azokat a nőket, akik otthon mernek szülni – kétszázötvennél több felhasználót késztetett hozzászólásra.

„Nekem például pontosan erre az írásra lett volna szükségem az első szülésem előtt ahhoz, hogy ne hagyjam 36 hetesen kikergetni a hasamból a babámat – aminek persze császár lett a vége –, hogy aztán ne kerüljön két hétre inkubátorba, és ne szenvedjen mélyre ható traumákat… Mert ugye az orvos jobban tudja… Hogyne, persze, észrevettem” – írja az egyik anyuka, V. Tünde.

Egy másik fiatal nő otthon szülésből, 42 óra vajúdás után ment be a kórházba, félve, mivel korábban csak elrettentő esetekről hallott. Az intézményben azonban nagyon kedvesen fogadták, többen is alaposan megvizsgálták, anélkül, hogy csúszópénzt adott volna bárkinek is. L. Rita szintén otthon szülésből érkezett a szegedi klinikára. Benne is volt félelem, de olyan pozitív, emberi bánásmódban részesült, hogy legközelebb egy percig sem gondolkodik azon, hogy kórházba menjen szülni. Sz. Éva viszont úgy véli, azoknak a többségét, akik otthon szülésből érkeznek, megbüntetik a kórházakban. Míg B. Júlia ötször hozott a világra gyermeket császármetszéssel, mindannyiszor rendkívül emberséges volt a kórházi személyzet, valamennyien profi munkát végeztek.

A Bábakalács Születésház Yolanda Foster aktivista, jogvédő álláspontját osztja, aki azt vallja, hogy bár a világjárványnak az otthon szülést kellene előtérbe helyeznie, mégis inkább kórházi vágányra állítja a várandósokat, miután a hatóságok világviszonylatban sok helyen bezáratták az otthon szülést kísérő egészségügyi szolgáltatókat. Amint a Covid–19 megjelent Angliában, a kórházak többé nem tűntek a legbiztonságosabb helynek. A szülésznők egyszerre több szülést felügyelnek különböző szülőszobákban, ezzel növelik annak veszélyét, hogy ők váljanak a vírus átadóivá. Foster azt is kifogásolja, hogy az otthon szülés megszüntetésének általános indoka szerint ez az alternatíva luxus, az ezt választó nők vagy önzők, vagy ostobák, hiszen csupán egy „élmény” kedvéért kockáztatják saját és születendő gyermekük biztonságát. Egy 2011-es felmérésre alapozva kiemeli: azok a nők, akik otthon szülést terveztek, kisebb arányban szenvedtek fizikai sérülést, ritkábban kerültek rossz lelkiállapotba, kevesebbszer szenvedtek gyermekágyi depressziótól vagy poszttraumás stressz szindrómától. Közülük többen szoptatnak, mint azok, akik kórházban szülnek.

Az otthon szülést szabályozó rendelet Magyarországon 2011 májusában lépett hatályba. A jogszabály értelmében a kismama megválaszthatja a szülés helyszínét, amennyiben ezzel nem veszélyezteti gyermeke életét. Ennek tartozéka, hogy a szülés levezetőjének az ÁNTSZ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyével kell rendelkeznie. A jogszabály azt is részletezi, ki szülhet otthon, ki nem, és megállapítja, hogy a várandósság betöltött 36. hetéig hozhat erről döntést az anya.

Bár az Egészségügyi Tudományos Tanács és a szakminiszter mellé rendelt szülészeti szakmai kollégium aláveti magát a rendeletnek, továbbra is felhívja a figyelmet arra, hogy a kórházon kívüli szülés elsősorban a magzat számára veszélyes. Statisztikájuk szerint minden tizedik újszülöttnél komplikáció lép fel, száz babából egyet újra kell éleszteni: ehhez műszerekre és többféle szakorvos gyors együttműködésére van szükség, ami a születésházakban hiányzik.

A képen Schimcsig Nóra dúla masszírozza a vajúdó, második gyermekének, Zorának életet adó Éva derekát egy budapesti lakásban 2014. február 19-én este fél kilenc körül
Fotó: MTI/Kallos Bea

Martini Jenő szülész-nőgyógyász, ügyvéd is hasonló álláspontra helyezkedik. Úgy véli, a terhesség alatt az egészség és a betegség között elmosódik a határ. Egyetlen kisebb állapotromlás is olyan patológiás állapot előfutára lehet, amely veszélybe sodorhatja az anya, a magzat vagy mindkettőjük életét. A budapesti orvos szerint nem létezik olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal előre meg lehetne mondani, hogy az áldott állapot és a szülés során előfordulhat-e szövődmény. Ha előfordul, az gyakran egyik pillanatról a másikra történik, amikor azonnali beavatkozás szükséges, teljes személyi, tárgyi és intézményi háttérrel. Ilyen tekintetben kétségtelen: a dúla nem helyettesítheti az orvost vagy a szülésznőt, mivel nem végez vizsgálatokat, nem tölt be klinikai feladatot. Szerepe elsősorban az anya érzelmi támogatásában rejlik.

A zsebbarát otthon szülés elmélete is megdőlni látszik. Az erre szakosodott cégek vagy magánszemélyek százhatvanezer-száznyolcvanezer forintot kérnek a terhesgondozásért, a szülésért és az azt követő vizitekért a baba hathetes koráig. A szülés kísérése csaknem száznyolcvanezer forint. Ebbe beletartozik a szülésfelkészítés, legalább két személyes konzultáció a szülés előtt – szükség esetén akár több is –, a dúlák, bábák mozgósítása a szülés várható ideje alatt – amely öt hét is lehet –, a szülés kísérése és legalább két találkozó a szülés után. Nincs benne az árban az első 24 órában végzendő orvosi vizsgálat díja, valamint az anti-D ellenanyag és a vérvizsgálat ára, amennyiben ezek is szükségesek. Mindebből az derül ki, hogy a szülők nem azért választják ezt a megoldást, mert anyagilag így jönnek ki jobban.

A kép illusztáció
Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap – Mediaworks

Az újszülöttjét elveszítő miskolci anya kapcsán több magánpraxist és önállóan tevékenykedő bábát, szülészt is megszólítottunk, ám közülük egyik sem kívánt nyilvánosan reagálni a sajtóban megjelent hírekre. Eszter, aki dúlaként tevékenykedik már több évtizede, az újságokban megjelent híreket csúsztatásnak és boszorkányüldözésnek tartja. Úgy látja, azok az esetek, amikor kórházban halnak meg kisbabák, nem kapnak nyilvánosságot, vagy ha mégis, az is benne lesz a hírben, hogy az orvosok minden tőlük telhetőt megtettek. A dúlák, bábák esetében ennek ellenkezője tapasztalható. Szomorúan összegez: igazságtalan ez a kettős mérce.