[…] Az Argonauták története Magyar Háború; de az valósággal az Iliás tárgya is, mellyet Homerus a Jászok között készített. Ilusvár (Helenopolis, Ilium,) lehetett a tsata piatza. Ha kételkedik, erről valaki, Arriánust olvassa mindenek felett, ki Nagy Sándor két utitársának munkáit mind untalan felhozza; ki látta saját szemével a Száva és Anasus vizeket, volt tehát Jász Országban, az az: Panioniában is, ’s mindezekért nagy hitelü író. Nem titok ebben, hogy az Agriánusok, vagy is Argivusok (Magyarok), és a Paeonesek, vagy is Toaroták (Jászok) BARBARUSOK, az az nem Görögök voltak.
(Horvát István: Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből, 1825)
Fotó: Készítette: Barabás Miklós – https://edit.elte/Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=74772064
*
A XIX. század első felében a politikában elemi erővel érvényesülő nacionális irányzat és az irodalmi romantika hatása alatt – őstörténetírásunk fellengző, délibábos elméletek és föltevések hatalmába került. A történeti kutatás és oklevélkritika terén szép eredménnyel dolgozó, tudós Horvát István az őstörténet ingoványos mezejére tévedve, egy módszerében tudománytalan, felfogásában naivul hazafias, eredményeiben meseszerű, modorában agresszív és türelmetlen őstörténetíró-iskola megalapítójává lett. Horvát István és Fejér György a nyomukban haladó sok dilettánssal, kik közül elég Somogyi, Bálint Gábor, gróf Zichy Jenő, Fischer, Fáy, Némäti nevét említenünk, képtelennél-képtelenebb eredet- és rokonságelméletekkel árasztották el irodalmunkat, mindenütt és minden népben a magyarok őseit keresve. Ez a dilettáns őstörténeti irány hatalmába kerítette szépirodalmunkat, a népszerű történetirodalmat s a művelt magyar közönség lelkét, mely naiv örömmel fogadta a nemzeti hiúságot legyezgető, bizarr elméleteket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!