A lisszaboni szerződések után megélénkültek az ideológiai viták. A viszonyok a 2000-es évek elejére terheltebbé váltak. Az új kihívások – a jogállamiság kérdése, a migráció, a zöldideológia – felülírták az addigi vitákat. Az új cél az érdekközösség lett, ami legalábbis többféleképpen volt értelmezhető.
Kérdés, hogy mit hoz a jövő. Hol lesz a nemzetállamok és az unió toleranciaszintje? Milyen kérdésekben lesz továbbra is lehetséges a saját út és ezzel az érdekek képviselete?
Az unió a GDP egy százalékát osztja újra el, de ebből nyolcvan százalék oda megy vissza, ahonnét jött. A mostani hitelekkel kapcsolatban igen sok a kérdőjel. Nincs döntés a visszafizetés rendjéről, csak arról, hogy 2023-ra meg kell állapodni.
Nagy vita várható az eljövendő kohéziós alapok kérdésében is. Eddig az elosztás területi alapon történt, most azt javasolja az unió vezetése, hogy a kutatás és fejlesztés alapján osszák el a pénzeket. Magyarul a jövőben oda menjen a pénz, ahol már komoly munka folyt. Vagyis a fejlett nyugati államok sokkal többet fognak kapni, mint eddig. A folyamat vesztesei a szegényebb déli, keleti és közép-európai államok lesznek. Ennek logikus következményeként fel fog erősödni az agyelszívás a gazdagabb térségek irányába.
A migráció kérdésében, amely az egyik legégetőbb politikai kérdés az unióban, ugyan van szabályozórendszer, de az nem működik. Bár ezt ma már Brüsszelben is látják, előrelépés mindmáig nem történt. Ugyanígy nincs válasza az uniónak a költségvetés, a koronavírus kérdéseire sem.
Fotó: Reuters
A vírus kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a vuhani vírus reprodukciós rátája 2,2 volt, az angol vírusé 4,4, míg az indiaié hét. Az elmúlt hetekben berobbant a fertőzés többek között Tajvanon és Japánban is. Előreláthatóan őszre Európában is meghatározó lesz az indiai vírus. A közel 1,5 milliárd indiait nem lehet rövid idő alatt beoltani.
Az USA elkövette azt a hibát, hogy a nagyhatalmak közül utoljára állt ki India mellett, így nőtt a térségben az USA-ellenesség, a fertőzés átterjedt többek között Pakisztánra, és az indiai kormány nagy mennyiségben rendelt oltóanyagot fő ellenségétől, Kínától.
Európában a legkomolyabb konfliktus az orosz–ukrán szembenállás. Április 22-én ugyan visszavonták az orosz csapatok mintegy felét a határtérségből, de a többit és a technikát, készülve az őszi hadgyakorlatokra, a helyszínen hagyták. Ukrajna belpolitikai és gazdasági sikertelenségeit külpolitikai, Nyugat-barát és oroszellenes lépésekkel igyekszik kiegyensúlyozni, de eddig szerencsére katonai konfrontációra nem került sor a szemben álló felek között. Kijev eljárást indított az oroszbarát oligarchák, így Medvedcsuk ellen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!