A Himalája nemcsak a világ legmagasabb hegyének, a Csomolungmának (más néven a Mount Everestnek) ad helyet, de további nyolc olyan csúcsa van, amely nyolcezer méter fölé nyúlik. Így Nepál a világ minden tájáról vonzza a hegymászás szerelmeseit, és mert egy-egy túra ára néhány száztól több tízezer dollárig terjed, a hegyi turizmus a kicsi és szegény ország fontos gazdasági ágazata. A járvány elhatalmasodása idején az alpinistákat persze nem lehetett a kő- és jégóriások közé engedni, de – közel egy év után – eljött a tavaly márciusban életbe léptetett korlátozások lazításának ideje. Nepál áprilisra több mint háromszáz hegymászónak adott engedélyt, hogy – az előírt védőintézkedések betartásával – megkíséreljen feljutni a Mount Everestre. És mégis: ilyen körülmények között is akad egy orom, amelyet elkerülnek a turisták.
A 6993 méter magas Machhapuchare-ről van szó, melynek neve a nepáli nyelvben annyit tesz: Halfarok. (Meredeken felszaladó, ikertornyokként emelkedő kettős csúcsa – és a közöttük mutatkozó hiátus – a távolból nézve ugyanis egy hal testének végződésére emlékeztet.) Ez Nepál egyik legfestőibb magaslata, egyéb körülmények között minden bizonnyal nyüzsögnének rajta a turisták – csakhogy számukra tiltott e terület. Ez elsősorban James O. M. Robertsnek, a brit hadsereg alezredesének, a katmandui brit nagykövetség egykori katonai attaséjának tudható be.
Roberts és csapata 1957-ben ugyanis megkísérelte meghódítani a hegyet, ám a tetejétől alig negyvenöt méternyire visszafordultak – egyesek szerint azért, mert az időjárási viszonyok nem tették lehetővé, hogy tovább haladjanak felfelé, mások szerint viszont azért, mert az alezredes becsületszavát adta az akkori nepáli uralkodónak, hogy emberei nem fogják bakancsaikkal illetni a csúcsot. Ilyen vagy olyan okból, de végül így is történt. Az alezredes ezután azzal a kérelemmel fordult a nepáli kormányhoz, hogy a Machhapuchare-t vegye ki a megmászható hegyek köréből.
Vannak, akik pszichológiai okokkal magyarázzák Roberts kérését. Azzal érvelnek, hogy az alezredes – gyakorlott hegymászóként és a Himalája egyik feltérképezőjeként – kezdett személyes kedvenceként tekinteni a Machhára, és mert neki nem sikerült megmásznia, gondoskodott arról, hogy azok se járhassanak sikerrel, akik a későbbiekben próbálkoznának vele. Mások elvetik a sértett hiúságon alapuló okfejtést, mondván: Roberts nemhogy korlátozni akarta a Himalájába irányuló turizmust, hanem serkenteni – olyannyira, hogy 64-ben ő hozta létre Nepál első utazási irodáját! Ők a katonai attasé spirituális fogékonyságát tartják a legfontosabbnak: Roberts magáévá tette a gurungok – a helyi gurkha törzs –
