Farkasles

Több tucat haszonállatot pusztíthattak el eddig az Északi-középhegységben újonnan megtelepülő farkasok. A fokozottan védett állatok kerülik az embert, de ha fogytán az erdei vad, ráfanyalodnak a szarvasmarhákra és a juhokra. Több gazda attól tart, ha folytatódnak a támadások, és nem térítik meg a káraikat, fel kell hagyniuk az állattenyésztéssel. A „szezon” június végén kezdődik.

Némethné Egri Henrietta szerint ha nincs segítség, fel kell számolni a gazdaságot Fotó: Mirkó István

Zokni, a négy hónapos keverék eb riad­tan iszkol felénk a magas fűben. Nem kerülgeti a lepényeket, vágtat, hogy mielőbb biztonságban érezze magát a lábaink mellett. A kutyát kergető barna tehén néhány méterrel előttünk megáll, szemez velünk egy darabig, majd elballag. Zokni bátorságot gyűjtve a csorda felé veszi az irányt, majd jön az újabb menekülés. Eljátssza néhányszor.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mogyoróska melletti réten legelészik a csorda a villanypásztorral körbekerített legelőn. Németh Bertalan szerint ha az állat azt látja, hogy elindul a csorda, követi a többieket, nem marad a borja mellett. Ha megáll a csapat, megkeresi a kicsinyét, és három-négy óránként megszoptatja. Ha elkóborol, az általa húzott szagnyom alapján megtalálja az utódát. Kivéve, ha esik, mert akkor kell az emberi segítség. Ellés előtt a tehén olyan helyet keres a legelőn, ahol nem jár a csorda. A fáradékony, esetlen boci három-négy napig ott fekszik, oda jár vissza az anya szoptatni. Megerősödve bekerül a csordába, de addig nagyon sérülékeny. Ezt a farkasok is tudják. A csorda általában megvédi a kicsiket a támadástól, de az is igaz, hogy öt-hat felnőtt farkas könnyedén leválaszt egy tehenet. Ez többször megtörtént az elmúlt egy évben.

Ha benéznek az ablakon

– Korábban is találkoztunk farkasokkal, de azok átmeneti vendégek voltak. Átruccantak Szlovákiából, majd visszatértek. Ám odaát felduzzadt az állomány, ezért új élőhelyet kerestek. Pár éve a Zemplénben biztosan megtelepedett egy falka, azóta több is – néz rám komoly tekintettel Csontos Béla, aki tíz éve tart szarvasmarhákat a közeli Telkibányán. Azt mondja, négy-öt éven belül az emberre veszélyes medve is megérkezik.

Hogy miért lesz várhatóan egyre több itthon a farkas? Mert idén áprilisban védetté minősítették a fajt Szlovákiában, így tilossá válik a vadászata, a befogása, a megölése és az otthoni tartása vagy a tenyésztése is

– jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A gyarapodó állománynak új területekre lesz szüksége. Olyanokra, ahol nincs konkurencia. Az Északi-középhegység ilyen vidék.

Az Aggteleki Nemzeti Park arról tájékoztatott, hogy a farkas táplálékának jelentős része hús, melyet zsákmányolással szerez, és/vagy dögevéssel egészít ki. Ezért természetesen a vadon élő állat a fő tápláléka. Érezhető veszteséget nem okoz a vadállományban, de bizonyos mértékig a peremterületekre szorítja ki a gímszarvas- és a muflonállományt, ami az ott gazdálkodó vadászok számára többlet vadászati lehetőséget biztosít. A természetvédelem álláspontja, hogy a farkasok kedvező irányban változtatják meg erdeink ökológiai állapotát. Az elmúlt ötven évben a hazai nagyvad- (gímszarvas, őz, dámvad, muflon, vaddisznó) állomány a vadgazdálkodók becslése alapján öt-hatszorosára emelkedett. Ez olyan nyomás az erdeinkre, mely megakadályozza természetes megújításukat. Kormányzati cél a hazai erdőterület növelése, ez azonban a magas nagyvadlétszám miatt csak bekerített területeken lehetséges, ami növeli a telepítés költségét. A bejutó vad pedig meghiúsítja a telepítést.

A farkasok élőhelyükön a gímszarvas- és a muflonállományt olyan szinten tartják, mely segíti az erdősítést.

A Németh család tizenhét éve gondoz francia szarvasmarha-törzstenyészetet
Fotó: Mirkó István

Az Agrárminisztérium részéről folyamatos a párbeszéd az ügyben. A Bükki Nemzeti Park Igazgatáság és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttesen 17 millió forint értékben segítette különböző intézkedésekkel a gazdákat az elmúlt időszakban. A két igazgatóság összesen 27 villanypásztor-rendszer kihelyezésével, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pedig csak ebben az évben húsz őrző-védő pásztorkutyával támogatta a gazdákat. A tárca sajtóirodája szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz 2021-ben nem érkezett bejelentés farkas okozta kártételről.

Füzér polgármestere, Horváth Jenő azt mondja, ő az első károsult. A gazdálkodóként is ismert férfi első farkasokkal kapcsolatos élménye gyerekkorához fűződik. Disznóölések alatt mesélték az öregek, hogy évtizedekkel korábban bizony előfordult, hogy a magas havon álló farkas benézett a szélső ház ablakán. Apja hivatásos vadászként is beszámolt a ragadozókkal kapcsolatos esetekről – akkoriban még vadászhatóak voltak. A nyolcvanas években ő mutatta meg a soproni egyetem vezetőinek a farkasok nyomait. Jelenleg ötven szarvasmarhát tart. Két éve a farkasok 150 kilós borjúját vitték el.

– Kártalanítást kértem, egy évig pereskedtem, de semmit sem kaptam – mondja a polgármester, aki szerint valamit kezdeni kell az új helyzettel. A települést és a messze híres várat évente százezer turista keresi fel. A település környékén a hiúz évekkel ezelőtt megtelepedett, a farkasok most vették birtokukba a helyet, míg a medve húsz kilométerre északra uralja a tájat. Hamarosan az utóbbi is állandó erdei lakos lehet. A látogatóknak tudniuk kell az állatokról. Horváth Jenő meggyőződése, hogy Füzér farkasbarát településsé tehető. Különleges rendeltetésű vadászterület jöhetne létre, amely az egész Zemplén számára minta lehetne. A vadászok figyelnék a vadak mozgását, s időben figyelmeztetnék a gazdákat, akiket anyagilag is támogatni kellene, ha a területeiken a farkas bizonyítottan megfordul.

A Németh család tizenhét éve francia szarvasmarha-törzstenyészetet gondoz. A húsáért tartott, kiváló genetikai állapotú egyedeket az állatorvos legfeljebb akkor látta, ha a külső és belső élősködők miatt gyógyszerre volt szükség. Tavaly nyár óta másért is jön. Hat állat pusztult el. Volt köztük hét-nyolc mázsás anya és újszülött. A támadások júliusra koncentrálódnak. Ilyenkor kezdik tanítani a felnőtt farkasok a kicsiket vadászni. Bekerítik, kifárasztják, majd megfojtják a zsákmányt, külsérelmi nyom nélkül. Boncolás után látszik a klasszikus torok- és orrbefogás, a hátsó inak átharapása, a csigolyaroppantás. Általában nem a húsért ölik a marhát, hanem hogy az ifjak begyakorolják az ölés technikáját.

Klasszikus fogásnyomok

A farkasok megjelenése óta a családnak se éjjele, se nappala. A méhlepényeket is összeszedik, hogy azok se vonzzák ide a ragadozókat. Eddig a hollók és apró ragadozók ették meg a placentákat. Tavasztól őszig kint voltak az állatok, a támadások óta a csordát éjszakára a fedett karámba terelik. A kutyákat meg szabadon engedik.

– Az első károkat nem tudtuk mire vélni. Azt hittük, hogy az állományon belüli rangsorviták okozzák a sérüléseket. Később feltűnt, hogy a nyári meleg ellenére az állatok kerülik az itatóhelyet. Az egyik reggel elhullott tehenet és sérült növendék üszőt találtunk. Utóbbinak a combartériája volt sérült. Azt hihette, bántani akarom, ezért felöklelt. A férjem ráugrott, hogy mentsen. Mindketten számos sérülést szereztünk, közben az állat elvérzett. Néhány nappal később újabb állat pusztult el. Úgy döntöttünk, legelőt váltunk.

Mint utóbb kiderült, gyakorlatilag a kotorék közelébe vittük az állatokat. Korábban rókák laktak ott, amelyeket elűztek a farkasok

– meséli Némethné Egri Henrietta. Egy hét múlva megtalálták az első bikaborjút, amelyből nem ettek, csak megölték a nyomaikat a helyszínen hagyó farkasok. Hamarosan kamerák rögzítették, hogy kölykök is vannak a falkában. Ezt látva éjjel-nappal az állatokkal voltak Némethék. Hálózsákban aludtak, tüzeket gyújtottak. Az egyik éjjel az állatok idegesek lettek. Az emberek látták, hogy a farkascsorda körbevette őket, a lámpák fényére sem mentek el, hanem leültek a hátsójukra, és figyeltek. Az emberek néhány napon belül lakókocsit vittek ki, a következő támadást abban élték át. Alig pirkadt, amikor a falka rárontott a csordára. Fiatal bikaborjút kaptak el, eltörték a gerincét. Kétszer újraélesztették, harmadszor már nem sikerült.

Némethné Egri Henrietta szerint ha nincs segítség, fel kell számolni a gazdaságot
Fotó: Mirkó István

A nemzeti park szakembere előtt nyúzták meg, egyértelműen látszottak a klasszikus fogásnyomok. Kétség sem fért hozzá, hogy mi okozta a halálát.

Zokni eloldalgott, próbálunk közelebb menni a csordához. Ahogy közeledünk, az állatok úgy távolodnak. Kivéve egyet. Felénk jön rendületlenül. Megijedni sincs időnk, mert pár lépésre tőlünk megmozdul a fű, és tántorgó lábakon egy újszülött állat megy arrébb. Utódát védte tőlünk a nőstény. A legelőn látszik, hogy nincs mindenütt megtrágyázva. Bejáratott az útvonaluk. A napnak ugyanabban a szakában, nagyjából ugyanott fekszenek le. – Hatvanvalahány állatból eddig­ ­hatot lefektettek a farkasok. Borjút és kifejlett egyedet egyaránt. Olyan tehenünk is volt, amelynek egyetlen ép tőgybimbója sem maradt. Vágóhídra került, mert nem tudta felnevelni a borját. Csak azon az állaton nyolcszázezer forintot buktunk – mondta az őszes haját copfban összefogó Németh Bertalan. A veszteség nem csak az adott állat tenyészértéke. A kárt növeli, hogy ha elpusztul egy felnőtt, helyére három év múlva léphet másik – akkor éri el az ivarérettséget.

Csontos Béla állítja, a Zemplén ennyi farkast nem tud eltartani. Néhány éve egyetlen falkáról tudtak a hegységben, de akkor még sok volt a vad. A sertéspestis miatt azonban a vaddisznóállomány a korábbi töredékére zuhant. A muflonok nyolcvan, az őzek hatvan százalékát ették meg szerinte a farkasok. Szarvasból is többet megfogtak. Egy falka évente 120 szarvasnak megfelelő húst eszik meg. Úgy becsülik, négy-öt falka – falkánként öt-nyolc farkassal – lehet a Zemplénben. Ha nincs vad, akkor a szarvasmarhák és a juhok következnek.

– Vadászként nem értem, hogy a vadásztársadalom miért nem lép fel a ragadozókkal szemben. Ha nincs vad, megszűnik a vadászturizmus. A vendégéjszakák csökkenése alátámasztja majd az igazamat

– jósolja Csontos Béla, aki szerint ők nem tudják megvédeni a jószágot. Lehet bármilyen villanypásztor, nem tartja távol őket. Nógrádi ismerőse mesélte, hogy a legalsó vezeték alatt átkapart a farkas. Olyan törvény kellene, hogy központi forrásból fizessék ki a gazdálkodók kárait. Ha az állatorvos megállapítja, hogy a haszonállatot farkas ölte meg, fizessék meg a kárt. Írtak az agrárminiszternek, aki elismerte, hogy ez valóban probléma, de a vírushelyzet miatt eddig nem ültek tárgyalóasztalhoz.

A középkori legendákkal ellentétben a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert, tehát ha kirándulót érzékelnek, akkor szinte kivétel nélkül visszahúzódnak. Bár a farkasok – az éjszakai órákban aktív állatok – sokszor az erdei utakat, a turistautakat is használják területbejárásaik során, de minden esetben már messziről elkerülik a feléjük közeledőket. Kivétel azért akad. Makkoshotyka mellett egy házaspár tavasszal kirándulni indult. A feleség arra lett figyelmes, hogy farkas rohan felé. A növényeket guggolva vizsgáló nőt prédának hihette az állat. Kiabálásukra az állat irányt váltott.

– Ha nem kapunk kártérítést, fel kell számolni a gazdaságot, amelynek a létrehozása több mint tíz év kemény munkájának eredménye. Nem csak mi, sok ember megélhetése került veszélybe. Ezt a munkát eddig is szerelemből csináltuk, de már nem azok a feltételek, mint induláskor. Ötven­nyolc évesen milyen vállalkozásba kezdjek? – szögezi nekem a kérdést Csontos Béla. Azt mondja, legyenek farkasok, de ennyit nem bír el a Zemplén. Egy farkas eszmei értéke 250 ezer forint, egy szarvasmarha ára ezer euró. A hús felvásárlási ára nem nőtt az elmúlt tizenkét évben. Nyolcszázötven forint az első osztályú marhahús felvásárlási ára. Egy tenyészállatot ezer euróért adnak, de a farkas nem fizet a tenyészállatért.

Menekülő csorda

– Egy-egy kutya nem partiképes a farkasokkal, de nekem van nyolc olyan fajta, amelyek már érdemben beavatkoznának, ha arra kerülne sor. Az a kutya például 74 kilós – bök az egyik hatalmas házőrző felé a Németh család feje, aki szerint a ragadozók nem félnek, sőt elszemtelenedtek. Ahol vadásznak rájuk, ott viszont farkukat behúzva, sunnyogva közlekednek.

A villanypásztor nem akadály a támadóknak
Fotó: Mirkó István

– Eddig egyikünknek sem térítették meg a kárát, ugyanakkor bennünket felelősségre vonhatnak a haszonállataink által okozott károkért. Tavaly az egyik farkastámadás idején az életüket mentő tehenek a kerítést áttörve a szomszéd földjén gázoltak át. A szomszéd feljelentett, mert nem gondoskodtam az állataim területemen való tartásáról. Megjegyzem, álljon elém az, aki hetven-nyolcvan, farkasok elől menekülő szarvasmarhát megállít! Szándékos rongálás vádjával az encsi bíróság előtt kellett megjelennem. Figyelmeztetésben részesültem, amit nem fogadtam el. Végül 18 ezer forint kártérítés megfizetésére köteleztek. Miért mondtam el ezt? Mert a fokozottan védett farkasok miatt korábban elképzelhetetlen helyzetekbe kerülünk. Mi nem a farkasok vesztét akarjuk, hanem megoldást – összegez Némethné Egri Henrietta, aki szerint ezek az állatok veszettek is lehetnek. Adatok bizonyítják, hogy Európában az emberre támadó farkasok között több veszett volt.

– Mi nem szeretnénk, hogy a fokozottan védett faj vadászható legyen, de azt igenis elvárjuk, hogy a bizonyíthatóan a farkasok okozta kárt megtérítsék

– foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara véleményét Süle Katalin Elza, általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnök. Azért, hogy mielőbb megnyugtatóan rendeződjön a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több tucat gazdálkodó életét megkeserítő probléma, valamennyi érintett hatósággal, intézménnyel felvették a kapcsolatot. Mindenki számára elfogadható jogszabályokat kell alkotni, amely nyilván hosszabb folyamat lesz. Első lépésben elkezdődött a káresemények felmérése.

A Németh család két lehetőség közül választhat. Vagy csendben tűri a károkat, vagy befejezi a gazdálkodást. Romániába és Horvátországba adtak el tavaly állatotokat. A marhák hozzá voltak szokva a kutyás tereléshez és a villanypásztorhoz. A farkasok megjelenése óta azonban félnek a kutyáktól, mert összetévesztik őket a farkasokkal. Némethné Egri Henrietta azt kérdi, ki vesz tőle stresszes, félfülű, sánta, egyetlen ép tőgybimbóval sem rendelkező tenyészállatot.

Milyen büntetésre számíthat, ha valaki mérgében lepuffant egy farkast? Ugyanis a fokozottan védett faj elpusztítása bűncselekménynek minősül.

Majd jönnek a medvék is

Örülhetünk-e a ragadozóknak? A természetvédők szerint egyértelműen igen, hiszen a farkas puszta jelenléte is kiemelkedő természetvédelmi érték. A korábban elvétve előforduló faj az 1970-es évektől biztosan szaporodott elsősorban az Északi-középhegység kevésbé zavart részein. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint az itteni farkasok falkanagysága évről évre változik. A rendszeres szaporulat ellenére a Bükk területén tartósan jelen lévő egyedek száma jelentősen nem fog változni. A tapasztalatok szerint a szaporulat fele éli túl az első két évét, a többiek elsősorban különböző betegségek, illetve tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülésektől pusztulnak el. Az elmúlt években az illegális elejtés is károsította az állományt. Az egyik természetvédelmi őr 2018. október nyolcadikán kifejlett fiatal hím példány tetemére bukkant Nagyvisnyó külterületén. Az állaton egyértelműen azonosítható lőtt seb volt. Egy másik csúcsragadozó, a medve is mind gyakrabban ad hírt magáról. Május elején először Diósjenőnél, egy héttel később Nagybörzsönynél észlelték a nyomait. A hónap közepén a Börzsöny Alapítvány kameracsapdája készített fotókat egy egészséges, jól fejlett fiatal példányról. Tavaly októberben a Miskolchoz tartozó Lyukóvölgyben kószált egy példány, amelyről térfigyelő kamera is készített felvételeket. Előtte Egerszalókon és Nógrád megyében is láttak medvenyomokat. A szakértők szerint évente két-három medve tűnhet fel nálunk, amelyek Szlovákiából jönnek át. Mivel azonban a medvék nagy távolságokat képesek megtenni, elképzelhető, hogy egy-két nappal később ugyanazt az állatot látják több tíz kilométerrel odébb.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei arra intenek, hogy a medvét el kell kerülni, mert a bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van, a legtöbb konfliktus pedig az anyamedvékhez köthető. Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük, kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat, ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte között az erdőbe, tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk, ne járjunk nesztelenül, ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni, ne akarjunk elfutni se, mert gyorsabb nálunk, és ha közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!