Seregnyi érdekes technológia és ötlet bújik meg a kriptovaluták világában, ugyanakkor az emberek sokkal kevesebbet foglalkoznak a virtuális fizetőeszköz árnyoldalaival. A kripto isteni adomány a pénzmosóknak és más pénzügyi csalóknak, hatalmas az előállításának – bányászásának – az áramigénye, arról nem beszélve, hogy pénzügyi válságot is előidézhet. Szóval a kriptodeviza-jelenséget szabályozni kellene ahhoz, hogy biztonságos legyen. Kibocsátásukat, forgalmukat (néhány kivételtől eltekintve) nem ellenőrzik sem a jegybankok, sem a kormányok, a tranzakciók nem harmadik fél – például bank – közbeiktatásával zajlanak. Osztott, speciális informatikai rendszereken jönnek létre kriptográfiai számítások révén, az ügyleteket és a tulajdonviszonyokat ezek biztosítják, védik, illetve igazolják.
A folyamat központi eleme az úgynevezett blokklánc, egy virtuális főkönyv, amely világszerte számítógépek millióin jegyez és ellenőriz minden egyes ügyletet és tulajdonosi jogot. Ez a folyamat pedig rögtön fel is veti az első problémát: a féktelen áramfogyasztást, amelyet a meglehetősen bonyolult és folyamatosan bővülő blokkláncszámítások igényelnek. Egyes becslések szerint ez globálisan nem kevesebb, mint évi 130 terawattóra – ez több, mint Svédország teljes fogyasztása. A második legnépszerűbb kriptovaluta, az ethereum bányászata, amely hasonló számítási rendszert használ, évi ötven terawattóra energiát emészt fel, ez pedig Románia éves áramigényét fedezi. A fokozott áramfogyasztás tovább növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen Kínában. Az ethereum ezért új módszert dolgozott ki, amely állítólag 99,95 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást.
Kínában zajlik egyébként a bitcoinbányászat 65 százaléka, s ennek oka többek között, hogy az ázsiai birodalomban olcsóbb az elektromos áram más országokhoz képest. Belső-Mongóliában ráadásul a kínai átlaghoz képest is kevesebbet kell fizetni, így nem véletlen, hogy ez a tartomány önmagában is a globális bitcoinbányászat nyolc százalékát adja. Peking a szabályozatlanság és névtelenség miatt már évek óta szigorúan fellép a kriptodevizák ellen, s már 2017-ben betiltották a kriptodeviza-tőzsdéket és az új kriptók nyilvános kibocsátását. Irán is bejelentette, hogy átmenetileg megtiltja a bitcoinbányászatot, mivel a tevékenység több nagyvárosban is áramszünetet okozott. Az iszlám köztársaság áramtermelése az elmúlt hónapokban amúgy is visszaesett a földgázhiány és a vízi erőművek működését nehezítő szárazság miatt. Teherán eddig engedélyezte egyes cégeknek ezt a tevékenységet, mivel az általuk előállított kriptovalutával az ország olyan importtermékekhez jutott az amerikai bankrendszer megkerülésével, amelyek beszerzését egyébként Washington szankciói lehetetlenné teszik. Más nehézségek is vannak a bitcoinbányászattal, amely a világ „normális” számítógép- és távközlési iparát is érinti. A nagy számítási teljesítmény iránti igény miatt ugyanis szinte hiánycikké vált a mikrocsip, s a kereslettel a globális gyártók, köztük a Samsung nemigen tudnak lépést tartani.
