Spekulációs őrület tombol – Kiveri a biztosítékot

Spekulációs őrület tombol a kriptodeviza-piacon, bár a bitcoin árfolyama erőteljesen bezuhant az elmúlt hetekben, mégsem csökken a lelkesedés e vitatott digitális fizetőeszközök iránt. Naponta hoznak létre új „érméket” – jelenleg körülbelül tízezerféle van forgalomban. Pénzügyi szakemberek szerint meglesz még ennek a böjtje.

Forrás: Pexels

Seregnyi érdekes technológia és ötlet bújik meg a kriptovaluták világában, ugyanakkor az emberek sokkal kevesebbet foglalkoznak a virtuális fizetőeszköz árnyoldalaival. A kripto isteni adomány a pénzmosóknak és más pénzügyi csalóknak, hatalmas az előállításának – bányászásának – az áramigénye, arról nem beszélve, hogy pénzügyi válságot is előidézhet. Szóval a kriptodeviza-jelenséget szabályozni kellene ahhoz, hogy biztonságos legyen. Kibocsátásukat, forgalmukat (néhány kivételtől eltekintve) nem ellenőrzik sem a jegybankok, sem a kormányok, a tranzakciók nem harmadik fél – például bank – közbeiktatásával zajlanak. Osztott, speciális informatikai rendszereken jönnek létre kriptográfiai számítások révén, az ügyleteket és a tulajdonviszonyokat ezek biztosítják, védik, illetve igazolják.

A folyamat központi eleme az úgynevezett blokk­lánc, egy virtuális főkönyv, amely világszerte számítógépek millióin jegyez és ellenőriz minden egyes ügyletet és tulajdonosi jogot. Ez a folyamat pedig rögtön fel is veti az első problémát: a féktelen áramfogyasztást, amelyet a meglehetősen bonyolult és folyamatosan bővülő blokkláncszámítások igényelnek. Egyes becslések szerint ez globálisan nem kevesebb, mint évi 130 terawattóra – ez több, mint Svédország teljes fogyasztása. A második legnépszerűbb kriptovaluta, az ethereum bányászata, amely hasonló számítási rendszert használ, évi ötven terawattóra energiát emészt fel, ez pedig Románia éves áramigényét fedezi. A fokozott áramfogyasztás tovább növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen Kínában. Az ethereum ezért új módszert dolgozott ki, amely állítólag 99,95 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást.

Fotó: Pexels

Kínában zajlik egyébként a bitcoinbányászat 65 százaléka, s ennek oka többek között, hogy az ázsiai birodalomban olcsóbb az elektromos áram más országokhoz képest. Belső-Mongóliában ráadásul a kínai átlaghoz képest is kevesebbet kell fizetni, így nem véletlen, hogy ez a tartomány önmagában is a globális bitcoinbányászat nyolc százalékát adja. Peking a szabályozatlanság és névtelenség miatt már évek óta szigorúan fellép a kriptodevizák ellen, s már 2017-ben betiltották a kriptodeviza-tőzsdéket és az új kriptók nyilvános kibocsátását. Irán is bejelentette, hogy átmenetileg megtiltja a bitcoinbányászatot, mivel a tevékenység több nagyvárosban is áramszünetet okozott. Az iszlám köztársaság áramtermelése az elmúlt hónapokban amúgy is visszaesett a földgázhiány és a vízi erőművek működését nehezítő szárazság miatt. Teherán eddig engedélyezte egyes cégeknek ezt a tevékenységet, mivel az általuk előállított kriptovalutával az ország olyan importtermékekhez jutott az amerikai bankrendszer megkerülésével, amelyek beszerzését egyébként Washington szankciói lehetetlenné teszik. Más nehézségek is vannak a bitcoinbányászattal, amely a világ „normális” számítógép- és távközlési iparát is érinti. A nagy számítási teljesítmény iránti igény miatt ugyanis szinte hiánycikké vált a mikrocsip, s a kereslettel a globális gyártók, köztük a Samsung nemigen tudnak lépést tartani.

Ám még ha a kriptodevizákat kis áramfelvétellel hoznák is létre, bőven akad más probléma. A legszembetűnőbb az, hogy a bűnözők malmára hajtja a vizet: a legtöbb tranzakció névtelen és visszavonhatatlan, így melegágya a pénzmosásnak, az adóelkerülésnek, valamint a váltság- és zsarolási díjak kikényszerítésének. De olyan klasszikus csalások is előfordulnak, mint a részvényárak mesterséges felpumpálása a papírok bősz reklámozásával, vagy leszorítása rosszhír-keltéssel, a piramisjáték és így tovább. Teljesen sajátos csalás a „szőnyegkihúzás”: ekkor a csalók új kriptót hoznak létre, a tőzsdén felpumpálják az árfolyamát, majd hirtelen eladják a teljes készletüket, s megszüntetik az értékesítési platformot, értéktelen „érméket” hagyva a lóvá tett tulajdonosok nyakán. Becslések szerint 2019-ben kriptodeviza-csalók 4,5 milliárd dollár kárt okoztak különféle fondorlatokkal, igaz, ez az összeg 2020-ra 1,9 milliárdra csökkent.

De talán az új pénzügyi struktúra legnagyobb potenciális veszélye, hogy a pénzügyi felügyelet és szabályozó hatóság hatókörén kívül jön létre. Ez az úgynevezett decentralizált pénzpiac lehetővé teszi, hogy a befektetők a bevett Wall Street-i struktúrát megkerülve folytassanak olyan tranz­akciókat, hozzanak létre szerződéseket a kriptodeviza használatával, mint a biztosítási vagy származékos ügyletek, de olyan „intelligens megállapodások” is létrejöhetnek, amelyek tetszés szerinti feltételeket tartalmaznak, fütyülve a jogszabályokra. A decentralizált pénzügyek kísérteties hasonlóságot mutatnak az árnyékbanki rendszerekkel, amelyek 2008-ban nagyban hozzájárultak a globális pénzügyi válság kirobbanásához.

Akkoriban a világ nagy pénzügyi játékosai többnyire ezekre a rendszerekre támaszkodtak napi üzletmenetükben. Ám az árnyékbankokra sokkal kevesebb hatósági felügyeleti szabály (például betétbiztosítás) vonatkozott, mint a hagyományos pénzintézetekre, s amikor a jelzálog­alapú értékpapírpiac összeomlott, kitört a pánik, a finanszírozási költségek az egekbe szöktek, s a válság a rendszer olyan szereplőit temette maga alá, mint a Bear Stearns vagy a Lehman Brothers. Ha az állam nem lép közbe bankmentő csomagokkal, az egész Wall Street romokban hevert volna.

A kriptodevizák árfolyama is elég hektikusan mozog, s ez ugyancsak sérülékennyé teszi a kereskedelmet. A bitcoin kurzusa például az április 14-i 64 100 dollárról május 31-re 37 200 dollárra apadt, ezermilliárd dolláros nagyságrendű veszteségeket okozva a befektetőknek egy-egy olyan bejelentés után, mint például Elon Muské május 13-án. A Tesla elektromos autó atyja közölte, hogy cége nem invesztál többet a bitcoinba, s autót sem árul bitcoin ellenében, mert annak előállítása jelentős környezeti ártalommal jár.

A bejelentés után több mint 15 százalékkal zuhant a kriptodeviza árfolyama.