Még ma is élnek, ha meg nem haltak

A jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően egyre több a százéves vagy annál idősebb ember. A születéskor várható élettartam hosszú évtizedeken keresztül dinamikusan nőtt, ám ezt a folyamatot a koronavírus-járvány megtörte. Vélhetően átmenetileg, s majd folytatódik a korábbi tendencia. De meddig?

Forrás: Pexels

A koronavírus-járvány – nem meglepő módon – alaposan átírta a demográfiai mutatókat. Az Egyesült Államokban közel két évvel rövidült a lakosság születéskor várható átlagos élettartama az új vírus hatására: 2020 elején 78,8 év volt, mostanra viszont 77,1-re esett vissza. (A második világháború óta nem csökkent ekkora mértékben a várható élettartam az Egyesült Államokban.) A világjárvány miatt Nagy-Britanniában a férfiaknál 1,3, a nőknél 0,9 évvel lett rövidebb a születéskor várható élettartam.

Kirk Douglas és felesége

A kedvezőbb körülmények közé születő, iskolázottabb, magasabb életszínvonalú, fejlett egészségi kultúrájú országokban világra jövő újszülöttek életkilátásai nyilvánvalóan összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a fejlődő országokban felnövő kortársaiké. De meddig élhet az ember? Erről a kérdésről évtizedek óta vitáznak a szakemberek. A Nature szakfolyóiratban korábban megjelent tanulmány szerint a 115 év a felső határ, mások szerint nincs értelmük az ilyen találgatásoknak. A maximális élettartamot sok tényező befolyásolhatja: nemünk, genetikánk, életmódunk, lakóhelyünk, gazdasági és szociális körülményeink. Ugyancsak a Nature magazinban megjelent tanulmányban kanadai biológusok a legidősebb brit, amerikai, francia és japán emberek életét követték nyomon 1968-tól napjainkig. Arra jutottak, lehetetlen megjósolni, milyen hosszú ideig élnek majd az emberek.

Hasonló eredményt kaptak azok a szakemberek, akik 54 millió nyilvánosan elérhető családfát vizsgálva azzal szembesültek, hogy a várható élettartamnak sokkal kevesebb köze van a génekhez, mint eddig hittük: a felmenőktől örökölt tulajdonságok legfeljebb hét százalékban tehetők felelőssé azért, hogy az utód meddig él.

A korábbi becslések húsz-harminc százalékban határozták meg ezt az arányt – jelent meg a qubit.hu-n. Érdekes módon a genetikai kapcsolatban nem álló házastársak várható élettartama közelebb volt egymáséhoz, mint a testvéreké, ez volt az első arra utaló jel, hogy jelentősen befolyásolják az élettartamot azok a nem genetikai tényezők, amelyeken a férj és a feleség osztozik. Ilyen lehet például, hogy egészségesen táplálkoznak, nem dohányoznak, rendszeresen sportolnak. Ennél is meglepőbb volt, hogy a még távolabbi rokonságban állók (sógorok, sógornők, unokatestvérek házastársai, nem vérrokon nagybácsik és nagynénik) várható élettartama is korrelált. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az emberek olyan társat választanak, akivel vannak bizonyos, a várható élettartamot befolyásoló közös jellemzőik. Érdekes igazolása ennek a tételnek a világhírű amerikai színész, Kirk Douglas és felesége. Douglas tavaly februárban 103 évesen hunyt el, míg felesége, Anne Buydens 2021. április végén, 102 évesen távozott – a házaspár 66 éven át élt együtt.

Öregedő mocsári csiga

A hosszú élet számos olyan problémát hozott elő, amellyel korábban az emberek nem találkoztak. Az egyre magasabb átlagéletkor eredményeként például mind több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése –, illetve az olyan betegségek, állapotok, mint az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre. A kutatók világszerte arra keresik a megoldást, hogy lelassítsák vagy akár visszafordítsák az öregedéssel járó memóriaromlást. Az ezért a folyamatért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag keveset tudunk. Az öregedéssel járó jelenségek gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Emiatt az öregedéskutatás nagymértékben a gerinctelen modellszervezetekre támaszkodik. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga. Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja a közelmúltban olyan géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelősek, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór.

Egyes tanulmányok azt jósolják, hogy további évekkel lehet meghosszabbítani az emberek életét a legidősebbek hatékony gondozásával, a személyre szabott egészségügyi ellátással. Ha ez így lesz, akkor az élettartam növekedése még egy ideig folytatódik. Elvileg tehát néhány ember 120 évnél is többet élhet, de bármilyen optimálisak is a körülmények, szervezetünk megadja magát. Az egyik elmélet szerint evolúciós szempontból azért van értelme a halálnak, mert az egyén így biztosít helyet a következő nemzedéknek. Bizonyos életkor felett az egyén halála utódai túlélési esélyeit növeli.

Az eredeti tervek szerint az olimpiai lángot a világ legidősebb embere, a 118 éves japán nő, Tanaka Kane is vitte volna, ám nemrég vissza­lépett azzal az indokkal, hogy világjárvány idején semmiképpen sem akarja veszélyeztetni idősotthonban élő társait.

Kék zónák

Több olyan pontja van a világnak, ahol kiugróan sok legalább százéves ember él. A kék zónaként emlegetett helyek közé tartozik Ikária (Görögország), Okinava (Japán), az olasz Ogliastra megye (Szardínia szigete), a Hunza-völgy (Pakisztán), a serpák közössége (Nepál) és a Kaukázus-régió. Az itt élő emberekre általában igaz, hogy harmóniában élnek a természettel, értékelik a szabadidőt és a pihenést, de emellett keményen dolgoznak. Az életmóddal magyarázható, hogy például a Hunza-völgy lakói állítólag nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást és a daganatos megbetegedéseket. A kutatók a magas életkort eleinte genetikai örökségnek gondolták, azonban később világossá vált, hogy a hunzák étkezési szokásai, a sok testmozgással járó életmód, az élénk társasági élet és a klíma játszik ebben a folyamatban meghatározó szerepet. A matuzsálemek titkait kutató szakemberek szerint a barátokkal töltött jó hangulatú beszélgetések azért hasznosak, mert a nevetés csökkenti a stresszt és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az sem baj, ha naponta egy-két pohár vörösbor lecsúszik, mert a nedű szintén csökkenti a stresszt. A szardíniai pásztorok a gyaloglásban hisznek. A napi nyolc vagy több kilométeres gyaloglás a szív- és érrendszernek rendkívül jót tesz, és pozitív a hatása az anyagcserére. A halhatatlanok szigetének is nevezett japán Okinaván élők körében ugyancsak nagyon alacsony a szívproblémák, a stroke és a daganatos megbetegedések aránya. Az ő asztalukon is nagyon sok a zöldség, a gyümölcs és a gabonaféle. Egyik fő eledelük az édesburgonya, sok a halból készült étel, de a rizs, a szója is az étrendjük meghatározó része.