Pohár a síron

Komoly gondot jelent, hogy a hazai romákhoz kevés hiteles információ jut el a vakcinákról, sokan a közülük az interneten vadásznak az összeesküvés-elméletekre. Ki-ki személyes tapasztalatai alapján dönt arról, felveszi-e az oltást, és úgy tűnik, a tragikus tapasztalatok mindennél nagyobb mozgósítóerővel bírnak.

20210131 Szolnok Oltás a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája második adagjával a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Vízpart körúti idősotthonában. Az intézményben második alkalommal oltanak, de olyanok is kapnak oltást, akik három hete még nem kaphattak. Képen: Fecskendő, injekciós tű, oltás Fotó: Mészáros János MJ Új Néplap Fotó: Mészáros János

A falu határában idős, sovány cigány asszony a derekára erősített zacskóba szüreteli az út menti bodzafa virágát. A kátyúkkal gazdagon szabdalt főút két oldalán jókora családi házak tűnnek fel, bevakolatlanul, szemlátomást félbehagyva. Bizonyos telkeken a ház jó ideje be van fejezve, de kerítés nincs, mintha soha nem is lett volna.

A helyi Coop bejárata előtt kézzel írott táblák, rajtuk az aktuális ajánlat: az egész kacsa kilója 1199, a csirkeszárnyé 549 forint. A közelben kitett falragasz garázsvásárt hirdet a művelődési ház nagytermébe, a kitett holmik – lakásfelszerelési tárgyak, ruhaneműk, cipők, gyermekjátékok – darabját száz és kétszáz forintért lehet majd elvinni…

Három műszakban kétszázezer

Szabolcs-Szatmár-Beteg megyében járunk, a Budapesttől mintegy kétszáznyolcvan kilométerre eső Kántorjánosiban. A falu kétezer-kétszáz fős lakosságának hatvan százaléka roma. Segítőink a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság munkatársai: Kalderák Anna megyei mentor­koordinátor, valamint a helyi felzárkózási mentor, Horváth Tímea. Ő Vásárosnaményban született, Nyírmadán felnőtt, kétgyermekes roma asszony negyedik éve dolgozik Kántorjánosiban a főigazgatóság mentorprogramjában.

Eddig főleg olyan kérésekkel keresték meg a helyiek, hogy fogalmazzon meg egy-egy hivatalos beadványt – például a rendőrségre gyorshajtás ügyében –, nézze meg nekik a közeli állások hirdetéseit a neten, vagy segítsen elkészíteni az önéletrajzukat egy-egy jelentkezés előtt.

És ha már a munkaerőpiaci helyzet kerül szóba: – A tizenhat kilométerre lévő Mátészalkán van egy szemüveglencséket készítő cég, a tizen­nyolc kilométerre eső Nyírbátorban egy autóalkatrészeket meg egy orvosi műszereket gyártó társaság. Ha valakinek sikerül valamelyikhez bekerülni, három műszakban nettó 160–200 ezer forint körüli összeget is megkereshet. A közelben nemigen van másutt álláslehetőség, a faluban sincs. A romák egy része a helyi közfoglalkoztatási programban dolgozik – mondja Horváth Tímea, megemlítve: a férje is munkanélküli.

– Nehézgépkezelői és targoncás papírom is van, ha hívnának, akár holnap tudnék kezdeni, akár még úgy is, hogy jelzik, csak egy vagy két hónap múlva kapom meg a pénzt. De még így sem kellek senkinek. A feleségem vendéglátó-eladó, de ő sem tud elhelyezkedni – erősíti meg Balázs Zoltán, egy ötvenes éveiben járó, testes férfi.

Facebook-függők

A felzárkózási mentor feladatköre az utóbbi időben – központi döntésre – bővült: az oltással kapcsolatos segítségnyújtással is foglalkozik. Aki igényli, annak létrehoz e-mail-címet a regisztrációhoz, jelentkezik a nevében, és ha az illető megkapja az oltási időpontot, telefonon értesíti arról, hol és mikor kell megjelennie, milyen papírokat kell magával vinnie. Eddig hatvan embert regisztrált ily módon, a helyi könyvtárban dolgozó, informatikusvégzettséggel is rendelkező Kiss Ádám pedig nyolcvanat.

A járványban elhunytak hantja a kántorjánosi temetőben. „Aki elveszíti valakijét, annak megfordul a véleménye!”
Fotó: Teknős Miklós

– A héten Tiszavasváriban százkilencven, Tarpán pedig hatvan főt sikerült beoltani mobil oltóbuszok segítségével – mondja Kalderák Anna. – Kántorjánosi egyébként viszonylag jól áll, mert a helyi romák közel fele átesett legalább az első oltáson.

És hogy mi magyarázza, hogy nem magasabb ez az arány?

– A romák túlnyomó része Facebook-függő, órákat töltenek az ott fellelhető tartalmak böngészésével. A különféle hivatalos személyek – orvosok, professzorok, virológusok és szakértők – ellentmondó nyilatkozatai összezavarják és elbizonytalanítják, az álhírek pedig eltántorítják őket

– mutat rá Kalderák Anna, mire a Lakatos ikrek – akik a helyi szobafestőképzés aktuális foglalkozása után vannak éppen – bólintanak:

– Több haveromtól is hallottam, hogy aki beoltatja magát, az meghal, de legalábbis vérrögöt kap. Megkérdeztem tőlük: honnan tudják? Tapasztaltak-e itt, helyben ilyen eseteket? Erre nem tudnak mit mondani – jegyzi meg József Richárd.

– Aztán persze előfordul, hogy utólag élő ­Facebook-adásban beszélnek az oltakozás ellen – teszi hozzá testvére, Márk Alex.

Mindezek következtében Kántorjánosiban még mindig vannak olyanok, akik inkább kivárnak, vagyis addig nem adatják be maguknak az oltást, amíg nem látják, milyen hatást gyakorol azokra, akik már felvették. A mentornak mindenesetre kialakult módszere van a bizonytalankodók megszólítására:

– Senkire sem kényszerítem rá a dolgot, mindig azzal kezdem, hogy ez rajta múlik, de a vírus ettől függetlenül itt van, létezik. Végső soron mindenki a személyes tapasztalatai alapján dönt – legyen szó arról, hogy elveszítette valamelyik szerettét a járvány miatt, vagy arról, hogy egy számára mérvadó személy beadatta magának a vakcinát, és lám, néhány enyhébb kísérő tünettől eltekintve semmi baja sem lett!

A mentorok segítenek a regisztrációban, és a falu könyvtárában is lehetőség van erre
Fotó: Teknős Miklós

Balázs Zoltán ennél is egyértelműbben fogalmaz:

– A tavalyi hullám igazából elkerülte az itteni romákat, úgyhogy az elején senki sem hitte, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha valaki megbetegszik.

Mostanra viszont több haláleset történt, és ez az igazán meggyőző. Aki elveszíti valakijét, annak megfordul a véleménye!

Nekem például a sógorom ment el alig ötvenévesen. Annyi haláleset történt, hogy nem egyről csak akkor értesülünk, amikor kimegyünk a temetőbe, és meglátjuk az illető frissen ásott sírját! Úgyhogy most már majdnem mindenki szeretné felvenni az oltást, mert meg van ijedve.

Covid-sor

Kísérőink kérésünkre elkalauzolnak minket a temetőhöz. Ott aztán meglátjuk, miről beszélt Balázs Zoltán: a ravatalozótól balra eső sírok első két sora a járvány ideje alatt nőtt ki a földből. Az egyik előtt piros szék, a hanton megbontott kólásüvegek, pálinkáspoharak…

– Ez a romák szokása:

fogyasszon a halott, ha akar. Van, aki cigit hoz. Karácsonykor feldíszített fák, szilveszterkor pezsgő kerül a sírokra

– magyarázza Horváth Tímea.

A kőlapok és keresztek első két sora előtt végigsétálva feltűnik, hogy túlnyomórészt fiatalon – a negyvenes éveikben – távozott emberek nyugszanak alattuk. Egy nőnek a sírján BMW-embléma ötlik szemünkbe.

– Bizony, nem mindegy, hogyan hal meg az ember – jegyzi meg a mentor lehangoltan.

Hiedelmek

A romák gyengébb oltakozási kedve alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik az, hogy kevés hiteles információ jut el hozzájuk a vakcinával kapcsolatban, a másik pedig: e hiteles információk nem feltétlenül terjednek el a köreikben – tudtuk meg Sztojka Attilától, a Belügyminisztérium égisze alatt működő Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) főigazgatójától.

A TEF 2018 óta meglévő felzárkózási mentorhálózata ezért feladatba kapta, hogy vegyen részt a felvilágosító munkában és a tájékoztatás mellett – a regisztrációtól kezdve az oltás felvételéig – nyújtson konkrét segítséget azoknak, akik igénylik. E hálózat összesen száz főből áll, ezerháromszáz települést fed le, és országszerte napi ezer embert képes elérni.

A főigazgató tapasztalatai szerint a romák leginkább azoktól a kellemetlenségektől és nehézségektől tartanak a vakcináció kapcsán, amelyek az oltás felvétele után érhetik őket: csipet juttatnak beléjük, az injekció hatással lesz a gyermekvállalási kilátásaikra, vagy az oltástól meg lehet halni. Ezen aggodalmak azonban természetesen téves elképzeléseken vagy álhíreken alapulnak.

– A romák körében még nem alakult ki a célzott információgyűjtés – túlnyomórészt hírfogyasztó s a hírek között nem szelektáló fogyasztókról van szó –, ezért a mostani helyzet arra is alkalmat ad, hogy rávezessük őket az okostelefonok tudatosabb használatára. Hiszen nem csak a különféle közösségi oldalakról lehet tájékozódni! – mutat rá a főigazgató.

A mentorhálózat tagjai emellett tényekkel, adatokkal cáfolják a fals hiedelmeket. Lépten-nyomon hangsúlyozzák például, hogy világszerte 2,2 milliárd embert oltottak már be, és túlnyomó részüknek semmi baja nem lett a vakcinától, tehát a jelentkezőknek nem kell negatív következményekkel számolniuk.