Tűzpárbaj szóban

Eddig minden amerikai elnöknek beletörött a bicskája, aki nagyot álmodva azt a szándékát hangoztatta, hogy majd ő megreformálja az állampolgárok fegyvertartási szabályait. A Biden-kormányzat jó demokrataként ezt a célt is kitűzte maga elé. De az amerikai alkotmány második kiegészítése az útjában áll.

Célra tartás egy wyomingi fegyverszaküzletben. Az amerikaiak többnyire önmagukban bíznak Fotó: Jim Urquhart Forrás: Reuters

Tavaly az Egyesült Államokban a tűzfegyverek 43 ezer halálos áldozatot követeltek, beleértve az ilyen eszközökkel elkövetett öngyilkosságokat is. Ugyanezen időszak alatt 611 tömeggyilkosság történt – ebbe a kategóriába tartoznak azok az esetek, amelyekben legkevesebb négyen haltak meg. A vérfürdők száma 2019-ben 417 volt, tehát ötven százalékkal nőtt az ilyen gyilkossági esetek száma. A fegyvereladások minden eddigi rekordot megdöntöttek: a nyilvántartások szerint a 320 milliós országban mintegy 420 millió engedéllyel tartott lőfegyver van közkézen. Több esemény is meglökte a tavalyi fegyverbizniszt. A Black Lives Matter mozgalom tevékenységére válaszul számosan a fegyverüzletekbe rohantak. Úgy gondolták, hogy az ő életük is számít, és – ha kell – azt fegyverrel is megvédik. A szélsőbaloldali mozgalmak több ­városban rákényszerítették a vezetést, hogy csökkentse a rendőrség finanszírozását. Nem árt, ha van otthon még egy puska vagy egy pisztoly – az amerikaiak már csak ilyenek, többnyire magukban bíznak.

A másik alkalom az amerikai elnökválasztás volt, ilyenkor mindig csúcson van a fegyvervásárlási láz, ugyanis a demokraták már a kampányban azt ígérik, hogy szigorítani fogják az állampolgárok fegyverhez való hozzájutását. A tavalyi választáson ráadásul Joe Bident hirdették ki győztesnek, így az ígéret valós fenyegetéssé vált. A januári beiktatása utáni hónapban sohasem látott magasságra, negyvenmillióra ugrott a fegyverigénylők száma. És még nem is beszéltünk azokról a gépkarabélyokról, pisztolyokról, amelyek a bűnözői csoportok birtokában vannak. A tömeggyilkosságok zöme a bűnbandák egymás közötti leszámolásának következménye, amelyeket csak a legritkább esetben követnek el szabályosan szerzett fegyverrel. A feketepiacon minden elérhető, a kábítószer mellett a Mexikóból eredő fegyverszállítmányokból is jelentős hasznot húznak a kartellek. Volt olyan eset is, hogy az amerikai piacon még meg sem jelenő korszerű kézifegyvert már meg lehetett venni a feketepiacon, ugyanis a gyár Mexikóba már szállított. Villámgyorsan visszatalált a „feladóhoz”.

Ha valaki sikert akar elérni az alkotmány második kiegészítésével szemben, amely lehetővé teszi az amerikai állampolgároknak a fegyverbirtoklást, a nagy hatalmú Nemzeti Fegyverszövetséggel (National Rifle Association), az NRA-val kell „megvívnia”. Ennek az 1871-ben alapított szervezetnek ma 5,5 millió tagja van, a leghatalmasabb lobbierővel bír az Egyesült Államokban. Nemcsak védik az alkotmánykiegészítést, hanem valóságos politikai fegyverként is bevethetők, különösen a demokratákkal szemben. Támogatóik között ott vannak a nagy fegyvergyártók, és a Republikánus Párt zöme is felsorakozik mögéjük.

Vajon ez a „jobboldal által működtetett terrorcsoport” vagy az „Egyesült Államok történetének legrégebbi és leghatalmasabb szervezete, amely a polgárok jogainak védelmét képviseli”? – nagyjából ebben a kérdésben nem tudnak dűlőre jutni az NRA-t ellenzők és támogatók. Ami viszont biztos: amíg az NRA létezik, rendkívül komoly ellenfele azoknak, akik fegyverellenes törvényeket akarnak elfogadtatni Amerikában. A megoldás: el kell lehetetleníteni őket, le kell járatni a vezetőiket, semlegesíteni kell politikai erejüket, és ha lehetőség van rá, akkor fel kell oszlatni az NRA-t. Ez bátor terv, de tavaly nyáron nem várt lehetőség adódott a demokraták számára. New York demokrata párti főügyésze, Letitia James másfél éves nyomozás után törvényes eljárást kezdeményezett az NRA ellen, mégpedig korrupció, a tagság pénzének eltulajdonítása és elherdálása miatt.

Ez úgy jött a demokratáknak, mint egy falat kenyér. Fogást találtak az NRA-n. Ráadásul, amikor a vádemelés kiderült, maga az elnök, Donald Trump azt javasolta, hogy kérjék a per áttételét New Yorkból más, a fegyverszövetséggel megértőbb államba, mondjuk Texasba. De még ez sem sikerült. „Ez egy politikai csapás” – állapította meg az egyébként konzervatív hetilap, a Washington Examiner. A lap szerint is az NRA egyes vezetői úgy éltek, mint a császárok. Kimutatható az adományozók befizetéseinek megrövidítése. Az utóbbi három évben a vezetői réteg egy szűk köre 64 millió dollárt fordított magánrepülő bérlésére, egzotikus vakációkra, luxuséttermekben elfogyasztott fejedelmi lakomákra. Wayne LaPierre, a szervezet főigazgatója 2015 óta nyolcszor használt magánrepülőgépet ahhoz, hogy családjával nyaralni menjen. Ez nem kapufa, hanem irtózatos nagy gól. Maga a főügyész is örömét nem palástolva elismerte, hogy rést talált az NRA rendszerén.

De a meccs még nem ért véget, meg kell várni a végét. Addig Joe Biden elnöki rendeletekkel akarja sarokba szorítani a fegyverpártiakat. Az első utasítás a „fantomfegyverek” visszaszorítását célozza. Az Egyesült Államokban a fegyverekhez tartozó alkatrészek szabadon vásárolhatók, mindenfajta hivatali bejelentés nélkül. Így valaki akár otthon összeállíthat fegyvert, és a hiányzó részeket a gyártó által az interneten szabadon közzétett tervrajzról akár 3D-nyomtatóval ki is nyomtathatja.

Célra tartás egy wyomingi fegyverszaküzletben. Az amerikaiak többnyire önmagukban bíznak
Fotó: Reuters

A másik intézkedés a stabilizátorok betiltását irányozza elő, amelyek kézifegyvereknél terjedtek el, és pontos lövést eredményeznek.

Ám az ilyen rendeletekkel vajon meg lehet-e akadályozni egy iskolai vérengzést? Az NRA szerint a fegyvert az ember használja, a tárgy nem hordoz magában ölési szándékot. Ha valaki eltökélt, akkor úgyis fegyverhez jut, amellyel elköveti borzalmas tettét. Az emberben van a hiba, állítja a fegyverszövetség, amelyet Kaliforniában egyszer már be akartak tiltani mint terrorista szervezetet. E hónap elején egy kaliforniai bíró, Roger T. Benitez 94 oldalas indoklása szerint a támadó gépkarabélyok 1989-es betiltása, amely a nyugati parti államban még mindig érvényben van, alkotmányellenes. „Mint a svájci bicska, olyan népszerű az AR–15-ös félautomata gépkarabély az amerikai nép köré­ben, a házuk és a haza védelmére is tökéletesen megfelel” – szögezte le a bíró, akinek állásfoglalását a kaliforniai főügyész azonnal megtámadta.

A koronavírus napjaiban legalább húsz állam helyi parlamentje hozott olyan törvényt, amelyekkel – különböző mértékben, de – megkönnyítik az engedéllyel vásárolt fegyverek viselését a közterületeken. Ezekben a szövetségi államokban szinte mindenhol republikánusok vannak többségben. Van, ahol ezt digitális ujjlenyomat levételéhez, kötelező lőgyakorlathoz, sőt írásos vizsgához kötik, van, ahol semmit sem kérnek. De olyan államot is találhatunk – ezek a demokrata pártiak –, ahol megszigorították közterületen a szabad fegyverviselést, szerintük ez a következő lépcsőfok, ahova a fegyvermániákusok fel akarnak lépni.

Az alkotmány második kiegészítésével tíz év után a legfelsőbb bíróság is foglalkozik. Az ősz folyamán fog ítéletet hozni, mégpedig egy kérdéses New York-i törvény miatt, amely megtiltja az engedélyezett lőfegyver lakhelyen kívüli hordását. Trump óta – aki három főbírót nevezett ki – a kilencfős legfelsőbb bíróságon republikánusokkal rokonszenvez a többség, de láttunk már tőlük meglepő döntéseket. Ez is nyugtalaníthatja Joe Bident, ráadásul a szenátusban sem rendelkezik elegendő szavazattal egy átfogó fegyverreformhoz. Még vagy tíz republikánust kellene a maga oldalára állítania. Így marad a két oldal közti véget nem érő tűzpárbaj, igaz, csak szóban.