Sűrűn találkozunk jellegzetes pataknevekkel az erdélyi történeti helynévanyagban is, amelyet Szabó T. Attila hatalmas gyűjteményében, az Erdélyi Helynévtörténeti Adattárban tanulmányozhatunk (az interneten: eha.elte.hu). A sok ezer „patak”-ot is tartalmazó helynév egyik nyelvi tanulsága, hogy Erdély egyes részein, különösen a Székelyföldön jóval gyakoribb az úgynevezett jelölt birtokos jelzős szerkezet használata: vagyis több a Monyasd pataka, Szentegyház pataka, Csinód pataka szerkezetű név, mint a Száraz-patak, Medvés-patak, Békás-patak.
Egy másik, a Székelyföld határáról ismert különleges példája a „patak” használatának, hogy az eredeti víznév idővel névátvitellel a patakvölgy, majd az ott létrejött településrész, illetve település jelölőjévé válik. Nevezetes erről a Gyimesek vidéke, a „Patakország”, ahol az ott élők identitásának szerves részévé vált, hogy a Tatros folyó melyik mellékágának, „patakának” völgyéhez kötődnek: Hidegség patakában, Barackos patakában, Bikkhavas patakában laknak.
