Major Tamás lázas kutatásba kezdett, beleásta magát a római folyami hajózás, a római hajók történetébe. A Rajna-ágban megtalált, a IV. századra datált mainzi leletegyüttes szolgál alapjául annak a hajónak, amelyet jelenleg is építenek.
– Menet közben a hajóépítés iránti lelkesedésünket fel kellett tölteni tudással. Az építők között olyan régi vízitúrázók vannak, akik mesteremberek: asztalosok, kádárok, ácsok, kovácsok, még ötvös is akad közöttünk.
Az ötletgazda kifejti, a nagy különbség a folyami és a tengeri hajózás között a hajók geometriájában rejlik, illetve a vízben mozgásukból adódik. A folyami hajók keresztmetszete ugyanis hasonlít a ladikokéhoz: fenekük lapos, hogy a sekély vízben is kiköthessenek, nagy hullámzást nem kell leküzdeniük, ám fontos a terhelhetőségük. Mindezek miatt sok meglepő műszaki megoldás szükséges. Például a hajógerinc nem élére állított erős faszerkezet, hanem lapjára fordított.
A mostani hajó tölgyfából épül, kivétel az árbóc, amely borovi fenyőből; a súlya miatt keményfát nem ajánlatos árbócként alkalmazni. Az építési technológia elveiben megegyezik az akkori folyami hajókéival. A vitorla és evezők hajtotta folyami őrnaszád hossza 9,1 méter, legnagyobb szélessége 1,75 méter lesz. Hétpárevezős, egy kormányos, egy őrszem lehet a legénység. Az önsúlya 1460, a lehetséges összsúlya pedig 3200 kilogramm lesz.
A tervek szerint őszre kész hajót legelőször a gorsiumi szárazdokkban állítanák ki. Lehet, hogy idővel vízre is teszik.
– A park bejáratához közel volt az eredeti Sárvíz-partszakasz, ahonnan csatornát ástak a rómaiak a kikötőhöz. Vannak olyan tervek, hogy a múzeum visszaállítaná ezt a csatornát, ennek vizén mint múzeumhajó ringhatna az őrnaszád – ismerteti az egyesület alelnöke. Az élő történelemórák sorozata is már ősszel elkezdődhet speciális, a Sárvízre átalakított három tízfős túrakenuval. – A legeslegvégső álom az, hogy Székesfehérvárt, a királyok városát vízi úton összekössük Tác-Gorsiummal, hogy vízi utunk során ne csak térben, hanem a történelemben is utazhassunk. Olyan kikötőknél állhatnánk meg, mint a szabadbattyáni Kula-torony vagy a Seuso-épületkomplexum, utóbbi feltételezett kikötőjének régészeti ásatása is megkezdődhet hamarosan. Aki itt végigjön, egy életre megtanulja, mi az, hogy Pannónia, mi az, hogy római kor, mi az, hogy Tác-Gorsium! – mondja Major.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!