A propagandacélt szinte tökéletesen kiaknázta 1936-ban a hitleri Németország, a grandiózus rendezvény a náci ideológia győzelmét volt hivatott bizonyítani. Az 1964-es tokiói, az 1968-as mexikói, a 2016-os riói játékok azt mutatták, hogy olyan országok is képesek megrendezni a sportolók világtalálkozóját, amelyekkel eddig nem is számoltak. A 2004-es athéni olimpia tisztelgés volt a múlt előtt, ám eközben Görögország későbbi államcsődjéhez járult hozzá.
A „demokráciák” sikerét példázta az 1988-as szöuli és a 2012-es londoni játékok megszervezése.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jó előre rögzítette, hogy semmilyen térdeplő akciót nem tűr el a tokiói játékokon. Aztán hetekkel ezelőtt megváltoztatta ezt a szabályt, már csak a díjátadón tiltják a BLM mozgalom, a Black Lives Matter dicsőítését. Számos fekete sportoló győz majd az olimpián, ha valaki letérdel, vajon a NOB az ígért következetességgel fog eljárni?
A túl szigorú ellenőrzésnek is megvan az az előnye, hogy az 1972-es müncheni tragédia nem fog megismétlődni, amikor egy palesztin terrorista kommandó vérfürdőt rendezett a túszként elrabolt izraeli sportolók közt. Tizenheten maradtak holtan a bajor főváros repülőterén.
Ha számos közvélemény-kutatás szerint a japánok túlnyomó többsége ellenzi az olimpia megrendezését, és attól tart, hogy ez új lökést adhat a járványnak, miért nem hátráltak ki belőle korábban? Ez lett volna a legegyszerűbb megoldás, bár kétségtelenül jelentős anyagi veszteséget okozott volna. A politikai vezetők a vírus legyőzése ünnepének szánták az olimpiát, aztán egy év halasztással szinte semmit sem tudtak előrelépni, csak szigorú intézkedésekkel tudják megrendezni az olimpiát. Így lett a vírus legyőzéséből „az emberiség hősies ellenállása” a járvánnyal szemben. De vajon mekkora a rendezők felelőssége abban, hogy 20 százalék a beoltottak aránya a japán lakosság körében? Ráadásul Tokió azt sem akarta, hogy a környező országok szemében szégyenben maradjon, ráragadjon a gyáva nyúl minősítés. Dél-Korea a közelmúltban rendezett téli olimpiát, és jövőre Kína ad otthont a téli versenyeknek. Ilyen helyzetben ez geopolitikai kérdés: Japánnak is meg kell csinálnia.
