Ha kivétel a bevétel

Az olimpia a világ tükre – emlékeztetett rá a Mainicsi Simbun jokohamai napilap.

Még az 1896-os athéni első sportolói találkozó előtt, amely a modern kori játékok kezdetének számít, Pierre de Coubertin arról álmodott, hogy erre a pár napra, mint az ókori játékok idején, a fegyverek elhallgatnak, és béke lesz a világon. Az atléták pedig nemes versenyben, az olimpiai eszméket követve döntik el, hogy ki a jobb. Aztán a francia bárónak is fel kellett ismernie, hogy a politika kizárása a olimpiákról hiú ábránd. Sőt egyre erőteljesebben beleszól, hogy mely ország adhat otthont a játékoknak. Még a görög időkben is volt kizárás: a krónikások lejegyezték, hogy a Krisztus előtt 420-ban rendezett olimpián a városállamok közül Spárta nem vehetett részt, mert nem tartotta be a fegyvernyugvás szabályát. Az 1920-as antwerpeni olimpiáról kizárták az első világháborúban vesztes hatalmakat, így Németországot, Ausztriát, Magyarországot, Törökországot és Bulgáriát. A második világháború után szervezett 1948-as londoni játékokról is kimaradt Németország és Japán. A fajgyűlölő rendszer miatt kellett távol maradnia Dél-Afrikának az 1964-es és az 1988-as olimpiától. Jugoszláviát pedig 1992-ben zárták ki a délszláv háborúban betöltött szerepéért. Ezek is politikai indítású döntések voltak, az erősebb nemzetek diktálták a szabályokat.

De volt olyan is, amikor országok nem vettek részt a sportfesztiválon tiltakozásul valamilyen politikai esemény miatt. Spanyolország, Svájc és Hollandia 1956 végén a magyarországi forradalom szovjet eltiprása miatt nem volt jelen a melbourne-i olimpián. Egyiptom, Libanon és Irak pedig a Szuezi-csatornánál történt francia–brit beavatkozás miatt tiltakozott a távol maradásával. Kína sem képviseltette magát az ausztrál játékokon, mert Tajvan is meghívót kapott. 1976-ban az afrikai országok zöme távol maradt a montreali játékoktól, mert Új-Zéland csapata rögbimeccset játszott a rasszista Dél-Afrikával. Aztán jöttek a hidegháborús „keresztbojkottok”: az Egyesült Államok és szövetségesei 1980-ban nem vettek részt a moszkvai olimpián, mert a szovjet csapatok internacionalista segítséget nyújtottak Afganisztánnak. Négy év múlva válaszul az európai szocialista tábor – kivéve Romániát – nem vett részt a Los Angeles-i játékokon.

A propagandacélt szinte tökéletesen kiaknázta 1936-ban a hitleri Németország, a grandiózus rendezvény a náci ideológia győzelmét volt hivatott bizonyítani. Az 1964-es tokiói, az 1968-as mexikói, a 2016-os riói játékok azt mutatták, hogy olyan országok is képesek megrendezni a sportolók világtalálkozóját, amelyekkel eddig nem is számoltak. A 2004-es athéni olimpia tisztelgés volt a múlt előtt, ám eközben Görögország későbbi államcsődjéhez járult hozzá.

A „demokráciák” sikerét példázta az 1988-as szöuli és a 2012-es londoni játékok megszervezése.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jó előre rögzítette, hogy semmilyen térdeplő akciót nem tűr el a tokiói játékokon. Aztán hetekkel ezelőtt megváltoztatta ezt a szabályt, már csak a díjátadón tiltják a BLM mozgalom, a Black Lives­ Matter dicsőítését. Számos fekete sportoló győz majd az olimpián, ha valaki letérdel, vajon a NOB az ígért következetességgel fog eljárni?

A túl szigorú ellenőrzésnek is megvan az az előnye, hogy az 1972-es müncheni tragédia nem fog megismétlődni, amikor egy palesztin terrorista kommandó vérfürdőt rendezett a túszként elrabolt izraeli sportolók közt. Tizenheten maradtak holtan a bajor főváros repülőterén.

Ha számos közvélemény-kutatás szerint a japánok túlnyomó többsége ellenzi az olimpia megrendezését, és attól tart, hogy ez új lökést adhat a járványnak, miért nem hátráltak ki belőle korábban? Ez lett volna a legegyszerűbb megoldás, bár kétségtelenül jelentős anyagi veszteséget okozott volna. A politikai vezetők a vírus legyőzése ünnepének szánták az olimpiát, aztán egy év halasztással szinte semmit sem tudtak előrelépni, csak szigorú intézkedésekkel tudják megrendezni az olimpiát. Így lett a vírus legyőzéséből „az emberiség hősies ellenállása” a járvánnyal szemben. De vajon mekkora a rendezők felelőssége abban, hogy 20 százalék a beoltottak aránya a japán lakosság körében? Ráadásul Tokió azt sem akarta, hogy a környező országok szemé­ben szégyenben maradjon, ráragadjon a gyáva nyúl minősítés. Dél-Korea a közelmúltban rendezett téli olimpiát, és jövőre Kína ad otthont a téli versenyeknek. Ilyen helyzetben ez geopolitikai kérdés: Japánnak is meg kell csinálnia.

Az olimpia a világ tükre – emlékeztetett rá a Mainicsi Simbun jokohamai napilap, csak hozzáfűzve azt, hogy a kép, amely a tükörben látszik, a kapitalista világé. A NOB bevételei szempontjából nem elhanyagolható az a 12 milliárd dollár, amennyiért 2014-ben eladták az NBC Universal amerikai médiacégnek az olimpiai közvetítések jogát egészen 2032-ig. Ebben az időszakban öt olimpiát rendeznek, nem pedig négyet. Így a bizottságnak mindenképpen az volt az érdeke, hogy legyen olimpia, még ha ilyen semmilyen hangulatú is. Természetesen ez társult a sportolók vágyával is, hogy részt vegyenek az eseményeken, és több milliárd ember igényével, hogy legalább tévén kövessék a versenyeket. Ez valóban különleges olimpia, ígérik, több ilyen nem lesz.