Klubtagság egymilliárdtól

Hárommilliárd forintot nyert valaki március elején az ötös lottón. Ha százszor ennyi ütötte volna a markát, jövőre felkerül a Forbes magazin dollármilliárdosokat soroló listájára. Miközben a világ a koronavírus-járványtól szenved, 660 olyan embertársunk akadt, aki először szerepelt az összesen 2755 dollármilliárdost taglaló listán. Magyarok és magyar származásúak is vannak közöttük.

Jeff Bezos, az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cég, az Amazon alapítója Újdelhiben, 2020. Csúcson Fotó: Getty Images Fotó: Bloomberg

Talán nem volt még egy olyan év, mint a tavalyi – és nem csupán a koronavírus-járvány teszi egyedivé a mögöttünk hagyott időszakot. Összeomló, majd feltámadó olajpiac, egekbe szökő részvényárfolyamok, hullámvasutazó kriptovaluták egyaránt jellemezték az elmúlt egy évet. Aki jókor jó döntéseket hozott, elképesztő összegeket tehetett zsebre. A világ leggazdagabb embereit 35. éve listázó Forbes magazin legújabb összeállítása talán emiatt rekordokat hozott. Idén 2755 olyan embert találtak, akiknek a vagyona meghaladta az egymilliárd dollárt – 660-nal többet, mint egy éve. Közülük 493 még soha nem szerepelt a listán, ez szintén rekord, és egyben azt jelenti, hogy tavaly 17,7 óránként „született” egy új dollármilliárdos. Hol teremnek az új megagazdagok? A 493 közül 210 Kínában és Hongkongban szorgoskodott. A most közzétett összesítés 250 olyan szereplőt is listáz, aki korábban már szerepelt a legtehetősebbek között, de az elmúlt időszakban kiesett a pikszisből. Megdöbbentő, hogy 86 százalékuk gazdagabb, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt. Az Egyesült Államokban él és alkot a legtöbb (724) dúsgazdag, a második helyen Kína (Hongkongot és Makaót is beleértve) 698 vagyonossal követi.

Lássuk a neveket. Az amerikai Jeff Bezos 177 milliárd dolláros vagyonával negyedik éve a világ leggazdagabbja, míg Elon Musk 151 milliárd dollárral a második helyre került. Előbbi az Amazon, utóbbi az elektromos autókat gyártó Tesla cégrészvények szárnyalásának köszönheti a gyarapodást. Harmadik helyezett 150 milliárd dollárral a modern luxus atyjaként emlegetett francia üzletember, Bernard Arnault, akit 124 milliárddal Bill Gates követ. (Utóbbi bizonnyal kiszorul az élmezőnyből, hiszen május elején bejelentett válása miatt jelentős vagyont visz el felesége.) Több százmilliárdos nincs. Az ötödik helyezett, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona 97 milliárd dollár, nála egymilliárd dollárral szegényebb a befektetőként ismert Warren Buffett. A top tíz tagja még Larry Ellison (93 milliárd dollár), Larry Page (91,5 milliárd dollár), Sergey Brin (89 milliárd dollár) és Mukesh Ambani (84,5 milliárd dollár).

A világ leggazdagabb embere Jeffrey Preston Jorgensen néven 1964-ben született az új-mexikói Albuquerque-ben. 1986-ban diplomázott a Princeton Egyetemen, a 80-as évek közepétől a kilencvenes évek elejéig Wall Street-i cégeknél dolgozott. A vagyonát megalapozó Amazont 1994-ben találta ki. A szüleinek nagyon nem tetszett, amiért Bezos feladta kényelmes állását azért, hogy könyveket áruljon az interneten, de végül negyedmillió dollárt adtak az üzlet beindítására. A cég 1997-ben lépett tőzsdére, a részvények értéke azóta sokszorosára nőtt. Az üzletember cégportfóliója szintén sokszínű lett: 2009-ben 1,2 milliárd dollárért megvette a Zappos cipőwebáruházat, 2017-ben a Whole Foods élelmiszerláncot kebelezte be 13,7 milliárd dollárért. 1998-ban egymillió dollárt fektetett a Google-be – ez a korai befektetése valószínűleg az Amazon nélkül is milliárdossá tette volna. 2013 óta a The Washington Post tulajdonosa, 250 millió dollárért vette meg. Azóta a lapnak nőtt az olvasottsága. Bezos 2013-ig egy régi Honda Accordot vezetett, azt nem tudni, hogy a 65 millió dolláros magángépét ki vezeti. Sok kritika éri, amiért vagyonához mérten keveset adakozik, pedig a rákkutatáshoz, menekültszállók fejlesztéséhez is hozzájárult. A klímaváltozás elleni harcra tízmilliárd dollárt adományozott. Nem titkolt célja, hogy forradalmasítsa az űrturizmust.

Jeff Bezos, az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cég, az Amazon alapítója Újdelhiben, 2020. Csúcson. Fotó: Getty Images

Mackenzie Scott, Jeff Bezos exfeleségének vagyona szintén jelentős, 53 milliárd dollár: ezzel az összesített listán a 22., a nők között a harmadik.

A leggazdagabb nő egyébként nem amerikai, hanem francia: Françoise Bettencourt Meyers­ (L’Oréal) vagyona 73,6 milliárd dollár. Az üzletasszony a globális listán a 12. helyen szerepel. Egyébként összesen 328 nő került fel a különleges csoportba, köztük Kim Kardashian amerikai televíziós személyiség és színésznő, a vagyona pontosan egymilliárd dollár. Az ő házastársa – akitől éppen válik –

a híres hiphopelőadó, az 1,8 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező Kanye West. Kim 2007-ben azzal szerzett ismertséget magának, hogy egy nyilvánosságra került szexvideója miatt a bíróság ötmillió dollár kártérítést ítélt neki. Presser Gábor pedig Kanye Westtől kapott kártérítést – állítólag százezer dollárt –, mert az amerikai az egyik számában a szerzők engedélye nélkül használta fel a Gyöngyhajú lány című dal 85 másodpercét.

Az egyik idei újonc egyben a legfiatalabb klubtag. Kevin David ­Lehmann úgy lépett be, hogy nagykorúvá válásakor automatikusan megörökölte 3,3 milliárd dollárra becsült vagyonát. A Handelsblatt írása – amelyet a g7.hu idézett – szerint Lehmann tavaly szeptemberben kapta meg apja, Günther­ ­Lehmann részesedését Európa legnagyobb forgalmú drogéria-üzletláncában, a Magyarországon is jól ismert dm-ben. Az üzletláncot egyébként Götz Werner alapította, de rögtön az indulásnál, 1974-ben pénzügyi nehézségei adódtak. Ekkor társult be hozzá Günther Lehmann, az akkor 33 éves üzletember, aki egy másik láncban már szerzett kiskereskedelmi gyakorlatot. Lehmann partnerként a cég ötvenszázalékos tulajdonát jegyezte le a nyújtott anyagi segítség fejé­ben. A dm-nek ma Európa-szerte 3700 üzlete van, és 60 ezer embert foglalkoztat. Az alapítók közül Werner az egyik legismertebb német üzletember lett, Günther Lehmann azonban mindig kerülte a nyilvánosságot. Az apa Kevin David Lehmann 14 éves korában íratta nevére a cég ötven százalékát, ám a fiú csak a 18. születésnapján kap­hatta meg a vagyon feletti ellenőrzést. Az ifjú Lehmann egyike annak a tíznek, akik harmincéves koruk előtt lettek ilyen-olyan okból milliárdosok. Azaz a klubtagságit jellemzően az idősebb korosztály tagjai érdemlik ki.

A magyar származású tehetősek közül 25 milliárd dolláros vagyonával Péterffy Tamás, az Interactive Brokers alapítója, elnöke és legnagyobb részvényese szerepel a legelőkelőbb helyen, ő a globális listán a 65. – egy éve 14,3 milliárdot tudhatott magáénak. A kilencvenéves Soros György a 288., becsült vagyona 8,6 milliárd dollár. Ő hosszú évekig ott volt az élbolyban, de vagyona nagy részét alapítványokba szervezte ki pár éve. A magyar–orosz Megdet Rahimkulov és családjának vagyona 1,7 milliárd dollár, ami a globális listán az 1833. helyet éri. A magyar állampolgársággal nem rendelkező Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselőjeként érkezett Magyarországra a rendszerváltás után, tíz éve költözött vissza Oroszországba. Magyar állampolgárságú fiai közül Rahimkulov Timur vagyonát 257, míg Ruszlánét 240 milliárd forintra becsülték. Magyarország neve alatt két milliárdos szerepel: Mészáros Lőrinc a 2035., Csányi Sándor pedig a 2378. helyen szerepel, 1,5, illetve 1,2 milliárd dolláros vagyonnal.

Menekülés a kapitalizmusba

A leggazdagabb magyar, illetve magyar származású ember az 1944-ben Budapesten született Péterffy Tamás, aki egy budapesti kórház pincéjében jött a világra. A kommunista Magyarországon cseperedett fel, és nagyon nem ízlett neki a rendszer. Édesapja az 1956-os forradalom leverését követően disszidált, majd New Yorkban telepedett le második feleségével – aki első feleségének unokatestvére volt. Otthon maradt fia szintén ki akarta próbálni az amerikai álmot, amire 1965-ben nyílt lehetősége. 1965. december 12-én, 21 évesen érkezett meg New Yorkba apjához. Minigarzonban élő apja gyorsan a tudtára adta, hogy ott nem fér el még egy ember. Adott neki száz dollárt, hogy kezdjen valamit magával. Egy autópályákat tervező cégnél helyezkedett el műszaki rajzolóként. Amikor a cég vásárolt egy számítógépet, kiderült, senki sem tud programozni. Péterffy rájött, hogy van érzéke a programozáshoz. Olyan jól ment neki, hogy 1977-re kétszázezer dollár megtakarított pénze volt. Figyelme a befektetések felé fordult. A tőzsdén gyorsan megtanulta, ha sikeres akar lenni, akkor a gyorsaság és a pontosság alapvető. Saját tervezésű eszközével folyamatosan nyomon tudta követni a különböző tőzsdei termékek árfolyamváltozását. Kézi számítógépe óriási feltűnést keltett a tőzsdén, mindenki ilyet akart. Mérnököket fogadott fel, és elkezdték a fejlesztést. A nagy áttörésre egészen 1987-ig, az első elektronikus tőzsde, a Nasdaq létrejöttéig kellett várni. „Mindig is azt az elvet követtem, hogy olyan termékekre és szolgáltatásokra kell fókuszálni, amelyekkel egy dollár értéket húsz centből elő lehet állítani. Aztán eladni negyven centért. Az egyetlen mód erre az, hogy olyan technológiát kell hozzá használni, amelyet korábban nem használtak” – idézte korábbi nyilatkozatát a növekedés.hu. A keményvonalas republikánusként ismert üzletember százezer dollárral támogatta Donald Trump kampányát. A milliárdos egyszer nősült, ebből a házasságából született három gyereke. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki Thomas Peterffyt, azaz Péterffy Tamást.