Napszúrás – Van-e biztosítás hőgutára?

Miközben mi izzadtunk, Csehországban tornádó pusztított, Ausztriában helyenként teniszlabda nagyságú jég okozott károkat – majd hozzánk is megérkezett a lehűlés jégeső, viharos szél és felhőszakadás formájában. Szokjunk hozzá, hogy hasonló katasztrófák sora vár ránk a jövőben.

Forrás: Pexels

Múlt szerdán a maximum-hőmérséklet országos rekordja dőlt meg: Dombegyházon 37,8 fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat. A fővárosban is a múlté lett – fél fokkal – az aznapi rekord: Újpesten 36,6 fokot mértek. Másnap ismét frissíteni kellett a statisztikákat. Az idei első hőhullám tetőpontján 40 fok volt Fülöpházán – a korábbi rekord 38,4 fok volt, amelyet Békéscsabán regisztráltak 2002-ben. A fővárosban szintén új rekord született: Újpesten 38,1 fokkal tetőzött a forróság, az előző rekord 35,2 fok volt. Gondolta volna bárki a didergősre sikeredett tavaszi hónapokban, hogy ez vár ránk júniusban? 2021 tavasza az átlagnál 1,9 Celsius-fokkal volt hidegebb, ezzel a tizenhetedik leghűvösebb tavasz volt 1901 óta. Utoljára ennél hidegebb tavasz 1987-ben volt. Azaz az egyik hónapban hőmérsékleti minimumok dőlnek meg, majd néhány héttel később a maximumok merülnek feledésbe. Cáfolhatatlan jelei a mind szélsőségesebb időjárásnak.

Az éghajlati érdekességeket bemutató Másfélfok.hu portálon Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa arról írt, hogy az elmúlt évtizedek adatai szerint egyértelműen szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására. Az utóbbi harminc évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is. A trendek alapján nem elképzelhetetlenek az olyan nyarak a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, negyven millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. A jövőben nemcsak Budapesten, hanem az egész országban szélsőségesebb lesz a csapadék­eloszlás. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk, illetve vélhetően növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség, amely összefüggésben áll a hőmérséklet-emelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani (amely aztán kihullik).

A tavaly június közepi intenzív csapadékot erős szél és jégeső kísérte, amely fennakadást okozott a közlekedésben, valamint több nagyobb bevásárlóközpont is beázott. (A viharok okozta károk egyetlen hétvége alatt elérték a másfél milliárd forintot.)

– Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a korábban is jó vízellátottságú területek egyre nedvesebbé, a vízhiányos területek pedig egyre szárazabbá válnak. A trópusi övezetben, Amerika és Európa északi részein növekszik, míg a mediterrán régióban, Afrika és Ausztrália déli vidékein csökken az évi átlagos csapadékösszeg.

A közepes földrajzi szélességeken nem tapasztalható az éves csapadékösszegek szignifikáns változása, az eloszlás szélsőségei azonban növekednek – nyilatkozta idén az Mta.hu-nak Bozó László­ meteorológus. Az akadémikus szerint a talaj és a növényzet szárazzá válásával függ össze az erdőtüzek kiterjedésének és intenzitásának növekedése. ­–Európában korábban csak a dél-európai országokban jelentett problémát, ma már a kontinens középső, sőt északi területein is rendszeres előfordulására kell felkészülnünk.

Fotó: Pexels

Péliné Németh Csilla meteorológus ugyancsak a Másfélfok.hu-n arról írt, hogy fokozódó szélviharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. Térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentései szerint a viharokkal összefüggő mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt. A múlt pénteki vihar útját villanyvezetékekre, épületekre, utakra dőlt fák, villámcsapástól kidőlt kémények, kilyukadt tetők jelezték a Balaton környékén, Somogy, Veszprém és Zala megyékben. A biztosítók is évek óta figyelmeztetnek: a klímaváltozás miatt a legszélsőségesebb időjárásra is fel kell készülni. Előre.

– Ezek a természeti jelenségek óriási pusztítást képesek végezni, így azt gondolnánk, hogy mindenkinek elemi érdeke, hogy legyen legalább egy alap lakásbiztosítása – közölte Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója. Tapasztalatok szerint azonban sokan a biztosítással kezdik a spórolást, ha anyagilag megszorulnak, s hogy milyen nagy hiba megszüntetni a szerződést, már csak akkor derül ki, amikor például egy villámcsapás következtében leégett ház vagy árvízben összedőlt épület újjáépítéséhez kellene az életmentő kártérítési összeg.

A biztosítók az elemi károkat – villámcsapás, földrengés, árvíz, tomboló vihar és így tovább – csaknem minden esetben megtérítik, ám vannak kizáró okok és helyzetek.

Az ártérre épített ingatlanokért például nem áll jót egyetlen biztosító sem. A cégek pontos nyilvántartást vezetnek az árterületekről, a helyrajzi szám alapján gyorsan rájönnek, ha valaki egy oda épített ingatlanra szerződne. Az árvíz nemcsak az ártéri ingatlanokat, hanem az annál távolabbi házakat, telkeket is veszélyezteti. Természetesen ha egy ilyen, ártéren kívüli házba „bemegy” a víz, a biztosítók megtérítik a kárt, főleg, ha azt időben, „az észleléstől számított” három-öt napon belül jelzi a károsult. A viharkárt is az észlelésétől számított öt napon belül be kell jelenteni. Ezzel párhuzamosan a mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis nem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig meg sem próbálják menteni, ami menthető.

A napokban is tapasztalt kánikula idején az ügyfelek közül egyre többen kérdezik, lehet-e biztosítást kötni napozás közbeni leégésre vagy napszúrásra. Konkrétan ezekre nem lehet szerződni, de Németh Péter szerint ha valaki külföldön kerül ilyen kellemetlen helyzetbe, s orvoshoz kell fordulnia, akkor az utasbiztosítása – ha van – fedezi a költségeket. Az ellátást azonban a kezelésről kapott számlával bizonyítani kell.

– „Napszúrást kaptam a horvát tengerparton” bemondásra senki nem kaphat a biztosítójától kártérítést, még akkor sem, ha ez valóban így volt – közölte Németh Péter. Egyáltalán nem kizárt azonban, hogy mégis fizet a biztosító napégésre vagy napszúrásra, ám ehhez orvosi igazolás kell az esetről, s arról, hogy milyen költségei voltak a gyógyító beavatkozásnak.

A CLB szakértője azt tanácsolja, hogy akinek van valamilyen biztosítása, minél gyorsabban nézze – vagy egy szakértővel nézesse – át, hogy vészhelyzetben is tudja, mi mindenre van benne jótállás.

Még nem késő újítani, jobbítani az elavultakon vagy megkötni egyet, ha nincs, hiszen az előrejelzések szerint elképzelhető, hogy a nyár az elmúlt évekhez hasonlóan kiszámíthatatlanul szélsőséges lesz. Új szerződést átlagosan két hét után élesítenek a biztosítók, ezzel mindenképpen számolni kell, mert sokan azt gondolják, amint aláírták a papírokat, a biztosításuk máris „működik”. Ez sajnos nem így van. A károsultak gyakran arra panaszkodnak, hogy keveset fizetett a biztosító, csak éppen annak nem néznek utána, hogy milyen értéken szerepel az ingatlan a szerződésben. A biztosítók ugyanis csak annak megfelelő kártérítést adhatnak.