Kisvártatva különféle szervezett túrák indultak a Roopkund helyett immár leginkább Csontváz-tóként emlegetett hely partjára. Az érkezők egy-egy szelfi kedvéért rendszeresen megbolygatták a maradványokat, és attól sem riadtak vissza, hogy részben vagy egészben hazahordják őket – feltehetőleg így akartak „szuvenírhez” jutni.
A 2010-es években aztán megkezdődött a 38 csontvázból kinyert minták genetikai vizsgálata. Indiai, német és amerikai tudósok egy 2019-es tanulmányban tették közzé kutatásaik végeredményét. Eszerint a maradványok csaknem ezer év alatt, több esemény során kerültek a tó partjára és vizébe. Három nagyobb csoportba lehet sorolni őket: az elsőbe Dél-Ázsiából származó emberek tartoznak, akik valamikor a VII. és a X. század között ejthették útba a Roopkundot. A második csoportot egy mediterrán térségből – feltehetőleg valahonnan Kréta környékéről – származó jövevények alkotják, akik a XIX. században lelték halálukat a víz partján. A harmadik csoportba tartozó maradványok eredete délkelet-ázsiai, és szintén a XIX. század óta hevertek ott.
A tanulmány több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. A bbc.com már idézett cikkének szerzője úgy látja, hogy a Csontváz-tó rejtélye távolról sincs megoldva. A himalájai túraútvonalakkal foglalkozó internetes oldalak – indiahikes.com, himalayatrekker.com – mindenesetre arról tájékoztatnak, hogy bár a Covid-járvány harmadik hullámának lecsengése után Uttarakhand számos túraútvonala megnyílt, a Roopkundról elnevezett zárva van. Vagyis a holtaknak talán lesz némi nyugalmuk az élőktől.
Borítókép emberi maradványok a tengerszem partján. Legenda valóságalappal. Fotó: Wikipedia
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!