Balti kaland

A József Attila-díjas író, műfordító, diplomata a kötetet feleségének ajánlja, aki végigküzdötte vele az embert próbáló éveket.

A szocialisták előszeretettel neveztek ki nagykövetnek szalonképtelen, faragatlan, idegen nyelven nem beszélő pártembereket, akik automatikusan végrehajtották a központból érkező utasításokat. Gyakran félreállított vagy félreállítandó elvtársakat helyeztek ki nagyköveti posztra, akik között szép számmal akadtak bukott külügyminiszterek, párttitkárok, állami hivatalnokok. 1990-től fordult a világ, és az addig háttérbe szorított értelmiségiek – írók, történészek, szerkesztők, műfordítók – kaptak lehetőséget a diplomácia világában. A többség magas színvonalon látta el munkáját, de akadt olyan is, aki megbukott, és haza kellett rendelni.

Jávorszky Bélát 1958-ban, 18 évesen maximális pontszámmal vették fel az egyetemre, majd politikai okokból eltávolították onnan. Ezután banktisztviselőként, nemzetközi referensként, szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott. Huszonhárom évesen utazott először Finnországba, 1970-től minden évben járt Helsinkiben. Több mint hatvan éve fordít finn, svéd és észt regényeket, verseket, novellákat, színdarabokat és rádiójátékokat. Munkásságát 1976-ban Finn állami irodalmi díjjal jutalmazták. Műfordítói feladatai mellett itthon bekapcsolódott a közéletbe, s a nyolcvanas évek közepétől egyre többet foglalkozott kisebbségi ügyekkel. Tanulmányútjai és kutatásai eredményeként született meg az Észak-Európa kisebbségei című riportkönyve. 1988 elejétől dolgozott a Magyar Demokrata Fórumban, főként külkapcsolatok létrehozásában.

Jávorszky 1990–1994 között helsinki, 1999–2002 között tallinni nagykövetként szolgált. Könyvében ennek a hét évnek a történetét eleveníti fel. Magyarország az elsők között ismerte el a balti népek, az észtek, a lettek és a litvánok szuverenitását, Jávorszky pedig egészen közelről figyelhette a három kis állam talpra állását. A legtöbb ország Helsinkiből akkreditált képviselőket. 1992 januárjától Finnország mellett a három balti országban Jávorszky Béla képviselte a magyar érdekeket.

Az 1994-es év nem sok jót jósolt a zsenge hazai demokráciának. Baljós előjel volt, hogy a többi egykori kommunista országban is megkezdődött a visszarendeződés. A volt kommunisták, akik szocialistának nevezték magukat, ismét hatalomra kerültek. Kovács László lett a külügyminiszter, aki azonnal meghirdette az MDF-es nagykövetek leváltását. Jávorszkyt is hazarendelték. A következő választásokon a szocialisták vereséget szenvedtek. Egy évvel később Magyarország nagykövetséget hozott létre Tallinnban – Jávorszky Béla visszatérhetett Észtországba. Posztjának köszönhetően betekintést nyert a legmagasabb politikai körökbe és a társadalom legkülönbözőbb rétegeibe.

Új könyvében olvasmányosan mesél el történeteket fogadásokról, rejtjelezett táviratról, likvidálásról, közéleti kulisszatitkokról, diplomá­ciai eseményekről. Azt is elárulja, miért vált tartózkodóvá, és hogyan lett munkájának egyik fájdalmas pontjává a Finn–Magyar Társasághoz fűződő viszonya. Átfogó képet nyújt a balti térség kisebbségi-nemzeti helyzetéről. Feleleveníti utazásait, találkozásait magyar és külföldi politikusokkal, II. János Pál pápával, valamint Lettországban a legkisebb finnugor néppel, a lívekkel. Megrendítő élmény volt számára, hogy a néhány tengerparti falut benépesítő halászközösség minden egyes tagjával kezet szoríthatott.

A szöveget több tucat fénykép gazdagítja. A József Attila-díjas író, műfordító, diplomata a kötetet feleségének ajánlja, aki végigküzdötte vele az embert próbáló éveket.

(Jávorszky Béla: Fordul a világ. Rendszerváltó nagykövetként Finnországban és a Baltikumban. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2021, 135 oldal. Ára: 2800 forint)