Egy tábla mogyorós csoki

Az Érden található Magyar Földrajzi Múzeumban minden évben rendeznek tudományos konferenciát. Az előadóknak kezdetben nem tudtak honoráriumot fizetni, lila hagymás zsíros kenyérrel vendégelték meg őket. Ez volt a hőskor. Azóta az intézményt nemzetközileg is számontartják. Az elmúlt csaknem négy évtized eseményeit Kubassek János geográfus, tudománytörténész, a múzeum igazgatója eleveníti fel.

A múzeum koncepcióját Balázs Dénes dolgozta ki. A kiállításon a magyar utazók életútján keresztül mutatják be, hogy nemzetünk milyen szerepet játszott a Föld tudományos megismerésében, a térképek fehér foltjainak eltüntetésében Julianus baráttól egészen a XX. századig. Gróf Teleki Pál hagyatékából az unoka révén került a múzeumba néhány értékes atlasz, köztük a „vörös térkép”, amely a szakemberek előtt is ismeretlen volt, és azelőtt sehol nem lehetett látni. Az 1910-es népszámlálás alapján készült etnikai térkép az 1920-as párizsi béketárgyalás asztalán is ott volt. Cholnoky Jenő földrajzprofesszor felesége, Vadas Jolán első szóra felajánlotta, hogy az intézménynek ajándékozza férje teljes kézirat-, fénykép- és képeslapgyűjteményét. Brazíliából kapták meg ifj. Lóczy Lajos geológus örököseitől a hagyatékot, s felkutatták Prinz Gyula leszármazottait is, aki Belső-Ázsia kutatója volt.

Kitömött orangután

– Antall Józsefet Germanus Gyula lakásán ismertem meg, aki orientalisztikát és művelődéstörténetet tanult Germanus professzortól. A tudós, író hagyatékának Antall József volt az örököse, neki köszönhetően került hozzánk. Hálásak vagyunk a Magyar Földrajzi Társaságnak, elsősorban Lóczy Dénesnek, Papp-Váry Árpádnak, Gábris Gyulának, Szabó Józsefnek, Probáld Ferenc professzornak, akik mindig önzetlenül támogatták a munkánkat.

A Magyar utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállításon látható az az 1870-ben elejtett kitömött orangután, amelyet Xantus János Borneó szigetéről hozott haza. Az állat megölése akkor dicsőséget jelentett, ma Malajziában börtönbüntetés jár érte. A tárlaton láthatjuk Germanus Gyula szobájának a berendezését, és megismerhetjük Sass Flóra rabszolgalányból lett felfedező életét is, aki a Nílus forrásvidékéhez jutott el. Balázs Dénes mindig élő múzeumot képzelt el előadásokkal, foglalkozásokkal. A múzeumpedagógiai programokat és az együttműködést az iskolákkal az igazgatóhelyettes, Mácsai Anetta irányítja. Kovács Sándor rendszeresen tartott diákoknak múzeumi órákat, nyári táborokat. A gyűjtemények, a fénykép- és fotótár, az archívum szakszerű megőrzése, állagvédelme Puskás Katalin érdeme.

Az intézményt kezdetben Magyar Földrajzi Gyűjteménynek hívták, 1987-ben kapta meg a múzeumi rangot.

– Eleinte mostoha körülmények között dolgoztunk – fűzi hozzá Kubassek János. – 1991-ig nem volt önálló telefonvonalunk, csak egy mellék, amely hol működött, hol nem. Ha Budapestre akartam telefonálni, a központos Hidas néninek kellett szólnom, és egy tábla mogyorós csokival nyomatékosítanom a hívás fontosságát. Ha egy nap kétszer kellett telefonálni, az két tábla mogyorós csokit jelentett.

Balázs Dénes rengeteget dolgozott a múzeumért, önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül. A példa másra is hatott. Domonkos Béla szobrászművész alkotásaival a magyar földrajzi utazók életművének méltó megörökítéséhez járult hozzá. A gyönyörű szoborpark társadalmi összefogás eredménye. Kőrösi Csoma Sándor szobra négy évtizeden át egy kőbányai sírkőfaragó-telepen kallódott, 1983-ban többhetes keresés után sikerült rátalálni. Cholnoky Jenő bronz domborművére az anyag árát földrajztanárok adták össze a saját zsebükből. A magyar utazók panteonjába Domonkos Béla első szobra Teleki Sámuelről 1989-ben készült el. Ezt követte Stein Aurél régész, Baktay Ervin orientalista, író, Déchy Mór Kaukázus-kutató, Teleki Pál térképész, miniszterelnök, Prinz Gyula geográfus-geológus, Reguly Antal néprajzkutató, Almásy László felfedező, Balázs Dénes múzeumalapító, Sáska László, Afrika csodadoktora és Vámbéry Ármin Ázsia-kutató szobra. A kertben található padok, kandeláberek is sok száz ember személyes hozzájárulásának köszönhetők.

A múzeum földszintjén még egy állandó tárlat látható, amely a Kárpát-medence tudományos feltárásával foglalkozik. 2012-ben európai uniós támogatással a tetőtérben alakítottak ki új kiállítóhelyet, előadótermet.

A 3276 expedíciós nap című kiállítás a múzeum alapítójának állít emléket. Balázs Dénes százharminc országban járt, útjai során szerzett ismereteit 27 könyvben és számos cikkben tette közkinccsé. A tetőtérben látható az Érd elszórt természeti kincsei című tárlat, valamint a városból és környékéről „málenkij robotra” elhurcoltak emlékére a Szabadulás nélkül című kiállítás, amelynek Lendvai Tímár Edit a kurátora.

Nemcsak Balázs Dénest tartják számon világutazóként, Kubassek Jánost is, aki eddig 107 országban járt, és számos tárggyal, dokumentummal gyarapította a múzeum anyagát.

– Sokfelé hívnak előadást tartani, Washingtonba, Szingapúrba, New Yorkba – mondja az igazgató. – Szaúd-Arábiában Germanus Gyula arábiai munkásságáról számoltam be. Kuvaitban a Kelet magyar kutatóiról beszéltem, s amikor elhangzott a régész és orientalista Fehérvári Géza neve, öten felálltak, és tapsoltak. Mind a diákjai voltak. A XVI. században Núbiába került magyarok leszármazottjai a magyarábok, akikről Almásy László is említést tett a könyvében. Egyiptomban a feleségemmel jártam, ahol egyik reggel szólt a szálloda recepciósa, hogy a rokonaink várnak ránk. Kik?! Két magyaráb fiatalember keresett fel minket, akik Magyarországon szerettek volna tanulni. Az egyik előadásomra egy idős pilóta elhozta azt a sapkát, amelyet Almásy Lászlótól kapott.

A múzeumban komoly digitalizációs munka is folyik. Számos kiadványt és életrajzot adtak ki, szakdolgozatokhoz, disszertációkhoz biztosítottak anyagokat. A tudománytörténeti konferenciák előadásainak szövegét a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokban publikálják. Tucatnyi szakember összefogásával készült el a félezer oldalnyi helytörténeti monográfia, az Érdi Krónika. A munkatársakat gyakran kérik fel szakértőnek magyar és külföldi alkotásokhoz. Cséke Zsolt nagyszerű filmeket készített Benyovszky Móricról, Balázs Dénesről. Az Életem, Afrika című 17 részes sorozata Sáska Lászlóról szól.

Nincs máshol olyan múzeum, amely egy ország felfedezéstörténetét ilyen mélységben, összetettségben mutatja be. Amerikában ugyan található hasonló, a Felfedezők múzeuma. Cambridge-ben sarkkutatókról, Moszkvában orosz felfedezőkről, Szentpéterváron az Antarktisz kutatóiról látható kiállítás.

– Szeretnénk azon az úton továbbhaladni, amelynek nyomsávját a szakmai szempontok és elképzelések jelölik ki – fogalmaz Kubassek János. – A múzeum fennállása 38 évének legfontosabb tapasztalata, hogy olyan értékeket kell felmutatni, amelyek minden időben, minden csillagállás alatt megállják a helyüket.