Gyerekjáték

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új sportágak bevezetésével támogatja a fiatalítást.

Nála is nagyobb sikert tudhat magáénak az épp 16 éves Viktoria Listunova, aki az orosz olimpiai csapattal aranyérmet szerzett az összetett női tornászversenyben. Bár az olimpián nincs általános minimumkorhatár, a tornában már évekkel ezelőtt bevezették a minimum 16 évet, miután Kína rendszeresen nevezett egészen kis lányokat, akik a testméreteikből adódóan könnyebben teljesítették a kötelező elemeket, és sokkal jobban elfértek a felemás korláton.

Az úszásban nincs minimum-előírás, így indulhatott és nyerhetett a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina Szöulban. Az ilyen fiatal indulása azonban mai napig nem általános a sportágban. Mikor Katie Ledecky 15 évesen meglepte a világot Londonban, legalább akkora volt a döbbenet, mint 1988-ban Szöulban. Most Katie Grimes szintén tizenöt évesen negyedik lett az aranyérmes Ledecky mögött 800 gyorson. A kvalifikáció után Ledecky annyit mondott Grimesnak, „te vagy a jövő”, a döntő után viszont javított, „te vagy a jelen”.

Ledecky mondata még inkább igaz a gördeszka street versenyszámában, ahol a mindössze 13 éves japán Nisija Momidzsi nyert a szintén 13 éves brazil Rayssa Leal előtt. Szerepelt még a mezőnyben a 14 éves német Lilly Stoephasius is. A park szakágban a valaha volt legfiatalabb brit versenyzőt, a 13 éves Sky Brownt érdemes megemlíteni, ahogy az asztaliteniszben a mindössze 12 éves szíriai Hend Zazát. Ő vitte a csapat zászlóját, első meccsén viszont kikapott az osztrák színekben versenyző Liu Jiától, aki már négy évvel Zaza születése előtt Európa-bajnok volt. A 18 éves namíbiai Christine Mboma és Beat­rice Masilingi a 200 méteres síkfutásban érdekeltek. Az ő történetük nemcsak tinédzserkoruk vagy a 400 méterről való tesztoszteronszint miatti kizárás kapcsán érdekes, hanem a teljes namíb olimpiai szereplés okán is. Az afrikai országban ugyanis hatalmas az ötkarikás játékok iránt érdeklődő tinédzsertábor. Versenyzőik sokszor a pénzügyi támogatás miatt választják ezt az életformát, így gazdasági szakértők félnek, mi lesz az országgal, hogy Mboma második, Masilingi hatodik lett, így valószínűleg namí­biai fiatalok ezrei akarnak élsportolók lenni.

A NOB kimondott célja, hogy fiatalítsa a mezőnyt, egyrészt azért, hogy a fiatalok minél előbb megtapasztalják a nagy versenyek hangulatát, másrészt azért, hogy a minél fiatalabb nemzedék számára is vonzóvá tegye az ötkarikás játékokat, és így bővítse a néző- és vásárlótábort. Ezért a téli olimpiák programjának összeállítása során már évek óta nyitott az extrémebb sportok felé (például szabadstílusú sí vagy snowboard), Tokióra pedig öt új sportágat (base­ball/softball, karate, skateboard, sportmászás és szörf) engedélyezett, amelyek mind ifjú közönséget vonzanak.

A kezdeményezés nyomán azonban felmerül a kérdés, hogy mi szükség van az ifjúsági olimpiára. 2010-ben Szingapúrban rendezték meg az első nyári ifjúsági olimpiát a 14–18 éves sportolók számára. A NOB a felnőttversenyekre való felkészítésnek szánja a sorozatot, amely valóban sikeres, ott tűnt fel például Késely Ajna vagy az azóta olimpiai arany- és ezüstérmes Milák Kristóf is. Egyes szakértők szerint azonban veszélyes lehet a fiatal versenyzők mentális egészsége szempontjából, ha túl hamar kerülnek be a felnőttek mezőnyébe. Mások viszont úgy gondolják, hogy a jó pszichikai állapot megoldja a problémát, és valóban fontos a fiataloknak is nagy nevek között versenyezniük, mert ez az öregeknek is újabb motivációt ad.