Gyerekjáték

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új sportágak bevezetésével támogatja a fiatalítást.

Tokió 2020 (+1) sok tekintetben történelmi olimpia. Az egyéves halasztás bizonyos esetekben negatívan hatott a versenyzők teljesítményére, mások előtt viszont megnyitotta a kaput. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új sportágak bevezetésével támogatja a fiatalítást. Ám kérdés ezek után, hogy felnőtt- vagy ifjúsági olimpiát nézünk.

A profi sportolók négyéves ciklusokban élik az életüket. A magánélet eseményeit nem szabad sosem a negyedik évre időzíteni, akkor csak az olimpia számít. Kivéve koronavírus idején. Az edzések, versenyek elmaradása, a motiváció hiá­nya nehéz helyzetbe hozta a sportolókat, teljes csapatukat és az olimpia szervezőit is, hiszen nem lehetett előre tudni, milyen formában érkeznek majd a klasszisok.

Van, akinek sikerült alkalmazkodni, és van, akinek nem. Hosszú Kantinka nyilatkozta, hogy nem érezte jól magát a vízben, és számos szakértő úgy értékelte a teljesítményét, hogy nem lehet elvárni valakitől, akit a profi évei alatt végig a versenyzésre kondicionáltak, hogy egy év alatt teljesen új edzésmódszert alkalmazzon és ugyanolyan sikeres legyen. Hasonló hangok jelentek meg Simone Biles visszalépése után: nem lehet elvárni egy sportolótól, hogy a négyéves ciklust hirtelen ötévesre (majd háromévesre) cserélje, és ne legyen semmi gondja sem a fizikális, sem a pszichikai felkészülés során. A NOB tavaly háromezer sportoló részvételével készített felméréséből az derült ki, hogy a világ sportolóinak ötven százaléka leginkább mentális egészségi problémákkal küzd, nehezen tartja magát motiváltnak a koronavírusos időszakban.

A vasárnap véget érő játékokon azonban akadtak szép számmal olyanok is, akiknek jól jött a plusz egyéves felkészülési idő. Akik épp sérüléssel bajlódtak, azoknak volt idejük felgyógyulni, az egészen fiatal versenyzőknek pedig volt idejük felnőttként kvalifikálni magukat. Mihályvári-Farkas Viktóriának például elmaradtak az ifjúsági versenyei, ami miatt először elkeseredett, majd úgy döntött, megpróbálkozik a felnőttek mezőnyével, és 400 méteres vegyesúszásban végül olimpiai pontot gyűjtött a hatodik helyével.

Nála is nagyobb sikert tudhat magáénak az épp 16 éves Viktoria Listunova, aki az orosz olimpiai csapattal aranyérmet szerzett az összetett női tornászversenyben. Bár az olimpián nincs általános minimumkorhatár, a tornában már évekkel ezelőtt bevezették a minimum 16 évet, miután Kína rendszeresen nevezett egészen kis lányokat, akik a testméreteikből adódóan könnyebben teljesítették a kötelező elemeket, és sokkal jobban elfértek a felemás korláton.

Az úszásban nincs minimum-előírás, így indulhatott és nyerhetett a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina Szöulban. Az ilyen fiatal indulása azonban mai napig nem általános a sportágban. Mikor Katie Ledecky 15 évesen meglepte a világot Londonban, legalább akkora volt a döbbenet, mint 1988-ban Szöulban. Most Katie Grimes szintén tizenöt évesen negyedik lett az aranyérmes Ledecky mögött 800 gyorson. A kvalifikáció után Ledecky annyit mondott Grimesnak, „te vagy a jövő”, a döntő után viszont javított, „te vagy a jelen”.

Ledecky mondata még inkább igaz a gördeszka street versenyszámában, ahol a mindössze 13 éves japán Nisija Momidzsi nyert a szintén 13 éves brazil Rayssa Leal előtt. Szerepelt még a mezőnyben a 14 éves német Lilly Stoephasius is. A park szakágban a valaha volt legfiatalabb brit versenyzőt, a 13 éves Sky Brownt érdemes megemlíteni, ahogy az asztaliteniszben a mindössze 12 éves szíriai Hend Zazát. Ő vitte a csapat zászlóját, első meccsén viszont kikapott az osztrák színekben versenyző Liu Jiától, aki már négy évvel Zaza születése előtt Európa-bajnok volt. A 18 éves namíbiai Christine Mboma és Beat­rice Masilingi a 200 méteres síkfutásban érdekeltek. Az ő történetük nemcsak tinédzserkoruk vagy a 400 méterről való tesztoszteronszint miatti kizárás kapcsán érdekes, hanem a teljes namíb olimpiai szereplés okán is. Az afrikai országban ugyanis hatalmas az ötkarikás játékok iránt érdeklődő tinédzsertábor. Versenyzőik sokszor a pénzügyi támogatás miatt választják ezt az életformát, így gazdasági szakértők félnek, mi lesz az országgal, hogy Mboma második, Masilingi hatodik lett, így valószínűleg namí­biai fiatalok ezrei akarnak élsportolók lenni.

A NOB kimondott célja, hogy fiatalítsa a mezőnyt, egyrészt azért, hogy a fiatalok minél előbb megtapasztalják a nagy versenyek hangulatát, másrészt azért, hogy a minél fiatalabb nemzedék számára is vonzóvá tegye az ötkarikás játékokat, és így bővítse a néző- és vásárlótábort. Ezért a téli olimpiák programjának összeállítása során már évek óta nyitott az extrémebb sportok felé (például szabadstílusú sí vagy snowboard), Tokióra pedig öt új sportágat (base­ball/softball, karate, skateboard, sportmászás és szörf) engedélyezett, amelyek mind ifjú közönséget vonzanak.

A kezdeményezés nyomán azonban felmerül a kérdés, hogy mi szükség van az ifjúsági olimpiára. 2010-ben Szingapúrban rendezték meg az első nyári ifjúsági olimpiát a 14–18 éves sportolók számára. A NOB a felnőttversenyekre való felkészítésnek szánja a sorozatot, amely valóban sikeres, ott tűnt fel például Késely Ajna vagy az azóta olimpiai arany- és ezüstérmes Milák Kristóf is. Egyes szakértők szerint azonban veszélyes lehet a fiatal versenyzők mentális egészsége szempontjából, ha túl hamar kerülnek be a felnőttek mezőnyébe. Mások viszont úgy gondolják, hogy a jó pszichikai állapot megoldja a problémát, és valóban fontos a fiataloknak is nagy nevek között versenyezniük, mert ez az öregeknek is újabb motivációt ad.