időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
HORTOBÁGY – Olyan sikeres a vadlószaporítás, hogy fogamzásgátlót kell bevetni a pusztán

Háremek és agglegények

Gőz József Miklós
2021.08.08. 19:00
Háremek és agglegények

A Przsevalszkij-lovakat orosz tábornokról nevezték el, aki a XIX. században fedezte fel őket a közép-ázsiai pusztákon, majd írta le tulajdonságaikat. A lengyeles nevű, de színorosz férfiú – a diktátor orosz gyökereit erősítendő a bolsevikok által terjesztett legenda szerint Sztálin törvénytelen apja – katonai szolgálatának végeztével földrajzi kutatásokra adta a fejét, és számos újdonsággal gyarapította a tudományt.

E vadlovak alacsonyak, zömökek – marmagasságuk 130 centiméter körül van –, színük fakó, felfelé mered a sörényük, s lábuk vége, farkuk fekete. Lábuk enyhén csíkozott, gerincükön pedig hosszú csík vonul végig. Inkább zebrákra hasonlítanak, semmint lovakra. A mai lovak legrégebbi alfaja, de soha nem voltak háziasítva, és nem is lehet őket domesztikálni. E szempontból alapvetően ellentétben vannak az amerikai musztángokkal, amelyek ősei elvadult háziállatok. A Przse­valszkij-lovak túlélték a legutóbbi jégkorszakot is. Felfedezésük óta rohamosan csökken az életterük, olyannyira, hogy a kihalás szélére kerültek. Most is rajta vannak a veszélyeztetett fajoknak a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által nyilvántartott vörös listáján.

Fotó: Oláh Tibor

A kihalást megakadályozandó a szakemberek világszerte programokat készítettek a megmentésükre. Ezek egyike révén – a kölni állatkerttel együttműködve – került 1997–2001 között a Hortobágy szigorúan védett területére, Pentezugba, a ma már háromezer hektáros rezervátum területére 22 vadló. Európa minden tájáról, különböző állatkertekből és vadasparkokból telepítették át őket ide. Így érték el azt a célt, hogy az állatok ne legyenek közeli rokonságban, hogy elkerüljék a beltenyészet kialakulását. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. Az első évben azonban a kancák csatlakoztak a legerősebb ménhez, a többi pedig kancák nélküli agglegénycsoportba tömörült.

Azóta a sokéves sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és hárem alapításával a példányok száma nőni kezdett, jelenleg mintegy háromszázan vannak.

 A világ mintegy 2500 Przsevalszkij-vadlova közül a Hortobágyon vannak a legtöbben. 

A rezervátumon kívül a Hortobágyi Nemzeti Park vadasparkjában is élnek néhányan.

A vadlovak kiváló szakértője, Kristin Brabender a projekt koordinátora.

A rezervátumi állomány élettere – amelyen őstulkokkal osztoznak – áram alatt álló terelőhuzalokkal határolt, oly módon, hogy a kisebb testű állatok, a rókák, őzek, vaddisznók akadálytalanul átjárhassanak rajta. Miközben idegenforgalmi újságírókkal együtt a Hortobágy ezen szigorúan védett, A kategóriás területére tartunk, kísérőnk ismerteti e különös állatok természetét. Megtudjuk, hogy az újszülött mének másfél éves korukig vannak az anyjuk mellett, ezután kiválnak s másokkal együtt legényménest alkotnak. Idősebb társaikkal gyakorolják a harcot, sőt a majdani kancák meghágását is. Aztán később vagy háremet toboroznak, vagy kiöregedett ménektől harc árán elragadják azt.

E háremekhez legfeljebb nyolc kanca tartozik. A fiatal mének összecsapásai gyakran járnak súlyos sérülésekkel, esetenként a gyengébbik pusztulásával is. Az idősebb jószágok részt vesznek a fiatalabbak tanításában.

Amikor megérkezünk a pentezugi puszta közepére a vadlovakhoz, békésen legelésznek. De akármilyen nyugodtnak látszanak is, nem szabad elfelejteni, hogy ezek a lovak vadállatok. S mintha ezt szeretnék igazolni, egyszer csak megindul néhány, a többiek követik, s hamarosan olyan robogás kezdődik, amilyet a csikósok szoktak produkálni a nézők előtt a ménesükkel. Egy különbséggel: ezek a vadlovak nemigen kerülnék ki, inkább legázolnák az embert. Miután megnyugodtak, ismét békés legelészés következik. Két állat azonban összekülönbözik valamin. Egymásnak feszülnek, igyekeznek a másik torkát vagy sörényét elkapni.

– Most gyakorolják a harcot, amelyet a háremért kell megvívni a kiöregedett ménekkel. Ilyenkor nem fordulnak elő sérülések, tudják jól, most még nem vérre megy a játék – magyarázza kísérőnk. De azért a nyakát védő s ezért ellenfelének hátat fordító és menekülő ló még páros lábbal jót rúg az utána iramodó mén szügyébe, majd mind a kettő ismét legelészni kezd.

Egyébként ez az egyetlen állatfaj itt a Hortobágyon, amelyik semennyi hozzátáplálást, abrakot nem igényel. A rideg szürkemarha, a tulok anélkül nem bírná ki a telet, míg a vadló igen.

A fajtamentő program jól alakul. Még megnevezett hősei is vannak, például az Ausztriából nemrég érkezett Winter nevű példány, amely derekasan eleget tett vérfrissítő megbízatásának. Néhány vadlovat már vissza is juttattak eredeti élőhelyére, a mongol pusztákra a prágai állatkert közreműködésével. Másokat közelebbi élőhelyekre (budakeszi vadaspark, osztrák vadló­rezervátum) vittek. A lovak tenyésztése ugyanis olyan sikeres volt, hogy le is kellett lassítani a populáció növekedését. E célra – bármily meglepő – fogamzásgátlót vetettek be, amely néhány évre terméketlenné teszik a kancákat, anélkül, hogy sérülne a hormonháztartásuk, így később újból szaporodhatnak. A legtöbb csikó májusban jön világra.

Borítóképen Kerekes Viola biológus, projekt kordinátor a mintavevő fegyver használata közben. A hortobágyi, pentezugi 3000 hektáros vadló rezervátumban jelenleg 285 ázsiai vadló (Equus ferus przewalski) él a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek felügyelete és gondozása mellett, akik rendszeresen megfigyelik, számba veszik, DNS adatbázisukat építik a nem látogatható elkerített területen. Várhatóan 30-40 egyed lesz az idei szaporulat, eddig 15 az újszülött csikó. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.