Aki a megfelelő kulcsszavakkal guglizik, az talál. Ezen digitális újkori aranyigazságnak tűnő mondat guglizik szava két szempontból is igazolja, hogy miként ereszthet gyökeret a magyar nyelvben az idegen szó, jelen esetben egy tulajdonnév. Egyrészt a Google fonetikus átírásával, másrészt igeképzős alakjával. Természetesen semmi köze a német eredetű kugli szavunkhoz, amely Cserépfalu nyelvjárásában gugli, guglizik, gugligolyó alakváltozatokban is előfordul. Az efféle kifejezésekhez a magyar nyelv legproduktívabb képzői kapcsolódnak, a -z vagy az -l. Igaz, hogy még viszonylag kevés találatot kapunk, ha ráguglizunk a guglizik szóra, vagyis az internetes keresőt használjuk annak kiderítésére, hogy milyen gyakori is ez az igénk, de az esély megvan arra, hogy elterjedjen.
Létezik segwayezik, segwayezés? Ezt a kérdést szegezték nekem nemrég. Igen, természetesen létezik, az előzőhöz hasonlóképpen jött létre. A segway az újszerű, elektromos járművek egyike, önegyensúlyozó, kétkerekű, elektromos meghajtású eszköz, és ha ezzel közlekedik valaki, akkor segwayezik. Kezdetben ezek a kifejezések neologizmusok, idővel kiderül, hogy teljes „jogú” tagjai lesznek-e szókincsünknek. Ez azon múlik, hogy mennyire jelöl fontos cselekvést, és a nyelvhasználatban nagy gyakorisággal fordul-e elő.
Gyakran igekötő erősíti meg ezeknek az igéknek a „pozícióját”. Például: beflessel. Az elsősorban diáknyelvi, bizalmas kommunikációban használatos szó jelentése: szokatlan és erőteljes élmény hatása alá kerül. Az élményt jellemzően kábítószerek vagy váratlan, meghökkentő helyzetek idézik elő. Ha valaki belinkel valamit egy levélbe, tudjuk, hogy egy internetes tartalomhoz való hozzáférést ad meg nekünk.
Megtörténik, hogy két képző kapcsolódik az idegen szóhoz. Ilyen a plankolás szavunk, amely nagy valószínűséggel nem fog nagy karriert befutni, de jól mutatja a beépülés folyamatát. Egyébként a kifejezés hason fekvést jelent szokatlan helyen, amelyről fénykép készül, és felkerül az internetre. A shortolás pénzügyi szakszó, és a részvények eladásával, vételével kapcsolatos tartalmú.
Az újonnan bekerülő idegen szavak értelemszerűen neologizmusok a magyar nyelvben, ezt az is jelzi, hogy néhány kétféle írásmóddal szerepel, az eredeti és a fonetikusan átírt formában: avatar ~ avatár (valamely élő személy webes reprezentációja, általában valamilyen kép vagy ikon), cafeteria ~ kafetéria (béren kívüli juttatás, amely adó- és járulékmentes), hype ~ hájp (médiafelhajtás), pilates ~ pilátesz (edzésprogram, amely a jóga és a gimnasztika alapjaira épül), sudoku ~ szúdoku (logikai játék).
És még mindig van egy lépcsőfok: szóösszetételi elő- vagy utótag az idegen szó: klónkártya, blogregény, drónbicikli, botoxkezelés, biodíszlet, csipszadó, dizájnerdrog, kiberhadsereg, kommenthuszár, lájkvadász, offshore-lovag, patchworkcsalád, webbolt, betyárburger, babakocsifitnesz, köldökpiercing, könyvtrailer, testszkenner, sufnituning. Nem szóalkotási mód, így külön kezelendő, amikor szószerkezetben jelentkezik az idegen kifejezés: online szájreklám, freestyle foci, catering szolgáltatás, online kampány, online pénztárgép, rapid randi, unortodox gazdaságpolitika.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához gyakran érkezik olyan kérdés, amely azt firtatja, hogy az idegen szavak használatát háttérbe kellene szorítani. Megértjük a felvetést, azonban tudni kell, hogy az idegen szó használata nem nyelvészeti, hanem jellembeli kérdés: ha azt feltételezem, hogy a hallgató(ság) nem érti, akkor elkerülöm, helyettesítem magyarral, vagy körülírom. Tehát nincs és nem is kell olyan intézmény, szervezet, amely az idegen szavak fonetikus átírását szabályozná, hiszen az egy folyamat, a nyelvhasználaté. Pláne arra nincs szükség, amely rendszabályozná a használatát.
A borítókép illusztráció
