Krisztus tanúsága mellett

Több, az Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Pesti Vigadó épületében.

Eucharisztikus Kiállitás 20210828 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

De nem csak a korábbi századok képtermését csodálhatjuk meg: az időben hozzánk legközelebb eső darab 2011-ben keletkezett. Az istenszülő oltalma – Makláry Zsolt alkotása – egy 1914-ben bekövetkezett tragikus eseménynek állít emléket: az akkor még létező Osztrák–Magyar­ Monarchiában valamelyik titkosszolgálat – a kísérőszöveg szerint feltehetőleg az orosz vagy a román – bombát küldött az egyház hajdúdorogi egyházmegyéjét vezető püspök címére. Az egyházfő elkerülte a merényletet, a felrobbanó pokolgép azonban kioltotta három hívő életét – ők is szerepelnek az ikonon.

Az érdeklődők még számos egyéb tárgyat csodálhatnak meg, a különféle ikonosztázoktól, kelyhektől és keresztektől kezdve a görögkatolikus liturgia fordítás- és könyvészettörténeti jelentőségű darabjaiig. Akit pedig az épített örökség foglalkoztat, több templom makettjét is szem­ügyre veheti, sőt a mándoki fatemplom kicsinyített mását – az odakészített elemek segítségével – akár maga is létrehozhatja.

A hatodik szinten helyet kapó két tárlat közül az első, a Legyetek tanúim a Budapesten 1938 májusában megtartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előzményét eleveníti fel. A XIX. század vége óta megtartott konferenciák fő célja az Eucharisztia (oltáriszentség) tiszteletének elmélyítése, Krisztus világban való jelenlétének hirdetése. Az első budapesti alkalom a XX. századi magyar katolicizmus egyik legnagyobb szabású eseménye volt.  

A Legyetek tanúim – küldetésnyilatkozata szerint – nemcsak a kiterjedt programsorozat rendezőinek és résztvevőinek kíván emléket állítani, hanem mindazoknak, akik – hitük csendes megélése, állhatatos megtartása vagy bátor tanúságtétel által – Krisztus tanúivá váltak a 39-ben kezdődött világégés, majd az azt követő kommunista elnyomás ideje alatt. A tárlat látogatói a rendezés jogának elnyerésétől egészen az alkalom utóéletéig megismerhetik a kongresszus előkészítésének, megszervezésének, lebonyolításának részleteit. Korabeli dokumentumok, kép- és hangfelvételek, újságcikkek, plakátok, vázlatrajzok mellett megcsodálhatják a körmeneteken és szertartásokon használt, eredeti eszközöket – kelyheket, szentségtartókat, miseruhákat, palástokat –, valamint az eredeti dekoráció fennmaradt darabjait. Többek között egy Szent Istvánt ábrázoló, nyomott mintás szövetdarabot – melyhez hasonló a nagygyűlés emelvényének elnöki asztalát díszítette – vagy a férfi és női szentek, Patrona Hungariae – a Magyarok Nagyasszonya, vagyis Szűz Mária – nagy alakú, hímzett képeit. 

A tárlat egyik különösen megkapó darabja a mamertini feszület másolata. A Mamertinus az ókori Róma hírhedt föld alatti börtöne volt, a hagyomány szerint Szent Péter és Szent Pál apostolok is a falai között raboskodtak. A vértanúk emlékére keresztet függesztettek az épület fölé. Ennek pontos megfelelőjét hozták magukkal a 38-ban Magyarországra érkező olasz hívek, XI. Pius pápa személyes áldásával ellátva. 

(A feszületet Serédi Jusztinián bíboros-érsek – a magyar katolikus egyház akkori feje – a budapest-herminamezői plébániatemplomnak adományozta, mert annak plébánosa kiemelkedő munkát végzett a kongresszus szervezésében. A replika így – rendes körülmények között – mindmáig a herminamezői templomban található.) 

A hangulatot hangzóanyag mélyíti el. Időről időre felcsendül például a rendezvény tiszteletére írott – körmeneteken és különféle szertartások alkalmával mindmáig énekelt – induló, a Győzelemről énekeljen…, melynek refrénje egybeesik a kezdeményezés súlyponti gondolatával: „Krisztus kenyér, s bor színében úr, s király a Föld felett / Forrassz eggyé békességben minden népet, nemzetet”.

Az Ezerarcú szeretet középpontjában a Katolikus Karitász tevékenysége áll. Az érdeklődők megismerhetik a szervezet történetét, az általa nyújtott segítség különféle formáit (az árvízkárosultak támogatásától a szegények gyámolítását célzó missziókig); az egyház szociális tanításának tíz építőkövét, melyek közül a harmadik – a kapcsolatteremtés alapelve – például így hangzik: „Az ember társadalmi lény, a családban, szociális intézményekben, munkahelyén és hazájában teljesedik ki.”

A tárlat mindemellett kitér a szolgáló szeretet nemzetközi és történelmi alakjainak munkásságára is, így például Tours-i Szent Márton, Árpád-házi Szent Erzsébet vagy éppen Kalkuttai Szent Teréz képei, gondolatai is megtalálhatók a paravánokon. Utóbbi így vallott munkája értelméről: „Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. A nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

Az élmény kiteljesedéséről különféle kérdéseket tartalmazó, kitölthető múzeumpedagógiai kísérőlapok, valamint hangfelvételek gondoskodnak, melyek a Karitász helyben biztosított, ajándék fülhallgatóival is meghallgathatóak. 

Az Orcád világossága műalkotásokban gazdag, átfogó ismertetés a görögkatolikus egyház magyarországi tevékenységéről; a Legyetek tanúim alapos visszatekintés a jelenlegi rendezvény történelmi előzményére; az Ezerarcú szeretet pedig tudatosítja a látogatóban: a segítő szeretet megnyilatkozásait nem feltétlenül kell másoktól várni, gyakorlására mindenkinek módja nyílik a hétköznapok során. 

A három tárlat megtekintése ugyanakkor nem egyetlen délelőttre vagy délutánra való program – egyvégtében igencsak tömény anyag, befogadása közben tehát ajánlott legalább egy, de inkább két rövidebb szünet közbeiktatása, hogy az információk leülepedhessenek. 

(Orcád világossága – A görögkatolikus egyház művészete Magyarországon; Legyetek tanúim – Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, 1938-ban; Ezerarcú szeretet. Pesti Vigadó, Budapest, Vigadó tér 2. A tárlatok 2021. szeptember 20-ig láthatók.)

Borítókép: A középpontban álló szentségtartó az eucharisztiát idézi, ami a szeretet forrása mind a Karitász, mind a keresztények segítő tevékenységében. Fotó: Bach Máté