A csaló szervezetek, vírusok és kártevők afrikai jelenléte igen elterjedt. A járvány előtt csak Kelet-Afrikában évente 6,5 millió dollárnyi kárt okoztak a támadások. A Kaspersky felmérése szerint a pandémia alatt tovább romlott a helyzet, mivel a hekkereknek már kifejezetten megérte afrikai otthonokat is támadni, hiszen a lezárások és a karantén a kontinenst is bőven érintették. Afrikában a legalacsonyabb a világon az internethasználat, az Interpol 2019-es felmérése szerint az afrikaiak mindössze 28 százaléka használja a netet (ellenben Európa 83 százalékával). Kenya, Nigéria és Dél-Afrika lefedettsége azonban kielégítő, sőt a Facebook 2,3 milliárdos közönségének több mint hetven százaléka származik valamelyik afrikai vagy ázsiai országból. Kenya teljes internetes forgalmának több mint fele például a Facebookon vagy a Google-on töltött idő. Így számos hekker számára már nemcsak onnan indítani éri meg a támadásokat, fontossá váltak a kontinensen lévő célpontok is.
Főként halászó e-mailek, vírusok és egyéb kártevők formájában folynak a támadások. Céljuk tavaly 63-95 százalékban az egyszerű pénzszerzés volt a PwC legújabb kimutatása szerint. Mindössze tizenöt afrikai ország rendelkezik nemzeti kiberstratégiával, és csak tizennyolcnak van valamilyen terve, hogy mit tegyen kormányzati szinten, ha országos jelentőségű infrastruktúrát, pénzügyi vagy gazdasági szereplőt ér támadás. Az elmúlt évben az afrikai internethasználó magánszemélyek negyven százaléka tapasztalt valamilyen támadást, az üzleti felhasználók esetében valamivel alacsonyabb az arány. A kormányok tehetetlenek, mindössze annyit közölnek, hogy ameddig százezer szakember hiányzik a rendszerből, és továbbra is számos területen nem elérhető az internet, addig nem tudnak mit tenni a támadások megelőzésére.
A Google és a Facebook nem véletlenül próbált meg az elmúlt években fejleszteni az afrikai technológiákon. A fő probléma, hogy optikai kábel még mindig kevés országban fut elegendő mennyiségben, pedig ezen keresztül a legbiztonságosabb a kapcsolat. Ennek pótlására a Google léggömbökről, a Facebook drónokról kísérelt meg vezeték nélküli netet szórni. A legkomolyabb beruházó azonban a Huawei volt, amely mára többek között az afrikai 4G-bázisok 70 százalékát birtokolja. Szakértők szerint a kontinens Kínának való technológiai kitettsége komoly biztonsági kérdéseket vet fel, különösen, hogy Afrika legnagyobb netes kémbotránya éppen Kínához köthető. (2018-ban támadták meg kínai hekkerek az Afrikai Unió teljes dokumentumállományát.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!