Ha végigkövetjük a szó felbukkanásait az elmúlt közel háromszáz évből, jól látható, hogy miként alakult ki és terjedt el fokozatosan az eredeti, konkrét jelentése mellett új, metaforikus használata ’fölösleges cifraság’ értelemben. A XIX. század elejéig ruha, süveg, lószerszám „sallangját” emlegetik a szövegek, majd az 1840-es évektől válik gyakoribbá elvont értelmű használata: a Regélő Pesti Divatlap például egy „zongorász” játékát úgy dicséri, hogy „neki efféle sallangokra nincs szüksége”. Egy 1848-as cikkben olvashatjuk: „mikor valódi szabadság helyett annak csak külszínével és sallangjaival bírtunk”. A „sallangmentes” kifejezést a XX. század elején kezdik használni az újságírók, és az 1920-as évektől terjed el igazán, meglepő módon különösen a hangulatos sporttudósításokban: „a sallangmentes, racionális játékmodort lelkesedéssel és küzdeni tudással párosítja”.
Az új jelentés terjedésével párhuzamosan egy másik folyamat is lezajlott szép csöndben az elmúlt évtizedekben (más kifejezésekhez hasonlóan): ahogy az életmód és a tárgyi kultúra is megváltozott, a szó korábbi, konkrét jelentése háttérbe szorult, elavult, sokak számára elfelejtődött.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!