Aranyalmák – Útravaló gondolatok Jankovics Marcelltól

A könyv méltó összegzése egy nagy magyar művész pályájának. Igazi útravaló útra kelőknek és úton (netán tévúton) levőknek is.

Esztergom, 2020. szeptember 26. Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke, a díjat odaítélő alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond a Szent István-díj ünnepélyes átadásán a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma koronatermében 2020. szeptember 26-án. Az ünnepségen Szent István-díjjal tüntették ki Méry Gábor felvidéki könyvkiadót, a Méry Ratio Kiadó alapítóját; Szent István-emlékéremmel ismerték el Balla András esztergomi fotóművész több évtizedes művészeti és közéleti tevékenységét. Balla András az érmet egy későbbi időpontban veszi át. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

Indokolt hát a kérdés, hogy miben más, mi újat tartalmaz a posztumusz könyv. Kurucz Éva szerint például az, hogy nem szokványos, hanem őszinte kötet készült, és az is benne van, hogy a gyerekek, a fiatalok mennyire ismerik a művészt, illetve mi az, ami megmaradhat életművéből a következő nemzedékeknek. Jankovics másik kérésének megfelelően nemcsak az animációs filmjeiről beszélgettek, hanem a több évtizedes művelődés- és kultúrtörténeti, jelképkutatói munkásságáról is, mert kicsit fájt neki, hogy ez mindig kevesebb figyelmet kapott.

A könyv szerkezete úgy épül fel, hogy az első rész – a címe Gyökerek és (sz)árnyak – Jankovics életének első 19 évéről szól, amelyből kiderül, hogy milyen indíttatást, örökséget kapott gyerekkorában, milyen nehéz sorsa volt a családjának, különösen édesapjának. A második rész – a címe Megérkezés – az alkotói pályája áttekintése, amely akkor kezdődik, amikor 1960. szeptember 19-én belép a Pannónia Filmstúdióba, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Sokat mesélt az idősebb Matolcsy Györgyről, a stúdió alapító igazgatójáról, hogy mennyit köszönhet neki. (Milyen különös a sors, ő alig két hónappal Jankovics halála után, 91 évesen hunyt el!) Szívesen beszélt a pályatársakról, így – mások mellett – Dargay Attiláról, Macskássy­ Gyuláról, Nepp Józsefről s arról, hogy a nulláról, autodidakta módon kezdte el ezt a szakmát, és vált néhány év alatt elismert animációs filmessé.

– Ebben a részben van a polihisztor, a reneszánsz tudós, a művészettörténész kíváncsisága, kutatómunkája, akit a fától a csillagokig minden természeti jelenség érdekel. A könyv igyekszik egyensúlyozni az ember és a művész, a tudós, valamint a kultúraszervező, kultúrpolitikus között, hiszen a három szerves egységet alkot Jankovics Marcell életében – mondja Kurucz Éva.

A harmadik, utolsó fejezet címe: Örökség. Itt olvashatunk a tanítói, népművelői tevékenységéről, benne kisiskolások gondolatait Jankovics alkotásairól, valamint utolsó, a tévében most bemutatott filmjéről. A Toldit az öreg és a fia­tal animációs filmesek igazi csapatmunkája hozta létre, amelyről az ez év elején lapunknak adott interjúban Jankovics Marcell azt mondta, reméli, hogy ezzel az alkotással talán át lehet hidalni az ő nemzedéke és a mai fiatalok közötti kommunikációs és kulturális szakadékot.

A könyv gerincét az életműinterjú adja, de emellett olyan emberek – részben születésnapi köszöntő, részben posztumusz – gondolatai is szerepelnek, akik fontosak voltak számára az élete során: Korzenszky Richárdtól Hoppál Mihályon, Mikulás Ferencen, Szemadám Györgyön át Kucsera Tamásig. Jankovics ifjú barátja, fogadott fia, Méry Gábor fotóművész, könyvkiadó (e könyv kiadója is), aki több mint húsz éven át közvetlen munkatársa volt, ezt írja: „bár földi életed fája nem hozhat új leveleket, de a terméseid, aranyalmáid – könyveid, filmjeid, tusrajzaid, akvarelljeid –, léted esszenciája itt maradt nekünk, velünk”, s azt ígéri, hogy híven folytatja közös küldetésüket.

A Kurucz Éva által írt és szerkesztett könyv méltó összegzése egy nagy magyar művész pályájának, gondolkodásának, s a sors úgy hozta, hogy a szellemi végrendelete lett. Igazi útravaló útra kelőknek és úton (netán tévúton) levőknek is.

(Borítókép: Beszéd a Szent István-díj ünnepélyes átadásán a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma koronatermében, 2020. szeptember 26-án. Fotó: MTI–Kovács Attila)