Cupido a fal mögött

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Háromszázhatvan évig fogalmunk sem volt arról, hogy mi a valódi üzenete a XVII. századi kiváló barokk festő, a holland Johannes Vermeer egyik leghíresebb művének, amelyen egy lány levelet olvas a nyitott ablak előtt, háta mögött nagy üres fallal. Ahogy talány, hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotáson, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundi (A világ megváltója) képen.

Mártonfyy Attila
2021. 10. 11. 18:00
The exhibition in the diocesan museum of Naples, of the
1145442111 Forrás: Getty Images
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kevés titokzatosság lengi körül a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotást is, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundit (A világ megváltója). A fő kérdés az, hogy jelenleg hol van a világ legdrágább festménye. Válaszra várnak azok a kérdések is, hogy tényleg Leonardo festette-e, illetve hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb. A tárgykört két dokumentumfilm is feldolgozta a közelmúltban.

A festményt akkor látták utoljára, amikor Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg megbízottja útján a Christie’s árverésén 2017-ben 450 millió dollárért megvette a műalkotást. A művészvilágban leginkább keringő, viszonylag hihető legenda szerint a kép valahol a Közel-Keleten van elrejtve, mások szerint egy vámmentes genfi trezorban „pihen”, sőt magának Bin Szalmánnak a félmilliárd dolláros luxusjachtján van kiállítva – sorolja a BBC Culture­ brit közszolgálati tévécsatorna online híroldala. Az 1500 körül keletkezett festmény évszázadokra eltűnt, megsérült, nem hozzáértő módon próbálták reparálni az akkoriban még csekély jelentőségűnek vélt képet. Modern kori története 2005-ben kezdődött, amikor egy New Orleans-i aukción New York-i dealerek csekély 1175 dollárért megvásárolták, majd egy kiemelkedő képességű restaurátorhoz, Dianne Modestinihez vitték, aki évek munkájával eltávolította a lerakódott piszkot és ráfestéseket, s ő volt az első, aki kijelentette: valódi Leonardo-festménnyel van dolguk. A szakértők többsége azonban nem ért ezzel egyet, s a festményt a Leonardo műhelyé­ben tevékenykedő tanítványok művének tartja – a mester csak a befejező ecsetvonásokat végezte el, amint ez szokás volt abban az időben.

Ezután kalandosan alakult a Világmegváltó sorsa. 2007-ben egy svájci műkincskereskedő, Yves Bouvier vette meg a festményt a New York-iaktól 83 millió dollárért, ám két nap múlva továbbadta Dmitrij Jevgenyevics Ribolovljev orosz oligarchának – a svájci szépen keresett az ügyleten, ugyanis a milliárdos 127,5 millió dollárt pengetett ki neki a festményért. Ezután következett Bin Szalmán, aki egyes vélekedések szerint egy közel-keleti múzeumban akarta volna elhelyezni. Azóta sem látta senki nyilvánosan a képet.

Azonban más, fizikai jellegű talány is övezte a híres festményt. A rejtélyesen mosolygó Salvator Mundi királyi üvegglóbuszt tart a kezében, fénytörésnek vagy torzításnak azonban nyoma sincs a képen – hívja fel a figyelmet az Origo cikke. Ennek okát a kutatók évszázadokig csak találgatták, ám a közelmúltban számítógépes modellezés segítségével megtalálni vélték a végleges választ. Növeli ugyanakkor a titokzatosságot, hogy bár az általánosan elfogadott nézet szerint a Megváltó kezében „glóbusz” van, a Föld gömb alakja Leonardo idejében még nem volt általánosan elfogadott tény. A rejtély megoldásához a Kaliforniai Egyetem kutatói a háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül. Arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át. Az úgynevezett képszintézis néven ismert számítógépes grafikus módszerrel a tudósok kiemelték a kép háromdimenziós részleteit a kétdimenziós képből, majd újraalkották Leo­nardo több száz évvel ezelőtt készült festményét. Az elemzés során a kutatók azt is figyelembe vették, hogy a festményen látható árnyékok egy felső, erőteljes fényforrásra utalnak.

A gömb mögött látható Krisztus ruhája és annak hajtásai, ám ezek ábrázolásából arra következtethetünk, hogy a reneszánsz mester jól ismerte az üveggömbök optikáját, a fény természetét és használatának módját.

Borítókép: Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye még Nápolyban, 2017. Fénytörések. Fotó: Getty Images

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.