időjárás 17°C Nándor 2021. October 19.
logo
TUDOMÁNY – „Képoperálás” orvosi szikével

Cupido a fal mögött

Mártonfyy Attila
2021.10.11. 18:00
Cupido a fal mögött

Háromszázhatvan évig fogalmunk sem volt arról, hogy mi a valódi üzenete a XVII. századi kiváló barokk festő, a holland Johannes Vermeer egyik leghíresebb művének, amelyen egy lány levelet olvas a nyitott ablak előtt, háta mögött nagy üres fallal. Ahogy talány, hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotáson, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundi (A világ megváltója) képen.

Négy év aprólékos és fárasztó restaurálási munkálatai után – a pandémia miatt ugyan egyéves késéssel – tették vissza idén szeptember 10-én a helyére a drezdai Zwingerben található Régi Mesterek Képtárában a zseniális holland barokk festő, Johannes Vermeer (vagy Jan Vermeer van Delft) Levelet olvasó lány a nyitott ablaknál című híres, 1657 és 1659 között készült művét. Ám mielőtt ünnepélyes keretek között megnyitották volna a Vermeer­ néhány másik, valamint kortársai­nak ötven képét is bemutató kiállítást, a múzeum közzétett egy, a festményről 1979-ben készült röntgenfelvételt, amely megmutatta, hogy a mű egy részének fedőrétegei alatt van még egy kép a képben – ez pedig Cupidót (Ámort), a szerelem római istenét ábrázolja. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy az ablak előtt álldogáló lány nem akármilyen irományt silabizál, hanem szerelmes levélben mélyed el.

Amikor több mint negyven éve fény derült a rejtett Cupidóra, szakmai körökben az volt az általános vélekedés, hogy maga a delfti születésű művész festette le a képet. A feltételezést az táplálta, hogy röntgenfelvételek tanúsága szerint Vermeer vázlataiban gyakran átfestett bizonyos ábrázolásokat, mivel nem volt megelégedve a mű harmóniájával – Vermeer tökéletességre törekedett, és meggyőző kompozíciót akart a szemlélő elé tárni – mondja Stephan Koja, a Régi Mesterek Képtárának igazgatója és művészettörténésze. Ám amikor 2017-ben elkezdődött a festmény restaurálása, hamar kiderült, hogy ez az elmélet nem állja meg a helyét. A fal jó részén ugyanis más színű volt a borítóréteg, és más volt a festék konzisztenciája is. Azt, hogy maga a festő festette át a falat, az is cáfolja, hogy két alsóbb réteg között lerakódott piszkot találtak, s ez arra utalt, hogy a Cupido-ábrázolást sokkal később festették le, valamikor a XVIII. században. Hogy ki tette és miért, máig homály fedi. A mű egyébként 1742-ben került Drezdába Franciaországból, Carignan herceg gyűjteményéből, már lefestett állapotban – ekkor Vermeer még nem volt széles körben ismert festő. Spekulációk szerint azért változtatták meg a levelet olvasó lányt ábrázoló képet, hogy jobban hasonlítson az ismertebb Rembrandt munkáira. Miután a restaurátorok felfedezték a szerelem istenének ábrázolását, úgy döntöttek, hogy megtartják az eredeti, XVII. századi alapréteget, hogy láthatóvá váljon az Ámort ábrázoló kép a képben. A fedőrétegeket sziszifuszi munkával távolították el, s két és fél évig tartott, amíg orvosi szikével, százhússzoros nagyítás alatt milliméterről milliméterre lekapirgálták a felesleges rétegeket – naponta mindössze néhány négyzetmillimétert haladva előre, de megérte, mert az eredeti réteget kitűnő állapotban találták. A felfedezett Ámor jól ismert figurája a barokk festményeknek. A pufók, pocakos, szőke angyalka jobb kezében íjat tart, balját pedig felemeli.

Nem kevés titokzatosság lengi körül a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotást is, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundit (A világ megváltója). A fő kérdés az, hogy jelenleg hol van a világ legdrágább festménye. Válaszra várnak azok a kérdések is, hogy tényleg Leonardo festette-e, illetve hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb. A tárgykört két dokumentumfilm is feldolgozta a közelmúltban.

A festményt akkor látták utoljára, amikor Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg megbízottja útján a Christie’s árverésén 2017-ben 450 millió dollárért megvette a műalkotást. A művészvilágban leginkább keringő, viszonylag hihető legenda szerint a kép valahol a Közel-Keleten van elrejtve, mások szerint egy vámmentes genfi trezorban „pihen”, sőt magának Bin Szalmánnak a félmilliárd dolláros luxusjachtján van kiállítva – sorolja a BBC Culture­ brit közszolgálati tévécsatorna online híroldala. Az 1500 körül keletkezett festmény évszázadokra eltűnt, megsérült, nem hozzáértő módon próbálták reparálni az akkoriban még csekély jelentőségűnek vélt képet. Modern kori története 2005-ben kezdődött, amikor egy New Orleans-i aukción New York-i dealerek csekély 1175 dollárért megvásárolták, majd egy kiemelkedő képességű restaurátorhoz, Dianne Modestinihez vitték, aki évek munkájával eltávolította a lerakódott piszkot és ráfestéseket, s ő volt az első, aki kijelentette: valódi Leonardo-festménnyel van dolguk. A szakértők többsége azonban nem ért ezzel egyet, s a festményt a Leonardo műhelyé­ben tevékenykedő tanítványok művének tartja – a mester csak a befejező ecsetvonásokat végezte el, amint ez szokás volt abban az időben.

Ezután kalandosan alakult a Világmegváltó sorsa. 2007-ben egy svájci műkincskereskedő, Yves Bouvier vette meg a festményt a New York-iaktól 83 millió dollárért, ám két nap múlva továbbadta Dmitrij Jevgenyevics Ribolovljev orosz oligarchának – a svájci szépen keresett az ügyleten, ugyanis a milliárdos 127,5 millió dollárt pengetett ki neki a festményért. Ezután következett Bin Szalmán, aki egyes vélekedések szerint egy közel-keleti múzeumban akarta volna elhelyezni. Azóta sem látta senki nyilvánosan a képet.

Azonban más, fizikai jellegű talány is övezte a híres festményt. A rejtélyesen mosolygó Salvator Mundi királyi üvegglóbuszt tart a kezében, fénytörésnek vagy torzításnak azonban nyoma sincs a képen – hívja fel a figyelmet az Origo cikke. Ennek okát a kutatók évszázadokig csak találgatták, ám a közelmúltban számítógépes modellezés segítségével megtalálni vélték a végleges választ. Növeli ugyanakkor a titokzatosságot, hogy bár az általánosan elfogadott nézet szerint a Megváltó kezében „glóbusz” van, a Föld gömb alakja Leonardo idejében még nem volt általánosan elfogadott tény. A rejtély megoldásához a Kaliforniai Egyetem kutatói a háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül. Arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át. Az úgynevezett képszintézis néven ismert számítógépes grafikus módszerrel a tudósok kiemelték a kép háromdimenziós részleteit a kétdimenziós képből, majd újraalkották Leo­nardo több száz évvel ezelőtt készült festményét. Az elemzés során a kutatók azt is figyelembe vették, hogy a festményen látható árnyékok egy felső, erőteljes fényforrásra utalnak.

A gömb mögött látható Krisztus ruhája és annak hajtásai, ám ezek ábrázolásából arra következtethetünk, hogy a reneszánsz mester jól ismerte az üveggömbök optikáját, a fény természetét és használatának módját.

Borítókép: Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye még Nápolyban, 2017. Fénytörések. Fotó: Getty Images