Cupido a fal mögött

Háromszázhatvan évig fogalmunk sem volt arról, hogy mi a valódi üzenete a XVII. századi kiváló barokk festő, a holland Johannes Vermeer egyik leghíresebb művének, amelyen egy lány levelet olvas a nyitott ablak előtt, háta mögött nagy üres fallal. Ahogy talány, hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotáson, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundi (A világ megváltója) képen.

Mártonfyy Attila
2021. 10. 11. 18:00
The exhibition in the diocesan museum of Naples, of the
1145442111 Forrás: Getty Images
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kevés titokzatosság lengi körül a Leonardo da Vincinek tulajdonított híres alkotást is, a Krisztust ábrázoló Salvator Mundit (A világ megváltója). A fő kérdés az, hogy jelenleg hol van a világ legdrágább festménye. Válaszra várnak azok a kérdések is, hogy tényleg Leonardo festette-e, illetve hogy miért nem torzít a Krisztus bal kezében tartott üveggömb. A tárgykört két dokumentumfilm is feldolgozta a közelmúltban.

A festményt akkor látták utoljára, amikor Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg megbízottja útján a Christie’s árverésén 2017-ben 450 millió dollárért megvette a műalkotást. A művészvilágban leginkább keringő, viszonylag hihető legenda szerint a kép valahol a Közel-Keleten van elrejtve, mások szerint egy vámmentes genfi trezorban „pihen”, sőt magának Bin Szalmánnak a félmilliárd dolláros luxusjachtján van kiállítva – sorolja a BBC Culture­ brit közszolgálati tévécsatorna online híroldala. Az 1500 körül keletkezett festmény évszázadokra eltűnt, megsérült, nem hozzáértő módon próbálták reparálni az akkoriban még csekély jelentőségűnek vélt képet. Modern kori története 2005-ben kezdődött, amikor egy New Orleans-i aukción New York-i dealerek csekély 1175 dollárért megvásárolták, majd egy kiemelkedő képességű restaurátorhoz, Dianne Modestinihez vitték, aki évek munkájával eltávolította a lerakódott piszkot és ráfestéseket, s ő volt az első, aki kijelentette: valódi Leonardo-festménnyel van dolguk. A szakértők többsége azonban nem ért ezzel egyet, s a festményt a Leonardo műhelyé­ben tevékenykedő tanítványok művének tartja – a mester csak a befejező ecsetvonásokat végezte el, amint ez szokás volt abban az időben.

Ezután kalandosan alakult a Világmegváltó sorsa. 2007-ben egy svájci műkincskereskedő, Yves Bouvier vette meg a festményt a New York-iaktól 83 millió dollárért, ám két nap múlva továbbadta Dmitrij Jevgenyevics Ribolovljev orosz oligarchának – a svájci szépen keresett az ügyleten, ugyanis a milliárdos 127,5 millió dollárt pengetett ki neki a festményért. Ezután következett Bin Szalmán, aki egyes vélekedések szerint egy közel-keleti múzeumban akarta volna elhelyezni. Azóta sem látta senki nyilvánosan a képet.

Azonban más, fizikai jellegű talány is övezte a híres festményt. A rejtélyesen mosolygó Salvator Mundi királyi üvegglóbuszt tart a kezében, fénytörésnek vagy torzításnak azonban nyoma sincs a képen – hívja fel a figyelmet az Origo cikke. Ennek okát a kutatók évszázadokig csak találgatták, ám a közelmúltban számítógépes modellezés segítségével megtalálni vélték a végleges választ. Növeli ugyanakkor a titokzatosságot, hogy bár az általánosan elfogadott nézet szerint a Megváltó kezében „glóbusz” van, a Föld gömb alakja Leonardo idejében még nem volt általánosan elfogadott tény. A rejtély megoldásához a Kaliforniai Egyetem kutatói a háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül. Arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át. Az úgynevezett képszintézis néven ismert számítógépes grafikus módszerrel a tudósok kiemelték a kép háromdimenziós részleteit a kétdimenziós képből, majd újraalkották Leo­nardo több száz évvel ezelőtt készült festményét. Az elemzés során a kutatók azt is figyelembe vették, hogy a festményen látható árnyékok egy felső, erőteljes fényforrásra utalnak.

A gömb mögött látható Krisztus ruhája és annak hajtásai, ám ezek ábrázolásából arra következtethetünk, hogy a reneszánsz mester jól ismerte az üveggömbök optikáját, a fény természetét és használatának módját.

Borítókép: Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye még Nápolyban, 2017. Fénytörések. Fotó: Getty Images

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.