Folyékony Föld

Nem csoda, hogy Skandináviában már készülnek a tengerszint emelkedésére.

Ezt nem mindenki látja olyan veszélyesnek, hiszen a Föld amúgy sem szabályos gömb, hanem Gauss által geoidként leírt idom. 0,33 százalékos lapultságával leginkább tojáshoz lehetne hasonlítani, így a gömb jó közelítésnek tekinthető. Ezen pedig keveset változtat, hogy szintén lapultabb lesz esetleg az Antarktisz felszíne is.

Coulson ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Föld nem állandó kinézetű. Tehát jelenleg „elasztikus struktúraként tekintünk a bolygóra, amely gumiabroncshoz hasonlít, de ezeréves skálán a Föld inkább lassan mozgó folyadék” – nyilatkozta. Ezért nehéz kutatni az utolsó jégkorszak hatásait is. 2,6 millió évvel ezelőtt fagyott be teljes Észak-Európa és Skandinávia, mely állapot körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt ért véget, és a Föld felszíne azóta is lassan fújódó lufihoz hasonlóan emelkedik. A gyorsuló antarktiszi folyamatokból látható, hogy új modellre van szükség, hogy jobban megérthessük a tektonikus folyamatokat, így előre jelezhetővé váljanak a földrengések, és képesek legyünk elválasztani a földfelszín emelkedését a modern kornak tulajdonítható jégvesztéstől.

Erre azért is lenne szükség, mivel az antarktiszi jégtakaró olvadása 20-25 százalékban felelős a világóceán szintjének emelkedéséért. A jégolvadás egy ideig arányos a környezet megnövekedett hőenergiájával, ennek megfelelő az a néhány centis emelkedés, amely átlagosan a Földön az ipari forradalom kezdete óta következett be. Azonban amikor a gleccsereket feltartóztató partközeli jéggátak összeomlanak, a hatalmas jégtömeg egyszerre csúszik bele a tengervízbe, és ez özönvízszerű áradásokat okozhat. A McGill Egyetem kutatói szerint 2065 és 2075 között várható a tengerszint leggyorsabb emelkedése, de bizonyos területeken, például a csendes-óceáni szigetvilágban hatalmas növekedés várható, míg a sarkokhoz közel csökkenni fog a tengerszint. 2016-ban még csak 14-16 centiméternyi emelkedést jósoltak a tudósok a következő száz évre, a jelenlegi számítások azonban 3,2 méteres emelkedéssel számolnak hosszú távon.

A világóceánba ömlő rengeteg édesvíz negatívan befolyásolja a tengeráramlásokat is. A leg­gyakrabban emlegetett példa a Golf-áramlat lassulása, ami a Humboldt-áramlattal együtt hidegebb Európát és melegebb Kelet-Kanadát jelent majd. Ez befolyásolni fogja az Atlanti-óceán két partjának flóráját és faunáját is.

Nem csoda, hogy Skandináviában már készülnek a tengerszint emelkedésére. A szélesebb partszakaszokon magasabb partfalat és kiterjedtebb kőszórást hagynak, ilyen például a Koppenhága Hellerup városrészénél fekvő strand. Az újonnan beépített parti zónákban a lakóházak magasabb lábazatra épülnek, amelyek alá mélygarázsok kerülnek, és ezek hermetikusan lezárhatók. Betonfal is épült már például az északnyugat-dániai Lemvig kikötőjében, ahol jelenleg is két métert nő a vízszint, ha a dagály viharral érkezik. Hasonló jelenségek egyre több helyen várhatók, ezért szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az észak-amerikai partvonalhoz hasonlóan sűrűn lakott területeken már érdemes volna alkalmazni a skandináv megoldásokat.