A most használt előrejelzés egy modell segítségével készül, amelyet Tóth Gábor segített kidolgozni. Az év elejétől használják a frissített időjárás-előrejelzési modellt – az úgynevezett Geospace Model Version 2.0-t, amelynek elkészítésében Tóth és csapata szintén részt vett.
A modell a Föld körüli mágneses és plazmakörnyezetre összpontosít – ezek azok az elemek, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a Föld közeli űridőjárásban. Az algoritmus olyan mágneses zavarokat jósol meg, amelyek hatással lehetnek a Föld fontos rendszereire.
Ahhoz, hogy a kutatócsoport által elképzelt háromnapos átfutási idő rendelkezésre álljon, a tudósoknak figyelemmel kell kísérniük, hogy mi történik a napfelszínen, még mielőtt a napkorona anyagának egy része kilökődne onnan. Az előrejelzésekre jelenleg a Földtől egymillió mérföldre a plazmaparamétereket mérő műhold adatait használják. A tudósok olyan adatokat keresnek, amelyek a Nap felszínén történtekről adnának gyors és érdemi információkat. Ezeket feldolgozó modell jósolná meg a mágneses események érkezési idejét és hatását. A magyar fizikus és csapata a Frontera szuperszámítógépet, a világ leggyorsabb tudományos rendszerét használja ehhez. A modellt folyamatosan fejlesztik és finomítják.
Borítókép: Egy mai Carrington-esemény kisütné az elektromos hálózatokat, az űrhajósokat és a repülőket extrém sugárzás érné. Fotó: Europress/AFP
