Egy néhány hónapja megjelent tanulmány szerint kínai tudósok olyan apró jégmikroszálakat hoztak létre, amelyek képesek teljes körben meghajlani, majd visszatérni eredeti formájukba. Pedig a jég könyörtelen anyag. Nemcsak hideg, és súlyos sérüléseket okozhat, hanem feszítés esetén azonnal törik is. Rideg felület, amelyet mikrotörések, felületi egyenetlenségek és a fagyási folyamat során keletkező apró lyukak jellemeznek. A Csöcsiangi Egyetemen azonban kínai tudósoknak sikerült kikísérletezniük egy meglepően rugalmas jégformátumot. A 4,4 mikrométer átmérőjű kísérleti darab képes körbehajlani, majd visszaállni eredeti formájába.
A mikroszál létrehozásához a kutatócsoport tagjai vizet fecskendeztek be egy elektronikus kamrába, amelynek hőmérsékletét folyékony nitrogénnel hűtötték le. Volfrámtű segítségével kétezer voltot juttattak a kamrába, amelynek nyomán jégkristályok keletkeztek a tűn. A mikroszálakat igen lassan sikerült létrehozni, miközben a kísérleti területet mínusz 70 és mínusz 150 fok között tartották. Érdekes módon a legalacsonyabb hőmérsékleten sikerült elérni a legnagyobb hajlékonyságot: 10,9 százalék volt a maximum, amely sokszorosa a jég rendes körülmények között elérhető 0,3 százalékos flexibilitásának. A kutatók szerint a következő időszak célja, hogy 15 százalékra növeljék a hajlékonyságot, ám ehhez még hosszas kísérletezés szükséges.
A létrehozott jégmikroszál meglepően átlátszó, így a jövőben az optikai kábelekhez hasonlóan használható lesz fény továbbítására, illetve akár olyan apró szenzorok létrehozására is, amelyek képesek a légszennyezés mérésére. Ez az első lépés a jégfizika komolyabb felfedezésében, ám mikro- és nanoszinten komoly lehetőségeket rejt a kutatók szerint. Környezetvédők remélik, hogy a kutatás ismét ráirányítja a figyelmet, milyen nagy gondot okoz a jégsapkák olvadása. A Nature egyik tanulmánya szerint a NASA műholdjai azt mutatják, hogy a földi jég olvadásának éves sebessége 0,36 méterről 0,69 méterre nőtt 2000 és 2019 között. A legnagyobb veszélyben Alaszka, Nyugat-Kanada és Grönland jégmezői vannak. Új-Zélandon pedig hétszer gyorsabban olvadt a jég 2015 és 2019 között, mint 2000 és 2014 között. Így a Föld több mint ötezer gigatonna jeget vesztett a XXI. század kezdete óta, ami komoly szerepet játszik a 21 százalékos tengerszint-emelkedésben, illetve számos faj veszélyeztetetté válásában.
Borítókép: YouTube
