Kutya kötelesség

Ismét öt kölyök kuvaszt vehettek át munkájuk hatékonyságának növelésére az arra legérdemesebbnek tartott polgárőrök a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően. A cél kettős: még biztonságosabbá tenni a bűnmegelőzési járőrözést, és a szolgálatot teljesítő kuvaszokkal is népszerűsíteni ezt a hungarikumnak számító magyar fajtát.

20200921 Bér A kuvasz - mint ősi magyar kutyafajta bemutatója - amelyet hatékonyan lehet alkalmazni haszonállat őrzésre és a nagyragadozók támadásaival szemben Fotó: Ladóczki Balázs LB Nógrád Megyei Hírlap Fotó: Ladóczki Balázs Forrás: Nógrád Megyei Hírlap

A második világháború során sok bátor, a kutya kötelességét – a gazda és a ház mindenáron való védelmét – teljesítő kuvasszal végeztek a fosztogató, erőszakoskodó megszálló katonák. Az ötvenes évekig kellett várni, hogy a hazai állomány ismét erőre kapjon. 1988-ban már 2160 kuvasz törzskönyvét állították ki. A rendszerváltás után azonban eddig szinte ismeretlen külföldi kutyafajták árasztották el az országot. 2014-től a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület rengeteget tesz – az Agrárminisztérium hathatós támogatásával –, hogy ismét megérdemelt helyére kerüljön a magyar történelemmel, mentalitással teljesen egybeforrt ősi kutyafajtánk.Pischoff Ferenc – hivatalos titulusai szerint ­Judge FCI őrző-védő teljesítménybíró, FCI terelőbíró – a polgárőrség lovas kutyás tagozatának vezetőségi tagja 1974 óta tart kuvaszokat, az évtizedek alatt jól megismerte ezt a fajtát.

Nyomós érv

– Annak idején tapasztalatok nélkül kezdtem el a kutyáimmal foglalkozni, elsősorban a bennük meglévő belső értékeikre voltam kíváncsi. Rendszeresen jártam kutyaiskolába, ahol abban az időben túlnyomórészt német juhászokkal jártak. A kutyám annyira jól tanult, hogy az oktatókat is meglepte. Kuvaszaimmal számos munkavizsgát tettem le sikerrel, bebizonyosodott, hogy ez a fajta minden körülmények között megállja a helyét. Nagyfokú tanulási készségük, örökletes belső tulajdonságaik teszik őket alkalmassá arra is, hogy a polgárőrök mellett kísérőkutyaként alkalmazhatók legyenek. Mindezek ellenére természetesen csak sikeresen levizsgázott – ez a vizsga a rendőrkutyák számára előírt vizsgafeladatok némileg könnyített változata –, külön igazolvánnyal ellátott kutya vehet részt a járőrfeladatokban. Ezt a rendőrség által kiállított igazolványt újabb vizsgák letételével kétévente újítani kell. Véleményem szerint a kuvasz több mint pásztorkutya, hiszen amellett, hogy évszázadokon át végzett munkaköreiben ma is megállja a helyét, az új feladatok – mint például a járőrözés, de akár terápiás látogatások – elvégzésénél is jól teljesít. Múltjából fakadóan nagyfokú önállóság, saját elhatározás is jellemzi, ezt nevezhetik egyesek makacsságnak, de én inkább intelligenciájából fakadó önálló döntéshozatali képességnek tartom.

Magyarországon közel 62 ezer polgárőr van, közülük jelentkezhettek azok, akik szívesen teljesítenének kutyás járőrszolgálatot. A kiválasztottaknak szakmailag képzettnek kell lenniük, és vállalni, hogy a kutyát – annak élete végéig – családi tartásban helyezik el. Jelenleg nyolcvan kutya segíti a polgárőrség munkáját, ezekhez csatlakoznak majd folyamatos kiképzésük után a programban kihelyezett kuvaszok. Gazdájának az állattal a Rendőrségi Oktatási Kiképző Központ által kidolgozott felkészítésen kell részt venni. A polgárőr nem hatósági személy, így a kutya is csak a bűnmegelőzésben, illetve az elkövető visszatartásában léphet fel. De a korlátozott jogok ellenére meglehetősen nyomós érv a polgárőr kezében a mellette álló, feszülten figyelő, azonnali, gyors beavatkozásra kész, rettenthetetlen, negyven-ötven kilós, tiszta izom segítőtárs.

Mivel a kuvaszok kölyökként kerülnek a tenyésztőtől új gazdájukhoz, őrző-védő képzésük pedig kétéves korukban kezdődhet el, előfordulhat, hogy nem minden egyed lesz igazán alkalmas járőrnek, őket viszont átirányítják a nyomozati vagy a terápiás munkára.

Tenyésztési programok

Galló Edit az Écsi Polgárőr Egyesület tagjaként augusztusban vehette át azt a kölyök kuvaszt, amellyel az állat kiképzése után járőrszolgálatot fog ellátni.

– Amikor megtudtam, hogy a polgárőrségen belül lehetőség van kölyök kuvaszhoz hozzájutni, én is jelentkeztem, s ebben a feletteseim is támogattak. Mielőtt megkaptam volna teljes törzskönyvi nevén Erdőszéli-Fehér-Ördög Csengét, beszélgetésen mérték fel, van-e kutyás tapasztalatom, milyen körülmények közé kerül majd a kutya, tudom-e biztosítani számára a szükséges feltételeket. Mivel nekünk már tíz éve kuvaszunk van – jelenleg is van egy hétéves kanunk –, minden feltételnek meg tudtam felelni, így az öt szerencsés egyike lehettem, aki idén kutyához jutott a programban. A kiskutya nagyjából egy hónapja van nálunk, jól beilleszkedett, nagyon okosnak is látom, biztos vagyok benne, hogy a kiképzésével sem lesz semmi gond. Az elhozatal után is tartjuk a kapcsolatot a kutya tenyésztőjével, aki nyomon követi a fejlődést, s ellát minket a szükséges szakmai tanácsokkal. Persze ahhoz, hogy a kuvaszunk járőrszolgálatot teljesítsen, még sokat kell tanulnia. A nyolc­alkalmas alapkiképzés itt helyben lesz féléves korától, amelyet pedig Koroncón egy kifejezetten polgárőröknek tartott őrző-védő képzés követ. A kiképzések számunkra ingyenesek. Azért is örülök, hogy így alakultak a dolgok, mert egy megfelelően kiképzett kutya nagy biztosítékot jelent járőrként, hiszen Csenge mindig csak velem együtt lesz majd szolgálatban.

Fotó: A képen V. Németh Zsolt miniszteri biztos Fotós: Bach Máté

V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, maga is háromszoros kuvaszgazda. A Kuvasz a polgárőrségben program agrárminisztériumi támogatását az alábbiakkal indokolta:

– Egy 2003-as országgyűlési határozat nemzeti kinccsé nyilvánította a magyar kutyafajtákat – kilenc fajtáról van szó –, majd ezek 2017-ben a hungarikumok közé is bekerültek. Így érthető, hogy szeretnénk nekik a mindennapokban is minél nagyobb publicitást adni. Ezt szolgálja az általunk támogatott könyv is Nemzeti kincsünk a kuvasz címmel. Az Agrárminisztérium támogatása három területet ölel fel. Egyrészt tenyésztési hatóságként működünk, mert bár az állam kivonult a kutyatenyésztésből, ez nem érintette a magyar kutyafajtákat. Az agráriumnak az a feladata, hogy átnézze és elfogadja a tenyésztési programokat. Annak a génmegőrzési stratégiának megfelelően, amelyet az Agrárminisztériumban 2017-ben készítettek el – hogy kompromisszummentes állományok jöjjenek létre –, DNS-alapú vizsgálatokat és vérvizsgálatokat írunk elő. Ez kötelező jellegű ugyan, de ehhez a minisztérium forrásokat biztosít. Ám hiá­ba van jó tenyésztési programunk és tudományos alapokon nyugvó vizsgálati módszerünk, ha nem sikerül a kutyatartók körében a magyar fajták népszerűsítése. Ezért – némileg beavatkozva a piaci folyamatokba – erős támogatást adunk ahhoz, hogy a vevők, ha kutyát választanak, az magyar fajta legyen. A támogatás része az ingyenes törzskönyv, népszerűsítő rendezvények tartása, kiadványok megjelentetése, az a kuvaszprogram, amikor ennek a fajtának a nagyragadozókkal való kapcsolatát segítjük elő. ­Idesorolható a polgárőrség részére átadott kutyák kiképzésére juttatott forrás is: a kölyökkutyákat az új polgárőr gazdáknak a MEOESZ adja ajándékba, de mi kutyánként az említett célra 300 ezer forintot folyósítunk a polgárőrségek részére. Úgy tartom, hogy esztétikailag is szemet gyönyörködtető látványt nyújt egy polgárőr gazda mellett fegyelmezetten lépkedő kuvasz.

(A borítóképen a kuvasz mint ősi magyar kutyafajta bemutatója a Nógrád megyei Béren. Kiváló őrző-védők Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Ladóczki Balázs)