Az elnök köszöni, jól van. A merénylet utáni negyedik nap már mosolygós, fürdőköpenyes képet közölnek róla az amerikai lapok, a first ladyvel, Nancy Reagannel az oldalán jelenik meg. Hamarosan elhagyhatja a kórházat, hogy aztán uralja az 1980-as éveket, a hosszúra, egészen 1993-ig – Bill Clinton elnökségéig – nyúló republikánus évtizedet, a konzervatív politika amerikai reneszánszát.

Ami Reagan személyes reneszánsza is: idős korára kivirul, a történelem államférfit farag ebből a közvetlen amerikaiból. 1984-ben újrázik: laposra veri a harmatgyenge Walter Mondale-t, Carter alelnökét. Az egykori filmszínész és Margaret Thatcher, a vidéki angol fűszeres lánya furcsa párként, de jól kiegészítik egymást. Reagan hangot talál Mihail Gorbacsovval is, de azért megnyeri Moszkvával szemben a fegyverkezési versenyt, hogy a végén alelnökével, a későbbi idősebb George Bush elnökkel együtt a hidegháború győztesei legyenek, diadalt ülve a Szovjetunió romjain.
A kérdés történelmietlen, de kihagyhatatlanul izgalmas: mi lett volna, ha? Ha Reagan Kennedy – meg persze a korábban lelőtt elnökök, Lincoln, Garfield, McKinley – sorsára jut? Hogyan alakult volna Amerika és a világ sorsa?
Hinckley élete nem ilyen izgalmasan alakul. Mint a Penthouse magazinnak elmondta, egy tipikus napon a terapeutájával találkozik, szedi a gyógyszereit, gitározik, zenét hallgat, tévézik. És persze lebukik: nem mond le Jodie Fosterről, aki viszont elfelejt belészeretni. Később feltételekkel ugyan, de egyre szorosabban ápolhatja a kapcsolatot szüleivel. Pár éve haza is költözhetett az anyjához Virginiába, de életvitelét korlátok kötik. Nem veheti fel például a kapcsolatot Fosterrel vagy a környezetével, vele kapcsolatos ereklyéket sem gyűjthet, kerülnie kell a Reagan családot (az exelnök 2004-ben meghalt), nem fogyaszthat szeszes italt, nem nézhet erőszakos filmeket vagy pornót, nem utazhat bizonyos távolságon túl, internetes kereséseiből pedig nem törölhet. Hinckley-t most azért fotózták a parkolóban, mert jövőre teljesen szabad polgár lehet. Erről döntött az illetékes bíró a napokban, figyelembe véve a magatartását és az elmeállapotát. Azért várnak júniusig, mert Hinckley gyászol, nemrég meghalt az anyja, januárban pedig nyugdíjba vonul a terapeutája. Megnézik, hogyan teszi magát túl a megrázkódtatásokon.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!