Merénylet szerelemből

A most 66 éves John Hinckley­ 1981-ben a Ronald Reagan elnök elleni merényletkísérlet elkövetőjeként vonult be az amerikai történelembe.

Az elnök köszöni, jól van. A merénylet utáni negyedik nap már mosolygós, fürdőköpenyes képet közölnek róla az amerikai lapok, a first ladyvel, Nancy Reagannel az oldalán jelenik meg. Hamarosan elhagyhatja a kórházat, hogy aztán uralja az 1980-as éveket, a hosszúra, egészen 1993-ig – Bill Clinton elnökségéig – nyúló republikánus évtizedet, a konzervatív politika amerikai reneszánszát.

A Reagan elnök elleni gyilkossági kísérlet utáni pillanatok. Forrás: commons.wikimedia.org - By Michael Evans - U.S. National Archives and Records Administration, Public Domain

Ami Reagan személyes reneszánsza is: idős korára kivirul, a történelem államférfit farag ebből a közvetlen amerikaiból. 1984-ben újrázik: laposra veri a harmatgyenge Walter Mondale-t, Carter alelnökét. Az egykori filmszínész és Margaret Thatcher, a vidéki angol fűszeres lánya furcsa párként, de jól kiegészítik egymást. Reagan hangot talál Mihail Gorbacsovval is, de azért megnyeri Moszkvával szemben a fegyverkezési versenyt, hogy a végén alelnökével, a későbbi idősebb George Bush elnökkel együtt a hidegháború győztesei legyenek, diadalt ülve a Szovjetunió romjain.

A kérdés történelmietlen, de kihagyhatatlanul izgalmas: mi lett volna, ha? Ha Reagan Kennedy – meg persze a korábban lelőtt elnökök, Lincoln, Garfield, McKinley – sorsára jut? Hogyan alakult volna Amerika és a világ sorsa?

Hinckley élete nem ilyen izgalmasan alakul. Mint a Penthouse magazinnak elmondta, egy tipikus napon a terapeutájával találkozik, szedi a gyógyszereit, gitározik, zenét hallgat, tévézik. És persze lebukik: nem mond le Jodie Fosterről, aki viszont elfelejt belészeretni. Később feltételekkel ugyan, de egyre szorosabban ápolhatja a kapcsolatot szüleivel. Pár éve haza is költözhetett az anyjához Virginiába, de életvitelét korlátok kötik. Nem veheti fel például a kapcsolatot Fosterrel vagy a környezetével, vele kapcsolatos ereklyéket sem gyűjthet, kerülnie kell a Reagan családot (az exelnök 2004-ben meghalt), nem fogyaszthat szeszes italt, nem nézhet erőszakos filmeket vagy pornót, nem utazhat bizonyos távolságon túl, internetes kereséseiből pedig nem törölhet. Hinckley-t most azért fotózták a parkolóban, mert jövőre teljesen szabad polgár lehet. Erről döntött az illetékes bíró a napokban, figyelembe véve a magatartását és az elmeállapotát. Azért várnak júniusig, mert Hinckley gyászol, nemrég meghalt az anyja, januárban pedig nyugdíjba vonul a terapeutája. Megnézik, hogyan teszi magát túl a megrázkódtatásokon.

Ha a Reagan elleni merényletkísérlet egy film, amelynek a volt elnök és támadója a két főszereplője, akkor az első számú férfimellékszerep James Bradyt illeti. A Fehér Ház szóvivője – akinek emlékét ma a róla elnevezett sajtóterem is őrzi egykori munkahelyén – sebesült meg a legsúlyosabban. Maradandó károsodást szenvedett, tolószékbe kényszerült, és feleségével együtt – republikánus létére – a fegyvertartás szabályozásának harcos híve lett. Clinton elnöksége idején a lőfegyvereladás feltételeit szigorító törvényt neveztek el Bradyről, akinek 2014-es halálát összefüggésbe hozták a sérüléseivel, és 33 évre visszamenőleg is emberölésnek nyilvánították. Hinckley így gyilkos is – aki felett nem mondtak ítéletet.

Az egykori elnök fia, Michael Reagan most felelevenítette: apja megbocsátott a korabeli felvételeken amúgy félszegnek tűnő fiatalembernek. Még a kórházban tréfával ütötte el a dolgot: sajnálja tönkrement új öltönyét, és ha Hinckley családja – mint hírlik – tényleg jómódú, el lehetne-e vajon érni, hogy megtérítsék a kárt?

(A borítóképen Ronald Reagan amerikai elnök, aki ellen 1981-ben sikertelen merényletet követett el az immár szabadlábon lévő John Hinckley. Forrás: Flickr)