A végrendelkezés témája sokáig tabunak számított a magyar lakosság körében, az emberek nem szerettek arra gondolni, mi történik, miután rájuk kerül a szemfedél. Az idősek egy része ugyan félretette a temetés költségeit, hogy gyerekeit, unokáit ne terhelje, de nem figyelt egyéb vagyonelemei sorsára. Jóllehet a hazai irodalom egyik jelentős regénye még címében is hordozza a végintézkedések fontosságát. Fekete István A koppányi aga testamentuma című művében a párbajban legyőzött török aga, Oglu Babocsai Lászlóra hagyja ingóságait, és megkéri, gondoskodjon lányáról, Dusmátáról.
Ma a szóbeli végrendelkezés a végintézkedések speciális formája, amely az 1586-os párbajhoz hasonlóan csak kivételes esetben fordulhat elő, amikor az illető életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és emiatt nincs lehetősége írásbeli végrendeletet tenni. Érvényességéhez két tanú együttes jelenléte szükséges, akik a végrendelkező végakaratát teljes terjedelmében végighallgatják, méghozzá úgy, hogy a végrendelkező közli velük, az elhangzottak az ő akarata. Tankönyvi példa erre a zuhanó repülőgép esete, amikor a végrendelkező odafordul a mellette ülő két utashoz, hogy ha ő meghalna, de a társai túlélnék, akkor a következő módon járjanak el rokonai.
Általában azonban más a helyzet. Az ügyeikről gondoskodni kívánó idősek kézzel írt magánvégrendeletet tesznek, toll és papír valószínűleg minden háztartásban fellelhető. Ennek azonban számos olyan formai kelléke van, amelyet az emberek többségében nem ismernek. Amit általában tudni szoktak, hogy vagy saját kezűleg írják és aláírják, vagy gépelik, aláírják, és két tanúval is aláíratják. Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy az írásbeli magánvégrendelet címéből vagy szövegéből ki kell derülnie, hogy miről van szó, nem elég az utolsó oldalt aláírni, hanem minden oldalt hitelesíteni kell, számozni és dátumozni. Korábban még helyszín is szükséges volt, ez ma elhagyható.
Csak a folyóírás
– Azt sem szabad elfelejteni az írásbeli magánvégrendeletnél, hogy a kézzel írt változatok közül csak a folyóírás fogadható el. Tehát ha valaki nem az általános iskolában megtanult módon nyilatkozik, hanem a ma divatos nyomtatott betűs írást választja, az a végrendelet érvénytelen lesz – magyarázza Nagy Gábor László ügyvéd. Igaz ugyanakkor, hogy egy júniusi kúriai felülvizsgálati döntés értelmében az aláírás az örökhagyó személyének azonosítására szolgál, így aláírni már akár nyomtatott betűkkel is lehet.