Az egyre vészjóslóbb műtrágyakrízis mögötti első számú hajtóerő a földgáz árának drámai világpiaci emelkedése. A hazai gazdasági szereplőket nem védi a rezsicsökkentés, ők piaci árakat kénytelenek fizetni az energiahordozókért. A nitrogéntartalmú műtrágya gyártásának legnagyobb költségeleme a földgáz. Míg az átlagár 2020 októberében 15–22 euró/MWh között mozgott, addig ma már a hektikus kiugrásokat produkáló földgáz európai árszintje nyolcvan–száz euró között jár. Emellett a gyenge forint és a nemzetközi szállításoknak a koronavírus-járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályai is az áremelkedés irányába hatnak — tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának elnökétől.
Petőházi Tamás szerint mindez azt eredményezi, hogy míg egy szántóföldi intenzív növénytermesztést folytató gazdálkodónak eddig 50-85 ezer forintjába került egy hektár műtrágyázása, addig jelenleg 205-255 ezer forintból teheti meg ugyanezt. A drasztikus árnövekedés miatt a termelés költségszerkezete megváltozott. A gazdálkodók – a jelenlegi terményár-emelkedés ellenére — nem számolhatnak többlethaszonnal, sőt veszteségesek lehetnek. Sokan nem tudják majd a szükséges összeget műtrágyára fordítani, ami a terméshozamok visszaesését okozhatja, és jelentős mértékű élelmiszer-drágulással járhat — fogalmaz az agrárkamara szakértője.
Hazánkban ma egyetlen műtrágyagyártó nagy cég létezik, a Bige László tulajdonában lévő péti Nitrogénművek Zrt. Az agrárkamara szakértője szerint ez azonban nem jelent monopolhelyzetet, mert a belföldi piacon jelen vannak osztrák, szlovák, szlovén és román gyártók hasonló termékei is. Az érintettek körében mégis pánikhangulatot keltett a hazai gyár tulajdonosa október elején tett nyilatkozatával, miszerint „Szinte függőleges görbén emelkedik a földgáz ára, ebben a helyzetben pedig lehetetlen tervezni. Nemcsak nekünk, más gyártóknak sincs már forgatókönyve a következő időszakra. […] Ilyen piaci körülmények között számos gyártó csökkenti vagy leállítja a műtrágya termelését, lehetséges, hogy a Nitrogénművek Zrt. is így fog tenni.”
Megbízható ajánlat?
Az európai ellátási zavarok begyűrűzését vizionáló bejelentés egyben a kormánynak szóló üzenet is lehetett, Bige ugyanis elővezette megoldási javaslatát is egyfajta céges rezsicsökkentés formájában:
Az egyetlen jó megoldás a termelés további folytatására az lenne, ha tavaly nyári árakon kapna földgázt a Nitrogénművek a gáztározókból, azzal, hogy jövő nyáron ezt a mennyiséget visszaadja. Ebben az esetben folyamatosan százszázalékos kapacitással működhetne a műtrágyagyár, és biztosított lenne a magyar gazdák ellátása.
Kérdés, hogy mennyire hangzik hitelesnek a cégvezető szava, ha figyelembe vesszük piaci partnerei véleményét a Nitrogénművek Zrt. üzleti magatartásával kapcsolatban. A termelő, raktározó és integrátori szerepet betöltő balatonszentgyörgyi nagyüzem, a Dél-Balaton Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, Feil Dávid az elmúlt évek során számos keserű tapasztalatot szerzett Bige László cégével kapcsolatban.
— Nem tudok megbízni bennük, mert hajlamosak visszaélni piaci erőfölényükkel. Velünk szemben is megtették, hogy műszaki okból történő gyárleállásra hivatkozva nem szállították le az általunk hónapokkal korábban kifizetett műtrágyát, miközben annak piaci ára harminc százalékkal megemelkedett. Nehezen hihető, hogy a hivatkozott műszaki problémák miatt a teljes mennyiséget törölni kellett, és részteljesítésre sem lett volna lehetőség. Igaz, utólag visszaadták a megelőlegezett nyolcvanmilliós vételárat, de nekünk a szerződött időpontban lett volna szükségünk a kifizetett mennyiségre. Sem kötbért, sem kamatot nem kaptunk, mert vis maiorra hivatkoztak, mi pedig nem akartunk belemenni egy hosszadalmas pereskedésbe.
Bigéék termeléscsökkentésről és gyárleállításról szóló nyilatkozatai mögött piaci manipulációs szándékot gyanítok. Megteremtették a pánikhangulatot a termelők körében, majd gyorsan „akciót” hirdettek, miszerint csak az kap műtrágyát jövő tavasszal, aki már most leköti és előre ki is fizeti a háromszorosára emelt vételárat. Közölték a termelőkkel, hogy aki nem él most a „lehetőséggel”, az jövőre ne is reméljen tőlük pétisót, futhat az importőrök után. Azt sem tartom tisztességesnek, hogy az utóbbi két hétben azt a raktárkészletüket is 198 ezer forintos tonnánkénti áron kínálták, amelyet a zsákokon szereplő dátumok alapján még jóval alacsonyabb gázár mellett gyártottak le. Üzleti magatartásuk engem a kilencvenes évek kalandoraira emlékeztet, akik a pillanatnyi extraprofit érdekében készek voltak átlépni minden erkölcsi és jogi határt.
Kérdésünkre, hogy osztja-e Feil Dávid Bigéék üzleti magatartásával kapcsolatos véleményét, a NAK osztályvezetője, Petőházi Tamás osztályvezető nemleges választ adott:
— Tudomásunk szerint a Nitrogénművek egy ajánlattal kereste meg a termelőket, az rájuk nézve nem volt kötelező érvényű. A lekötések, a határidős ügyletek kiszámíthatóvá teszik a piacot, mely – különösen az ilyen piacon, mint a műtrágyáé –
minden üzem számára segítség a tervezéshez. Ez szavatolja a termelők számára is, hogy a lekötött mennyiségek rendelkezésükre állnak majd. A Nitrogénművek üzleti magatartásával kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Etikai Bizottságához ez idáig nem érkezett megkeresés.
Büntetés a kartellezőknek
A Forbes magazin ötven leggazdagabb magyart összesítő idei listáján 92,2 milliárd forintra becsült jelenlegi vagyonával a 14. helyen szerepel Bige László, aki ellen három büntetőeljárás folyik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, míg társait hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával. Bige László az MTI-hez eljuttatott közleményében alaptalannak minősítette a vádemelés tartalmát, amely szerinte csak a megfélemlítését és jó hírnevének csorbítását szolgálja.
Egy másik, a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellezési ügyben a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A napokban kihirdetett verdikt szerint a Bige László nevéhez kötődő Nitrogénművek Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A nemzeti versenyhatóság összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A vállalkozó ez ügyben is mindent tagad, és jogi ellenlépéseket helyez kilátásba.
A műtrágya árának emelkedése pozitív következménnyel is járhat — állítja Hermann Tamás agrármérnök, környezetkutató, talajtani szakmérnök, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatója. Abban bízik, hogy a műtrágya drágulása majd felgyorsítja az átállást a precíziós gazdálkodásra, ami egyszerre csökkenti a költségeket, növeli a hatékonyságot, és szolgálja a karbonsemlegességet előirányzó uniós célokat.
A legrosszabb az, amikor a termelő a növénykultúra alapján, megszokásból adagolja ki a műtrágyát, holott ha tudományosabban végezné a tápanyag-utánpótlást, több lehetne a profitja. Mint mondja, a precíziós gazdálkodás alapját műholdas felvételek, talajszkennerek és hozamtérképek hármasa adja. A lényege, hogy a táblán méteres pontossággal megrajzolják a különböző tulajdonságú, de önmagukban homogén termőzónák (menedzsmentzónák) határait. Ezekből talajmintákat vesznek, és meghatározzák, hogy milyen a zóna tápanyag-ellátottsága, tápanyag-szolgáltató képessége. Az odakerült növény igényeit figyelembe véve aztán eldöntheti a gazdálkodó, hogy műtrágyából, növényvédő szerből és vízből pontosan milyen mennyiségek lennének költség és hozam arányának szempontjából ideálisak. Ehhez ma már rendelkezésre áll a technológia: munkagépek, amelyek GPS-koordináták alapján minden menedzsmentzónára az előre meghatározott mennyiséget juttatják ki.
Körkörös gazdálkodás
— Idén nyáron zajlott le a precíziós gépbeszerzési támogatási pályázat mindössze ötvenszázalékos önrésszel, ami szerintem szenzációs dolog — mondja Hermann Tamás. — A gazdák nagyon vártak már egy ilyen pályázatot, amely nemcsak gépbeszerzésről szólt, hanem mintavételezési, laboratóriumi, adatelemzési szolgáltatások igénybevételéről is. A precíziós gazdálkodással minimum 10-15 százalék inputanyag-csökkenést lehet elérni, de ennél fontosabb a hatékonyság. Ha a precíziós öntözésfejlesztést is támogatná a politika, azzal nagyot tudna lendíteni mezőgazdaságunk eredményességén. A harmadik nagy modernizációs lépés pedig a körkörös gazdálkodás megteremtése lenne. Ma még nagyon sok biológiai alapú tápanyag-visszapótlásra alkalmas ipari mellékterméket, szennyvíziszapot és sok egyebet kezelünk hulladékként, ahelyett, hogy biológiai alapú trágyaként hasznosítanánk. Pedig közeleg az európai zöld megállapodás, a Green Deal határideje. Az Európai Unió 2050-re karbonsemlegességet akar elérni. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra a műtrágya-felhasználást húsz százalékkal, a nitrogéntrágyáét és a növényvédő szerekét egyaránt ötven százalékkal kell csökkentenünk. Jelenleg még szakmai vita folyik ennek kivitelezhetőségéről. A precíziós gazdálkodás és az öntözés, valamint a körkörös gazdálkodás hármasa nélkül azonban reménytelennek tűnik nemcsak a Green Deal ökológiai céljainak elérése, de a versenyképes termelés fenntartása is.
Jósolt árcédulák
A termelési költségek várható emelkedését 2022-ben csak a harminc-ötven százalékos terményáremelés ellensúlyozhatná, ez pedig Feil Dávid, a Dél-Balaton Zrt. vezérigazgatója szerint nem reális. Tény, hogy az év elején a nitrogénműtrágya ára hatvanezer forint volt tonnánként, ez szállt fel mára 198 ezerre. A kukorica termelésének költségszerkezetében a műtrágya a mai árakon harminc-negyven százalékos részarányt képvisel. A vetőmag és a növényvédő szerek ára tíz-húsz százalékkal, a munkabérek 20-22 százalékkal emelkednek, miközben az üzemanyagoktól a munkagépek beszerzési áráig minden egyéb költség nő. Időszerű volna az állami beavatkozás annak érdekében, hogy ne következzen be 2022-ben robbanásszerű áremelkedés az élelmiszerpiacon – véli a vezérigazgató, aki jelen helyzetben valamilyen komplex piacszabályozási konstrukciót látna szívesen.
Borítókép: Műtrágya kihelyezése a Zala megyei Szentpéterúr határában. Ma még sok visszapótlásra alkalmas ipari mellékterméket, szennyvíziszapot kezelünk hulladékként. Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor
