Franciaország és az Egyesült Államok között csak alig több, mint egy hónapig tartott a mosolyszünet. A múlt hét végén a G20-ak római csúcstalálkozóján a francia vatikáni képviseleten Emmanuel Macron és Joe Biden a megbeszélésük előtt igencsak vidáman lapogatták egymást, mintha nem lenne semmi baj. A békülést kifejezendő született egy kép, amely száz szónál is beszédesebb: a két politikus kezét egymás vállán hagyva indul a tárgyalások megkezdésére. Mily idilli barátság és mily képmutatás!
Szeptember közepén még nem ez volt a helyzet. Franciaország történetében példa nélkül álló módon hazarendelte nagykövetét az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Párizs dühe jogos volt, hiszen régi szövetségesek árulták el és hagyták cserben. Semmit sem szóltak a készülő hármas paktumról, a franciák háta mögött egyeztek meg, miközben ő is csendes-óceáni hatalomnak számít. Nemcsak hogy Nagy-Britanniával bejelentették a Délkelet-Ázsiában tevékenykedő új katonai szövetség, az AUKUS létrehozását, de Canberrában azt is közölték, hogy elállnak az öt évvel ezelőtt Franciaországgal megkötött tengeralattjáró-vételtől. Ausztráliának most leesett a tantusz, hogy neki nem is kell hagyományos meghajtású tengeralattjáró, majd inkább amerikai és brit kézből vesz atommeghajtásút. Franciaország mindhárom országnak tartós és hű szövetségese, nem egy bejelentésből kellett volna ezeket a tényeket megtudnia. Ez nemcsak egy szövetséges elárulása, hanem lenézése is. Az üzlet elmaradása hatvanmilliárd euróba fáj Párizsnak.
De itt nem is ez a jelentős összeg az érdekes, hanem a kibabrálás és annak módja a sértő. Ma már ennyit számít Franciaország, hogy a háta mögött alakítanak jóbarátai katonai szövetséget? – a francia fővárosban mindenki ezt kérdezte. Arról nem is szólva, hogy Frankhonban jövő tavasszal elnökválasztás lesz, ez fölöttébb nem esett jól az újrázásra pályázó Macronnak. Az eddigi működése legnagyobb külpolitikai kudarcának könyvelik el az esetet. Gyorsan le kell zárni ezt a kínos ügyet, sőt ha lehet, akkor a magunk javára kell fordítani – ez volt a francia diplomaták véleménye. A bejelentés óta kétszer folytatott Macron telefonbeszélgetést Bidennel, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig Canossát járt Párizsban.
