időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo
A Rákosi Mátyás Kórház Észak-Koreában

Lehetetlen küldetés

Szőcs László
2021.11.12. 10:07 2021.11.15. 17:15
Lehetetlen küldetés

Régi filozófiai kérdés, hogy lehet-e a rosszból jót kihozni, és ha igen, miként. Egy nemrég megjelent könyv főszereplőit egy borzalmas rendszerből egy másik borzalmas rendszerbe helyezték át a hidegháború korszakára jellemző baráti segítségnyújtás jegyében. Csoma Mózes Korea-kutató, szöuli és phenjani magyar nagykövet Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea című kismonográfiája annak a több mint kétszáz magyar egészségügyi dolgozónak, köztük számos ismert orvosnak a történetét dolgozza fel, akiket a több millió halálos áldozatot követelő koreai háború (1950–53) elején küldtek a nagyhatalmi szembenállás mentén megosztott félszigetre. Nyolc turnusban váltva egymást 1957-ig maradtak. Küldetésük levéltári forrásokból, valamint a szerző kortársakkal, szemtanúkkal készített interjúiból bontakozik ki, s több tucat fotó, valamint fakszimilében közölt dokumentumok teszik azt szemléletessé.

A tankönyvekben sokszor csak szikár tények sorozataként bemutatott történelem megelevenedik egy ilyen misszió életén keresztül.

Fotó: Ludovika Egyetemi Kiadó

A magyar kiküldöttek – soraikban Kulka Frigyes tüdőgyógyásszal, Kulka János színész apjával vagy Gyarmati Lászlóval, Radnóti Miklós sógorával, akinek számos helyszíni fotót is köszönhetünk – sebesülteket gyógyítani mentek, de egyúttal éltek, szerettek is, szabadidejüket is eltöltötték. Aki látta Robert Altman MASH című filmjét, az képet kaphatott a koreai háború mozgó frontsebészetéről – igaz, amerikai és művészi szemléletű képet. Csoma Mózes könyvében ugyanez magyar szemmel és tényszerűen jelenik meg a levélálcával borított, többször is arrébb menekített kórházzal, a bombázásokkal, az egyszerre mostoha, de a helyi viszonyok között mégis jónak számító körülményekkel, a sok ezer kilométer távolságból fakadó honvággyal, a kulturális különbségekből adódó nehézségekkel, a szokatlan koreai ételekkel és a nyelvi akadályokkal.

Amikor az észak-koreai kórházaknak alig a fele rendelkezett műtőasztallal, a helyi néphadsereg nyilvántartása szerint az 58-as számot viselő intézmény kiemeltnek számított. Így a fogadó nép elitjét is kezelték honfitársaink, ahogyan magas beosztású pártkáderekkel, köztük az államalapító Kim Ir Szen nagynénjével is találkoztak. Azonban annak is tanúi lehettek, hogy a sztálinista rendszerekre jellemző tisztogatások – mint idehaza a Rajk-per – az elit folyamatos fluktuációját teremtik meg. Az első magyar orvoscsoportot fogadó Pak Hon Jongot, a KNDK első külügyminiszterét a délről származó kommunisták elleni koncepciós perben kivégzik. Kegyvesztetté válik a weimari Németországban, majd Hitler idején a Berlini Egyetemen tanuló, így több magyar orvossal is könnyen szót értő Ri Kang Guk, a magyar kórház koreai igazgatója is. Ugyancsak kivégzik a korábbi ünnepelt költőt, Szol Csong Sikot, aki eposzt írt az őt ápoló magyar orvosokhoz. Kim Ir Szen rendszeré­ben olcsón megússza, akit csak száműznek, mellőznek. Az egymást hét éven át váltó magyar orvoscsoportok ebben a közegben egyfajta állandóságot jelentenek. De a magyarországi változások őket is elérik: 1956 már felbolygatja az éppen kint lévő turnust, a rákövetkező évben pedig a felálló Kádár-rendszer meg is szünteti a magyar kórházat, amelyre észak-koreai földön ma emlékoszlop utal.

Az észak-koreai és a magyar politika helyben lecsapódó következményei mellett a mindennapok botcsinálta történelmébe is betekintést kapunk. A kiküldöttek találkoznak Ferenc Józsefnek még az első világháborúban orosz fogságba esett, majd a Távol-Keleten ragadt és ott cipészként megöregedett magyar katonájával. Útjaik keresztezik egymást a francia idegenlégió magyar obsitosaival is, akik meg a koreai háború vietnami harcterén estek kommunista fogságba. Miközben a hivatalos politika ellenezte a magyar orvosok és a koreai­ alkalmazottak szerelmi kapcsolatát, létrejönnek a két nép közötti első ismert házasságok is. Az is a magyar kórház hozadéka, hogy – mint Svéd László orvos altábornagy a kötethez írt utószavából megtudjuk – a kinti tapasztalatok forradalmasították itthon a hazai katonaorvoslást, azon belül a mellkas-, illetve a rekonstrukciós sebészetet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa úgy írt könyvet a koreai magyar kórházról, hogy Korea-kutatóként, diplomataként és egykor újságíróként is szerzett ismereteit ötvözve nemcsak alapos, de a nagyközönség számára is élvezetes kismonográfiát tett le az asztalra.

(Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021, 174 oldal. Ára: 3700 forint)

Borítókép: magyar orvoscsoport, a hátsó sorban jobbról a második dr. Hirschler Imre, a csoport vezetője (Fotó: Fortepan/Hirschler András)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.