A helyesírás mindig is érdekelte és érdekelni fogja a nyelvhasználókat.
A konvención, azaz a megegyezésen alapuló szabályokat mindenkinek szükséglete szerint kell elsajátítania. Az általános és középiskolásoknak a tananyag meghatározott. A magyartanároknak és a korrektoroknak ennél már magasabb szintet kell elérniük, és speciális helyesírástudásra van szükségük a szaknyelvi helyesírást alkalmazóknak. Ezen túl azonban, ha bárki egy lapra kinyomtat egy feliratot, rövid szöveget, és azt a nagy nyilvánosság elé tárja, célszerű a helyesírását ellenőrizni, mert esetleg egy-egy durva hiba miatt szó érheti a ház elejét. Nem feltétlenül a nyelvészek, nyelvművelők részéről, hanem azon nyelvhasználók fogják szóvá tenni, akik felismerik a hibát.
A helyesírás egyik legzegzugosabb területe az egybe- és különírás. Ezúttal nem a szabályok magyarázatába fogok, hanem néhány egyedi esetet szeretnék bemutatni. Az egyike a nehézségeknek, amikor egy adott kifejezés szófajváltáson megy keresztül. Az eredetileg befejezett melléknévi igenév, a „válogatott” szó a „szabolcsi válogatott alma” vagy a „galériába válogatott képek” szószerkezetben jelzőként szerepel. Azonban főnévként használjuk a következő kifejezésekben, ezért egybeírandó a válogatottmérkőzés és a válogatottmez. Itt a nemzeti futballcsapatot jelenti, az összetételek pedig az általuk lejátszott mérkőzés, illetve a számukra készült mez jelentésben szerepelnek. Hasonlóképpen melléknév a hajléktalan, például: „A hajléktalan emberek nem rendelkeznek kellő kapcsolati tőkével vagy jövedelemmel, amely átsegítené őket a lakhatási problémákon.” Ellenben a hajléktalanszálló, hajléktalanellátás, hajléktalanügy, hajléktalanigazolás egybeírandó, mivel a hajléktalan ezekben a szavakban nem melléknév, hanem főnév, és az összetétel jelentése hajléktalanok számára kijelölt szálláshely stb.
Sokan úgy vélik, hogy a luxus kifejezésünk szófaját tekintve melléknév, azonban főnév, ezért írandó egybe a luxusautó, luxuscigaretta, luxuskivitel, luxuskivitelű, luxusszálloda, sőt luxus-ránctalanítókrém.
