Az 57 éves Czóbel Béla 1940 szilveszterén vette feleségül a nála 13 évvel fiatalabb Modok Máriát. Addigra mindketten túl voltak egy házasságon.
Czóbel Nagybányán kezdte tanulmányait, majd Münchenben és Párizsban képezte magát. Barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Segonzackal. Később Hollandiában és Berlinben is dolgozott. A festészet megszállottja volt. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában. Modok Máriát a szentendrei művésztelepen ismerte meg. A festőnő 1896-ban született Ráckevén. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd a Nagybányai Szabadiskolában képezte magát. Az 1930-as években Párizsban több alkalommal is tanult magániskolákban. Ekkor Perlaki Ede jogász felesége volt, aki telket vásárolt Szentendrén, és műteremházat építtetett rá. Aztán megjelent a színen Czóbel Béla.
A szentendrei művészházaspár alkotásaiból a Czóbel Múzeumban nyílt kiállítás. A tárlat válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött festői hagyatékból, a fennmaradt fotókból, tárgyakból és dokumentumokból, valamint kiegészül közgyűjteményekben és magángyűjtők tulajdonában lévő képekkel. A kiállítóterembe lépve hatalmas fotó fogadja a látogatókat. A fényképen a szentendrei műteremházat láthatjuk, ahol a festőnő háborítatlanul dolgozhatott. Modok Mária Czóbellel való találkozása előtt is ismert jelenség volt. Szántó Piroska író és festő írásaiban megemlékezett róla, hogy jártak a Perlaki-házba Modokhoz megnézni a képeit. A nyaraló Czóbel és Modok házassága után két új műteremmel bővült, ahol a pár csak tavasztól őszig élt, s a közbeszédben Czóbel-házzá alakult. Ma a helyén – a Czóbel parkban – a festő ülő szobra látható.
A negyvenes évek közepétől a pár Párizsban töltötte a teleket, ami a bezárt országban találgatásokra adott okot. Megjegyzéseket lehetett hallani, hogy a festő politikailag elkötelezte magát, amiből annyi igaz, hogy a bátyja pártpolitikus volt. Török Katalin helytörténész szerint Czóbel „szellemi” valutája volt az országnak. „Kapcsolatai, szakmai múltja, életkora miatt azon kevesek közé tartozott, akiket már nem lehetett az aktuális politika általános rendszabályainak alávetni, nem lehetett lakat mögé zárni. Sőt, ellenkezőleg: mint külföldön is ismert nagy művészt, zászlóra kellett tűzni” – olvasható az artmagazin.hu-n. Mellette Modok Mária is kivételezett helyzetbe került. Miközben alkotott, világhírű művészekkel találkozott, Braque, Matisse, Picasso műtermében járt, ismert személyiségekkel vacsorázott.
Néhányan úgy gondolják, hogy házasságuk idején Modok elnyomottan élt Czóbel mellett, és csak lopott időkben tudott festeni. Ha ez igaz lenne, nem tudott volna ennyi képet elkészíteni. Muladi Brigitta, a kiállítás kurátora kutatása során felfedezte, hogy Modok műteremszobája annyira ismert volt, hogy bekerült Révész György Egy szerelem három éjszakája című filmjébe is. Annak sincs valóságalapja, hogy Modok Mária önként nem állított ki, és Czóbel sem akarta, hogy bemutassa a képeit. Miután Mária agyvérzést kapott, és négy évig ágyban feküdt, Czóbel segítette feleségét egy katalógus és egy kiállítás szervezésében, amelyet halála után, 1972-ben a Művésztelepi Galériában rendeztek meg. Modok Mária utolsó egyéni tárlatát a közönség a kilencvenes években láthatta. Később közös kiállítások apropóján vették elő és mutatták be képeit, például öt évvel ezelőtt a Kieselbach Galériában rendezett Festők, múzsák, szerelmek című kiállításon.
A Czóbel Múzeumban a két művész egy időben készült alkotásai láthatóak, valamint Czóbel korai munkái és az utolsó öt, egyedül töltött évben készült képei. Megcsodálhatjuk Modok Mária kiteljesedett életművét, amely realista, naturalista nagybányai ábrázolással indul, és egy absztrakt képsorozattal ér véget. Az első teremben a képeken kívül Czóbel hintaszékét és a komódjukat is kiállították, s ezeket a bútorokat a festményeken is felismerhetjük. A másik teremben a portréikat, önarcképeiket tekinthetjük meg. Figyelemre méltó Czóbel Hátakt című festménye, amely 1941-ben készült Modok Máriáról: a szeretetteljes, kezdeti intim kapcsolatot ábrázolja. A kiállítás egyik érdekessége az a kétoldalas, korai mű, amelynek egyik oldalán egy enteriőr, a másik oldalán egy csendélet látható Czóbel Bélától.
A következő teremben a nagybányai festményei láthatóak, Czóbel holland időszaka és a házaspár szentendrei képei. A festő közel maradt a naturalista ábrázoláshoz, Modok eltávolodott, és folyamatosan az absztrakció felé tartott. Jól kirajzolódik, hogy mi a közös és mi a különböző a két festő alkotásain, a város- és tengerparti képeiken, az utcarészleteiken.
Két paletta a kiállítás címe, de a jó megfigyelők felfedezhetik, hogy Czóbel és Modok ugyanarról a festőtábláról dolgozott, több képen szinte ugyanazokat a színeket alkalmazták. Látszik az életművükön, hogy mindketten kiteljesedtek a kölcsönösségen alapuló kapcsolatban.
(Két paletta – Modok Mária és Czóbel Béla kiállítása 2022. október 30-ig látható a Czóbel Múzeumban. Szentendre, Templom tér 1.)
Borítókép: Czóbel Béla: Önarckép palettával, 1902. A művészházaspár portréi is megtekinthetők a tárlaton (Fotó: Deim Balázs)
