– Az MTA korábbi elnöke, agykutató, aki megannyi munkája mellett természetvédelmi alapítvány kuratóriumában is feladatot vállalt. Új irány ez az életében, vagy a fenntarthatóság mindig is szerepet játszott döntéseiben?
– Meggyőződésem, hogy olyan emberek számára, akik odafigyelnek a másikra, akik a közös jó megteremtésében érdekeltek – márpedig az orvosok és a kutatók ilyenek –, azoknak egyik kötelességük a fenntartható jövő segítése.
– Az ENSZ Glasgow-ban rendezett klímakonferenciáját sokan sokféleképpen értékelik. Átütő az eredmény, vagy halogatjuk az elkerülhetetlen lépéseket?
– Számomra bizonyos fokig csalódás volt, ami a skót nagyvárosban történt. A világ vezető politikusai mentek el a találkozóra, de nekem az volt az érzésem, hogy csupán megjelentek, viszont az azonnali tenni akarás szándéka hiányzott. A koronavírus-járvány egyértelmű figyelmeztetés, hogy az ember bár uralni próbálja a természetet, mégis kiszolgáltatott annak. Nem leigázni kell azt, hanem tisztelni. Remélem, hogy a budapesti találkozó nem a glasgow-i úton jár. A Kék Bolygó Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre abból az összegből, amelyet a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára. Az alapítványnál mi úgy gondoljuk, hogy a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokat az ember és a bolygó érdekében meg kell fordítani. Az nem fenntartható gondolkodás, ha valaki csak a saját érdekeit nézi, ha nem figyel a többi ember, a többi élőlény, azaz a bolygó társtulajdonosainak érdekeire. Ez a bolygó mindenkié. Mi, magyarok anyaföldnek, az angolok apaföldnek nevezik, a görögök Gaiát a Föld istennőjeként tisztelték. Ez a tisztelet hiányzik a modern emberből. A modern ember fogyasztáscentrikus, minél több dolog felett akar rendelkezni. Ez nem megy. A Biblia szerint a földet művelni és gondozni kell. Művelünk, de nem gondozunk.
– A budapesti expó és világtalálkozó célja, hogy a gyakorlatba átültethető válaszokat adjon a fenntarthatóság terén tapasztalható kihívásokra. Megújuló energiák használata, fenntartható mezőgazdaság, szén-dioxid-mentes közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodás, „okosvárosok”. Szavak, amelyeket tartalommal kellene megtölteni. Miért nem sikerült ez eddig?