Egyre bátrabban és hangosabban követelik az afrikai országok a volt gyarmatosító államoktól, szolgáltassák vissza az évszázadokkal korábban elrabolt régészeti, néprajzi értékeiket, amelyek főként európai és amerikai múzeumokba, magángyűjteményekbe kerültek. Becslések szerint Afrika kulturális örökségének kilencven százalékát Európában őrzik. Csak a párizsi Quai Branly múzeum hetvenezer afrikai műtárggyal rendelkezik, ebből 46 ezer tételt kellene az intézménynek visszaszolgáltatnia. Sem a francia, sem a többi nyugati kormány nem ellenkezik, sőt igyekszik eleget tenni a hozzá intézett kérelmeknek.
A császár pajzsa
November utolsó hetében több olyan eseményről is beszámolt a média, amelynek tárgya a műkincs-visszaszolgáltatás volt. November 22-én az addisz-abebai nemzeti múzeumban mutatták be azt a 13 darabos gyűjteményt, amely a brit hadsereg rablóhadjáratának „köszönhetően” jutott Kelet-Afrikából Európába a XIX. században, miután II. Tevodrosz etióp császár 1868-ban, a magdalai csatában vereséget szenvedett, majd öngyilkos lett. A Reuters beszámolója szerint az etióp kormány sosem kapott még vissza ilyen nagy értékű, történelmi jelentőségű kincseket – köztük egy koronát, egy császári pajzsot, egy kézzel írott imakönyvet és különböző ékszereket.
Az afrikai ország további műkincseket is követel Nagy-Britanniától, hiszen csak az 1868-ban eltulajdonított javak elszállításához 12 elefántra és több mint kétszáz öszvérre volt szükség. Többek között szeretné visszakapni I. Tevodrosz fia, Alemajehu herceg földi maradványait, amelyeket a császár öngyilkossága után vittek el illegálisan Londonba a britek, mondta Nasise Challi turizmusért felelős miniszter.
November 23-án a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum (Met) adott vissza XIV. és XVI. századi műkincseket Nigériának, ezek között két XVI. századi, rézötvözetből készült táblát, amelyeket 151 másik tétel mellett 1991-ben adományozott az intézménynek Klaus Perls műgyűjtő és felesége; valamint egy XIV. századi, ugyancsak rézötvözetből készült szoborfejet. Ezt egy másik műgyűjtő ajánlotta fel a múzeumnak, írja a The Art Newspaper.
A híres benini műkincsek közé tartozó alkotások visszaszolgáltatásáról szóló megállapodást már júniusban bejelentette a Met. A tárgyak a mai Benin és Nigéria területéről, az egykori Dahomey királyságból származnak, amelynek székhelyét 1897-ben rohanta le az angol hadsereg, hogy elmozdítsa a királyt. Ekkor csaknem négyezer bronz, rézötvözet és elefántcsont műtárgyra tették rá a kezüket. Két réztáblát és 24 régiséget a British Múzeum már 1950-ben a nigériai nemzeti múzeumba szállított, ahonnan azonban eltűntek.
A Perls házaspár a műkincspiacon jutott hozzájuk. A benini királyi palotához közeli Iféből származó szoborfejet 1938-ban ásták ki egy építkezésen, ezt követően csempészték ki az afrikai országból.
Kimozdulni a holtpontról
A Met arról is megállapodást kötött Nigériával, hogy támogatja az afrikai országot a benini Nyugat-afrikai Edo Múzeum létrehozásában. A nyitást 2025-re tervezik. A tárgyalásokon olyan fővárosi központ építése is felmerült, ahol raktározni és tanulmányozni lehet majd a műkincseket.
Szintén novemberben Benin Franciaországtól is visszakapott olyan műtárgyakat, amelyeket francia katonák hurcoltak el 1892-ben a nyugat-afrikai országból. A 26 régiség – köztük az abomeyi palota ajtói, királyi trónusok és harcosok táncpálcái – a gazdasági fővárosba, Cotonou-ba érkezett meg, miután a benini elnök, Patrice Talon elment értük Párizsba, derül ki az MTI beszámolójából. Arra az időre, amíg megépül az új múzeum Abomey-ben – Dahomey királyi palotáinak helyén –, a műtárgyakat Ouidah város közgyűjteményében helyezték el. Benin 1960-ban vált függetlenné, a gyarmatosítás idején elrabolt műkincseit néhány éve kezdte visszakövetelni. Bár az ügy kimozdult a holtpontról, az afrikaiak elégedetlenek a restitúció lendületével.
Felfedezés vagy megszállás?
A British Múzeummal a nigériai Lagos kormánya már 2019-ben közölte: szeretné mielőbb visszakapni a gyarmatosítás idején elhurcolt műkincseit, elsősorban az úgynevezett Lander-széket, amelyet 1830-ban Richard Lander brit felfedező vitt ki az országból. Ezt a jorubák történelmét és kultúráját bemutató John Randle Központban helyeznék el. Lagos oldalán Ghána is előterjesztette múzeumépítési elképzeléseit a londoni intézménynek. Steve Ayorinde író, idegenforgalomért, művészetért és kultúráért felelős biztos közleményben emlékeztette a briteket arra, hogy 1932-ben Landert a Királyi Földrajzi Társaság medáljával tüntették ki, érdemtelenül, hiszen jelentős mértékben hozzájárult Nigéria gyarmatosításához.
Az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadása Hollandiában is felmerült, ez tárgyak százezreit érintheti, hiszen a világon Hollandia rendelkezik az egyik legnagyobb indonéz gyűjteménnyel. A kormánynak a kulturális minisztérium által felkért szakértői bizottság tett erre vonatkozó javaslatot. Jelentésükben azt írták: az elkövetett igazságtalanságokat be kell ismerni, és legalább fel kell ajánlani a visszaszolgáltatás lehetőségét az eredeti tulajdonosoknak. Az utolsó holland gyarmat, a dél-amerikai Suriname 1975-ben hirdette ki függetlenségét.
Norvégia már 2019 márciusában visszajuttatott a Húsvét-szigetnek több ezer tárgyat, olyan faragványokat és emberi csontokat, amelyeket Thor Heyerdahl norvég felfedező vitt magával szülőföldjére a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről. A restitúcióról az oslói Kon-Tiki Múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást, adta hírül az AFP. Thor Heyerdahl az 1955–1956. és az 1986–1988. évi expedíciója alkalmával végezte a világon az első szakszerű ásatást a Húsvét-szigeten. Bár azt ígérte, hogy tudományos feldolgozásuk után a tárgyakat visszakapja a rapanui nép, életében ez nem történt meg.
A Húsvét-sziget és Chile a British Múzeumhoz is benyújtotta kérelmét. A Hoa Hakananai néven ismert moai szobrot szeretnék visszaszerezni, amelyet Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya 1868-ban vitt el a Chile partjaitól 3,5 ezer kilométerre fekvő szigetről. A rapanuik Párizsból is szeretnének visszakapni egy moai plasztikát.
Bár a visszaszolgáltatást ma már szinte kötelezőnek tekintik a volt gyarmatosító államok, néhány éve még másképp nyilatkoztak. A British Múzeum korábbi igazgatója, Neil MacGregor 2015-ben a The Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy a londoni közgyűjtemény feladatának tekinti a konfliktuszónákból illegálisan elvitt régiségek megóvását, megőrzését, ezért addig vigyáz az egyik szíriai műkincsre, amíg a közel-keleti ország helyzete stabilizálódik.
Borítókép: Benini bronztáblák a londoni British Múzeumban. Katonai hadjárat során zsákmányolták őket (Fotó: Getty Images)
