Tizenkét elefánt

Egyes nyugati kormányok rendre jelentik be, értékes műkincseket adnának vissza az egykori gyarmatoknak – sőt múzeumokat, kutatóközpontokat is építenének Afrikában. A kedvezményezettek mégis elégedetlenek az adományozási kedvvel.

1071166526 Fotó: Dan Kitwood Forrás: Getty Images

A híres benini műkincsek közé tartozó alkotások visszaszolgáltatásáról szóló megállapodást már júniusban bejelentette a Met. A tárgyak a mai Benin és Nigéria területéről, az egykori Dahomey királyságból származnak, amelynek székhelyét 1897-ben rohanta le az angol hadsereg, hogy elmozdítsa a királyt. Ekkor csaknem négyezer bronz, rézötvözet és elefántcsont műtárgyra tették rá a kezüket. Két réztáblát és 24 régiséget a British Múzeum már 1950-ben a nigériai nemzeti múzeumba szállított, ahonnan azonban eltűntek. 

A Perls házaspár a műkincspiacon jutott hozzájuk. A benini királyi palotához közeli Iféből származó szoborfejet 1938-ban ásták ki egy építkezésen, ezt követően csempészték ki az afrikai országból.

Kimozdulni a holtpontról

A Met arról is megállapodást kötött Nigériával, hogy támogatja az afrikai országot a benini Nyugat-afrikai Edo Múzeum létrehozásában. A nyitást 2025-re tervezik. A tárgyalásokon olyan fővárosi központ építése is felmerült, ahol raktározni és tanulmányozni lehet majd a műkincseket.

Szintén novemberben Benin Franciaországtól is visszakapott olyan műtárgyakat, amelyeket francia katonák hurcoltak el 1892-ben a nyugat-afrikai országból. A 26 régiség – köztük az abomeyi palota ajtói, királyi trónusok és harcosok táncpálcái – a gazdasági fővárosba, Cotonou-ba érkezett meg, miután a benini elnök, Patrice Talon elment értük Párizsba, derül ki az MTI beszámolójából. Arra az időre, amíg megépül az új múzeum Abomey-ben – Dahomey királyi palotáinak helyén –, a műtárgyakat Ouidah város közgyűjteményében helyezték el. Benin 1960-ban vált függetlenné, a gyarmatosítás idején elrabolt műkincseit néhány éve kezdte visszakövetelni. Bár az ügy kimozdult a holtpontról, az afrikaiak elégedetlenek a restitúció lendületével.

Felfedezés vagy megszállás?

A British Múzeummal a nigériai Lagos kormánya már 2019-ben közölte: szeretné mielőbb visszakapni a gyarmatosítás idején elhurcolt műkincseit, elsősorban az úgynevezett Lander-széket, amelyet 1830-ban Richard Lander brit felfedező vitt ki az országból. Ezt a jorubák történelmét és kultúráját bemutató John Randle Központban helyeznék el. Lagos oldalán Ghána is előterjesztette múzeumépítési elképzeléseit a londoni intézménynek. Steve Ayorinde író, idegenforgalomért, művészetért és kultúráért felelős biztos közleményben emlékeztette a briteket arra, hogy 1932-ben Landert a Királyi Földrajzi Társaság medáljával tüntették ki, érdemtelenül, hiszen jelentős mértékben hozzájárult Nigéria gyarmatosításához.

Az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadása Hollandiában is felmerült, ez tárgyak százezreit érintheti, hiszen a világon Hollandia rendelkezik az egyik legnagyobb indonéz gyűjteménnyel. A kormánynak a kulturális minisztérium által felkért szakértői bizottság tett erre vonatkozó javaslatot. Jelentésükben azt írták: az elkövetett igazságtalanságokat be kell ismerni, és legalább fel kell ajánlani a visszaszolgáltatás lehetőségét az eredeti tulajdonosoknak. Az utolsó holland gyarmat, a dél-amerikai Suriname 1975-ben hirdette ki függetlenségét.

Norvégia már 2019 márciusában visszajuttatott a Húsvét-szigetnek több ezer tárgyat, olyan faragványokat és emberi csontokat, amelyeket Thor Heyerdahl norvég felfedező vitt magával szülőföldjére a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről. A restitúcióról az oslói Kon-Tiki Múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást, adta hírül az AFP. Thor Heyerdahl az 1955–1956. és az 1986–1988. évi expedíciója alkalmával végezte a világon az első szakszerű ásatást a Húsvét-szigeten. Bár azt ígérte, hogy tudományos feldolgozásuk után a tárgyakat visszakapja a rapanui nép, életében ez nem történt meg.

A Húsvét-sziget és Chile a British Múzeumhoz is benyújtotta kérelmét. A Hoa Hakananai néven ismert moai szobrot szeretnék visszaszerezni, amelyet Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya 1868-ban vitt el a Chile partjaitól 3,5 ezer kilométerre fekvő szigetről. A rapanuik Párizsból is szeretnének visszakapni egy moai plasztikát.

Bár a visszaszolgáltatást ma már szinte kötelezőnek tekintik a volt gyarmatosító államok, néhány éve még másképp nyilatkoztak. A British­ Múzeum korábbi igazgatója, Neil MacGregor 2015-ben a The Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy a londoni közgyűjtemény feladatának tekinti a konfliktuszónákból illegálisan elvitt régiségek megóvását, megőrzését, ezért addig vigyáz az egyik szíriai műkincsre, amíg a közel-keleti ország helyzete stabilizálódik.

Borítókép: Benini bronztáblák a londoni British Múzeumban. Katonai hadjárat során zsákmányolták őket (Fotó: Getty Images)