Adatgyűjtő

TELECOMS-MOBILEWORLD/ Fotó: Albert Gea Forrás: Reuters

A metaverzum a tél egyik legismertebb szava. Tény, ha Mark Zuckerberg tízmilliárd dollárt költ a web 3.0-ra, az ember felkapja a fejét. Ha a Microsoft vezetője gazdasági metaverzumról beszél, az ember odafigyel. Azzal, hogy Zuckerberg átnevezte a közösségi platformokat összefogó anyacéget Metává, kifejezte, hogy szeretne a metaverzum fejlesztésének élére állni. A kifejezés nem újdonság, Neal Stephenson 1992-es Snow Crash című regényében szerepel először. A regényben leírt világ szinte szó szerint megegyezik Zuckerberg víziójával, ahol az emberek reggel felkelve az ágyból rögtön a virtuális valóságba kerülnek, és ott tartózkodnak addig, amíg el nem alszanak. A fizikai és a virtuális tér összekapcsolása avatárok segítségével történik, ezek a figurák vesznek részt a koncerteken vagy az irodai megbeszéléseken.

Napi szükségletek

A koncepció az 1999-es Mátrixból lehet igazán ismerős, amelyben a gépi uralom azt jelenti, hogy az emberek különféle elektródákon keresztül a virtuális világból kapnak érzékszerveikre ható információkat. Ám a piacon elérhető jelenlegi metaverzumok „elmaradottabbak”. Avatárokat ugyan lehet létrehozni, akik találkozhatnak, játszhatnak és a fizika törvényeit semmibe vevő módon élhetik mindennapjaikat, valós megfelelőjük azonban csak kétdimenziós lenyomatukat érzékeli. Hiányoznak a szagok vagy a tapintás, amelyeket csak a Mátrixhoz hasonló formában lehetne az agyba juttatni, ám a hasonló fejlesztés igen drága, és még gyerekcipőben jár.

Általában igaz, hogy egy technológia 10-15 éven belüli – amely időtávot a Meta kitűzött – kereskedelmi elérhetőségéhez már az alapoknak létezniük kell. A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság felületei és eszközei már a 2010-es évek óta velünk vannak.

Zuckerberg 2014-ben vásárolta fel az egyik legnagyobb virtuális valósággal foglalkozó céget, az Oculust. Ennek szemüvegei jól ismertek videójátékos körökben, és például a virtuális városi vagy múzeumi sétákat bonyolító cégek is szívesen használják őket. A kriptovaluták ugyanakkor a metaverzum anyagi fenntartásához szükségesek, és a tinédzserek számára már nem újdonság az avatárokkal való kapcsolattartás.

Az is tény, hogy a 2000-es évek elején senki nem gondolt arra, hogy napi szükségletünk lehet az okostelefon. Steve Jobsszal 2007-től kezdve azonban elindult az okosforradalom. Szakértők valószínűsítik, hogy a metaverzumnál is el fog jönni az iPhone-pillanat, hiszen egyre több cég fektet a kutatásba, mert a számítások alapján attól tartanak, ha nem elsőként szállnak be a metaverzumba, az később behozhatatlan költséghátrányt okoz majd. Ezért a Coca-Cola, a Disney vagy a Nike különféle megoldásokat fejleszt, a Gucci májusig minden felhasználó számára ingyenes parkot hozott létre a Roblox platformján. Állami részről Szöul jelentette be, hogy idén bevezetik az avatárokkal való önkormányzati ügyintézést, és a jövőben oktatási vagy kulturális programok is elérhetővé válnak, így például a Szöuli Lámpás Fesztivált is így rendezik meg.

A technológia elemei tehát az iPhone-hoz hasonlóan megvannak, de egyvalami hiányzik: az egyszerűség. Az iPhone esetében valóban elég volt borsos áron beruházni, és mindenki azonnal használhatta az újdonságot. Aki nem szeretett volna annyit költeni, hamarosan válogathatott más okostelefon-típusok és -rendszerek között.

Néhány gramm különbség

A metaverzum működtetéséhez szükséges technológia jelenleg nem áll rendelkezésre, vagy csak komoly kényelmi kompromisszumok árán. Így egy olyan világban, ahol a telefonok esetén néhány grammos különbség komoly üzleti hátrányt hozhat egy cégnek, elég valószínűtlen, hogy hirtelen mindenki virtuálisvalóság-szemüvegeket kezdene hordani. Most számos szemüvegmárka és -típus áll rendelkezésre 150–600 ezer forint között, ám viselésük meglehetősen kényelmetlen. És új típusú akkumulátorokra lenne szükség, hogy a néhány óránál hosszabb használat lehetővé váljon. Az elektromos autók kapcsán folyik a lítiumion-akkumulátorok cseréjére vonatkozó kutatás, és az okosóráknál is eljutottunk pár év alatt az akár többhetes használatig, de mindez még idő kérdése.

A metaverzum tehát jelenleg csak azok számára tűnik elérhetőnek, akik a világ nagyvárosai­ban élnek, méghozzá jó anyagi körülmények között. Ők viszont jóval kevesebben vannak, mint a Facebook-felhasználók. A metaverzum lényegi része a felhasználók mennyisége. Az ő viselkedésükből levont adatmennyiség fordítható át ugyanis reklámköltséggé, amelyből a Meta fenn tudná tartani magát. A koncepció az adatgyűjtésből indult, mivel a Facebook sorozatos botrányai nyomán mind az Apple, mind a Google egyre több korlátozó intézkedést vezetett be, amelyek védik a felhasználók adatait, és csökkentik a Meta bevételét. Így érthető, hogy a cég olyan platformot fejlesztene, ahol ezek a korlátok nem szerepelnek, de felhasználó hiányában a platform ugyanúgy nem tud majd adatokat szerezni.

Menekülő Facebook?

A metaverzum tehát blöff a szakértők szerint, és egyértelmű előremenekülés a cég részéről. Több mint egy éve folyik a Facebook-felvásárlások ellen jogi eljárás, és októberben Frances Haugen korábbi alkalmazott több ezer oldalas belső dokumentációval állt a nyilvánosság elé, amely olyan súlyos állításokat fogalmaz meg, mint például, hogy a Meta tisztában volt az Instagram tinédzser lányokra gyakorolt negatív hatásával.

Az avatárok kapcsán még inkább felmerül a kérdés, hogy mivel azok megkötés nélkül hozhatók létre, és így bárki változtathat nemet, bőr- és hajszínt, testalkatot, ez nem okoz-e majd több önértékelési problémát a fiataloknak. Eloise Quintanilla, a Meta szóvivője szerint a cég tisztában van a veszéllyel, és „mindent megtesz a biztonságos környezet kialakítása érdekében”.

Ebben azonban a Facebook botrányai nyomán egyre kevesebben bíznak. Elon Musk egyszerűen hülyeségnek nevezte Zuckerberg virtuális világát. Alan Boehme, a H&M technológia vezetője szerint sincs értelme a metaverzumnak, mivel az nem építi az ember valódi életét. Az okosruházat által közvetített információ azonban táplálkozásban vagy betegségmegelőzésben segíthet. John Carmack, az Oculus vezető külsős tanácsadója úgy véli, hogy Zuckerberg zárt rendszert épít, az pedig nem lehet metaverzum. Nemrég a Mátrix-világ arca, Keanu Reeves filmszínész nevette ki Zuckerberget. Összességében a történet kísértetiesen hasonlít a Facebook Libra-esetére, amikor a kriptovaluták felfutása idején Zuckerberg szeretett volna sajátot fejleszteni, méghozzá éppen akkor, amikor botrányok törtek ki a cég háza táján. Azonban az együttműködő partnerek hamarosan otthagyták a projektet, és ma már a metaverzum kapcsán sincs szó saját kriptovalutáról. Mindezek ellenére könnyen elképzelhető, hogy meg fogjuk tapasztalni a metaverzumot a közeljövőben, de a videójátékokon felnőtt fiatalokon kívül nehéz lesz megmagyarázni a nagyközönségnek, hogy az mennyiben tesz hozzá a napi jólléthez, ha egy avatár szóba elegyedik egy hollywoodi sztárral, vagy háború dúlta vidékre utazik. Miben lesz ez különb egy filmnél?

Borítókép: virtuálisvalóság-szemüvegek tesztje a barcelonai Mobil-világkongresszuson. Korlátlanul? (Fotó: Reuters)