Keresztes kard a hullámsírban

Néha úgy tűnik, hogy a Közel-Kelet egyes részein kisebb gödröt sem áshatunk anélkül, hogy ne találnánk értékes (ősi) tárgyat a föld alatt. Az úszás azonban nem tartozott a kincskereső foglalatosságok közé. Eddig. Tavaly októberben Shlomi Katzin az észak-izraeli Haifa közelében található atliti otthona közelében búvárkodott. Az egyik öbölben faragott kődarabokat és fémhorgonyokat, kerámiadarabokat vett észre a tengerfenéken, valamint egy mindenféle tengeri élőlénnyel benőtt, egy méter hosszú, körülbelül harminc centiméteres markolatú kardot. Szerencséje volt, hiszen az áramlatok olyan eszközöket tártak fel, amelyek régóta a tengerfenéken hevertek, és egy hullámzás bármikor újra elfedhette azokat.

Tartva attól, hogy amit a víz eddig elrejtett, azt a szerencsevadászok elvihetik, a búvár azonnal a partra vitte a kardot, majd átadta az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) rablásmegelőzési osztályának. –A tökéletes állapotban megőrzött kard gyönyörű és ritka lelet, és nyilvánvalóan egy keresztes lovaghoz tartozott mintegy kilencszáz évvel ezelőtt – mondta Nir Distelfeld, az IAA munkatársa az izraeli lelet kapcsán, aki szerint izgalmas találkozni egy ilyen személyes tárggyal, amely évszázadokkal visz vissza az időben.

A lelet átadásáért cserébe Shlomi Katzin átvehette a kiváló állampolgárnak járó elismerő oklevelet. A fegyver megtartása fel sem merült benne, mint ahogy annak is kevés az esélye – ha egyáltalán sikerül meghatározni a kard származási helyét –, hogy az egykori hadakozó állam mai utódai lovaggá üssék a becsületes búvárt. Legfeljebb virtuálisan, ahogy az egy svéd kislánnyal megesett.

Négy évvel ezelőtt a mindössze nyolcéves Saga Vanecek családjával a svédországi Vidöstern tónál pihent, amikor úszás közben a keze váratlanul megakadt egy csaknem 1500 éves kardban – írta meg a BBC. A szerencse mellett a tó alacsony vízállása is kellett ahhoz, hogy a previking kori fegyver a felszínre kerüljön – magyarázták később a helyi múzeum szakemberei. A kislány először az apjának mutatta meg a tárgyat. Az apa egyik barátja közelebbről is megnézte a leletet, és rájött, hogy relikviáról van szó. A nyolcéves kislányt az internet népe Svédország virtuális királynőjeként emlegette.

A Haifához közeli öbölhöz kötődő felfedezések azt mutatják, hogy már négyezer évvel ezelőtt – erre a korábban előkerült leletek alapján következtettek –, azaz a késő bronzkorban is kikötésre, valamint ideiglenes menedékhelyként használták azt. A kikötésre alkalmas helyek az idők során mindig vonzották a kereskedelmi hajókat, a tengerészek rengeteg régészeti emléket hagytak maguk után. A kard előkerülése azt bizonyítja, hogy egészen kilencszáz évvel ezelőttig használatban lehetett az öböl. – A Kármel-hegy alatti partszakaszon számos természetes öböl található, amelyek menedéket nyújtottak az ősi hajóknak. A nagyobb öblök körül egész települések és ősi kikötővárosok alakultak ki, mint például Dor és Atlit – idézte az IAA igazgatóját, Kobi Sharvitot az iflscience.com.

Az IAA régóta figyeli a környező öblöket, hiszen még a legkisebb vihar is megmozgatja a homokot, és felfed bizonyos területeket a tengerfenéken, miközben eltemet másokat. A hatóságok nem képesek folyamatosan szemmel tartani az ehhez hasonló helyszíneket, így az amatőr búvárok felbecsülhetetlenül értékesek, feltéve, hogy Katzinhez hasonlóan beszámolnak a leletekről, nem pedig megpróbálják ellopni azokat.

A kard megtalálása után két nappal újabb keresztesekkel kapcsolatos hír jelent meg ezúttal a The Jerusalem Postban. Izrael területén megtalálták a keresztes katonák legkorábbi táborhelyét. Az ng.hu által közölt hír szerint az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársai a tengerpartot Názáret városával összekötő út kibővítését megelőző feltáráson vettek részt. A régió különlegessége, hogy itt gyülekeztek a frank csapatok az 1187-es hattíni csata előtt, de a későbbi időszakokban is léteztek keresztes táborok a környéken. Az előkerült több száz fémből készült tárgy többsége lópatkókhoz tartozó szög, ezek egy része helyben készült, de akadnak köztük európai darabok is. A térség forrásainak közelében több a lelet, ami talán arra utal, hogy a vizeknél a magasabb státuszú csoportok táborozhattak. Mivel más lelettípusok kis számban kerültek elő, feltételezhető, hogy a legtöbb tárgyat a keresztesek a táborokból később visszavitték a várakba és az állandó településekre.

Az Izraelben előkerült kard valószínűleg a harmadik keresztes hadjáratból származik. Megtisztítják, próbálják meghatározni készítésének idejét és helyét, majd kiállítják egy múzeumban.

Borítókép: A tengerből előkerült fegyver Kobi Sharvitnál csaknem ezeréves (Fotó: Europress/AFP)